Dunántúli Protestáns Lap, 1943 (54. évfolyam, 1-52. szám)
1943-06-27 / 26. szám
ötvennegyedik évfolyam. 26. szám. Pápa, 1943 június 27 DDNÁKTÜLI PROTESTÁNS LAP \ A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.____________________________------------------------------------------ FŐSZERKESZTŐ: GYŐRY ELEMÉR PÜSPÖK------------------------------------------FELELŐS SZERKESZTŐ DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA I FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THÉOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ | TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK A presbiteri eskü jelentősége. Irta és a pápai egyházmegye presbiteri konferenciáján előadta Domokos Sándor ny. törvsz. elnök, a soproni egyház főgondnoka. (folytatás.) Mindjárt a keresztyénség kezdetén találkozunk presbitériummal a gyülekezetekben, mert az apostolok, ha valahol új gyülekezetét alapítottak, élére menten presbitereket állítottak, akik bizonyos munkakört nyertek: jelesül az istenitiszteletnél a rendre felügyeltek, az egyházközség ügyeit intézték és kezelték, az egyháztagok erkölcsi magaviseleté felett őrködtek és felügyeletet gyakoroltak. Az egyházi I. te. 44. §-a azt mondja, hogy »A presbiterek az egyházközség szellemi és anyagi ügyeinek intézésében, az egyházi önkormányzat gyakorlásában és az egyházi fegyelem fenntartásában közreműködő egyházközségi tisztviselők«. Kötelességeiket ugyanez a szakasz a)—g)-ig, a presbitérium feladatait pedig a 74. §-a a)—x)-ig foglalja pontokba. Mind a kötelességek mind a feladatok, amelyek eme törvényhelyekben fel vannak sorolva szépek és gyönyörűségesek s azok betöltése emelkedett lelkű, az Úr Jézushoz és az ő golgotái keresztjéhez hűséggel és szeretettel, teljes szívvel és elmével ragaszkodó, bizakodó, hitben erős egész férfit kíván. Sem a kötelességek, sem a feladatok nem nehezek akkor, ha azok teljesítésében és elvégzésében Istenre vetett szemmel és Hozzá való bizakodással járunk el és tudjuk, hogy az Úrért az Úr szőllős kertjében munkálkodunk. A presbiternek ezt mindig tudnia és látnia kell minden körülmények között s hogy ezt a kötelességét és feladatát emigyen teljesíthesse, az egyházi I. te. 32. §-a ígéretének biztosítására a presbitertől esküt kíván, mint ahogy ma az egyházi életen kívül is az eskü, az állam szolgálatában is általánosan törvényerejével megkövetelt intézményes biztosíték. A presbiter esküje tehát ígérő eskü. Az eskü kezdőszava: »Esküszöm az élő Istenre«, vagyis a szivekbe és vesékbe látó mindenható Istent tanúul hívom fel magam mellett tiszta, becsületes szándékomra, h°gy ígéretemet erőmhöz és tehetségemhez képest minden jóra való törekvéssel beváltom, végső szava pedig, amely mintegy megpecsételése az eskünek: »Isten engem úgy segéljen«. Ebben a kifejezésben benne van az a bizodalom, hogy Isten eskünk teljesítésében megsegít. Jeremiás könyve 17:7. igéje szerint: »Áldott az a férfi, akinek bizodalma az Úr«. Ez a bizodalom pedig nem más, mint Istenhez való szeretetünk, Hozzá való áldozatos bőségünk, Benne való megmaradásunk, a Sátán fondorlatának és minden erőlködésének saját magunknak Krisztusba oltott ereje által való legyőzése. »Isten engem úgy segéljen«, hatalmas és nagy ierejű kifejezése a jóra való igyekezetnek és Isten ügyének és dolgának mindenek előtt és mindenek felett való munkálására és gondozására azzal a saját lélekre vonatkozó, súlyos felelősséget jelentő teherrel, hogy Isten munkámhoz és cselekedeteimhez mérje szolgálatom jutalmát vagy büntetését, amint azt Jób 34:11- ben foglalt ige is kifejezi, hogy »Isten amint cselekszik az ember, úgy fizet néki és kiki az ő útja szerint találja meg, amit keres. »Ügy segéljen«: ennek a kifejezésnek tehát az az értelme, hogy az eskümhöz híven teljesített jóra való, teljes és becsületes igyekezetem á Ital az Isten ingyen való jóságiából a kegyelem, bűnös hanyagságom, nemtörődömségem és kárt okozó szándékos mulasztásom által a kárhozat legyen osztályrészem. Ami a presbiterek esküjének kezdő és befejező szavai között van, az az ígéret. Az eskü szövege sommája az egyházi I. te. 44. szakaszában és 74. szakaszáéban felsorolt presbiteri kötelességeknek és presbitérium i feladatoknak, amelyeket a presbitereknek és a presbitériumnak teljesítenie kell. (Folyt, köv.) Boldog halott. (Ifjú Baranyay Károly felett.) Jel. XIV.: 13. Ősi paróchia, papi családok boldog és siralmas fészke, itt állunk udvarodon fájdalomtól megtörtén: könnyes, búcsúztató sóhajtással, hogy elköszönjünk attól, ki gyermeki gondtalansággal annyit játszott itt porodon, kacagásától annyiszor volt hangos az udvar, erős férfi léptei alatt annyiszor megrengett a földed, íme, itt fekszik kiterítve, csendesen, a játékos gyermekből ifjúvá serdült, majd a meglett férfiúvá nőtt fiatal pap! Istenem, mennyi szülői öröm, tervezgetés és álom száll vele a sírba! A szívettépő fájdalomban, az emberi életet égető gyászban, csak a Szentige vigasztalása állhat közel bánatos szívünkhöz: Boldogok a halottak, kik az Úrban halnak meg,... mert megnyugosznak fáradságuktól és az ő cselekedeteik követik őket!... Rád illik ez az Ige, megboldogult testvérem! Emberi szemmel és mértékkel mérve csak a szerencsések, az élet kedveltjei a boldogok, kiknek lába nyomán virág virít, akikre a nap másképpen süt, kiknek tervezgetésük hatalmas, alkotásokban csúcsosodik ki, akik sohase maradnak le az élet dübörgő szekeréről. Te ilyen szempontból boldogtalan voltál. Leszámoltál a világgal és élettel s ebben a nagy harcban élő-halottá lettél, de Krisztusnak boldog élőhalottjává,
