Dunántúli Protestáns Lap, 1943 (54. évfolyam, 1-52. szám)
1943-06-20 / 25. szám
1943. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 131. oldal. 1=| HIVATALOS RÉSZ ]j=i A dunántúli ref. egyházkerület püspöki hivatalától. 2040 1943. szám. K örlevél- egyházkerületünk elemi iskolai hatóságaihoz. Tudomásul vétel és megfelelő alkalmazkodás cél- . jából közlöm a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak 123.926 1943. VI. 2. szám alatt a mezőgazdasági népiskolák benépesítésének biztosítása tárgyában valamennyi tankerületi kir. főigazgatóhoz intézett 'következő rendeletét: Az iskolázási kötelezettségről és a nyolcosztályos népiskoláról szóló 1940. évi XX. te. értelmében, az 1941 42. iskolai évtől kezdve az összes mezőgazdasági népiskolák áttértek a mindennapos tanításra. A mezőgazdasági népiskolákba ettől az időtől kezdve csak a népiskola VI. osztályát végzett tanulók vehetők fel. A jól bevált mezőgazdasági népiskolákat továbbra is fenntartani, működésüket biztosítani óhajtom. Ennek érdekében már hivatali elődöm a 83.063 1941. V. 2. számú rendeletében úgy rendelkezett, hogy mindíazokban a községekben, ahol mezőgazdasági népiskola működik, a népiskola VII. osztálya csak az esetben nyitható meg, ha a mezőgazdasági népiskola egy osztálya nem lenne képes befogadni a VI. osztályt végzett gyiermekeket. Az egyházi hatóságok alá tartozó népiskolákra vonatkozó hasonló intézkedés megtételére kérte fel hivatali elődöm az egyházi főhatóságokat is. E rendeletiem ellenére a hozzám beérkezett jelentésekből megállapítottam, hogy a mezőgazdasági népiskola mellett egyes községekben és városokban megnyitották a népiskola VII. és VIII. osztályát. Ezzel elnéptelenítették a mezőgazdasági népiskolát és további fenntartását is veszélyeztették. Kiküldötteim helyszíni vizsgálatai megállapították, hogy a népiskolák VII. és VIII. osztályai a több helyen előzetes hozzájárulásom nélkül az itteni részről kiadott rendeletek (utasítások) teljes figyelmen kívül hagyásával kezdték meg működésüket. Egyes tanítók, igazgatók, mindenképpen teljessé óhajtják tenni a népiskolát, egymással versengenek e téren és ragasz, kodnak a VII. és VIII. osztály felállításához. Ez a törekvés több esetben személyi természetű is, amennyiben különösen a nagyobb községekben, városokban új tanítói állások szervezése, új tantermek építése, újabb államsegélyek kieszközlése indokából történt. Egyikmásik helyen hiúsági kérdés is játszik közre, amenynviben egyik népiskola sem akar elmaradni a másiktól. Teljesen átérzem és méltányolom az iskolafenntartók törekvését. Azonban államháztartási és nemzeti érdekből nem engedhető meg, hogy e miatt a jól működő, hivatásuk magaslatán álló mezőgazdasági népiskolák elsorvadjanak. A mezőgazdasági népiskolák a VII. és VIII. osztályú népiskola feladatát töltik be. Az oktatás és nevelés kárára van ugyanis, ha azokban ia községekben, ahol nagy anyagi áldozatokkal megszervezett és jól felszerelt mezőgazdasági népiskolák vauinak, a tanulók a népiskolában összevont osztályokban a tanterem és tanítóhiány miatt, zsúfoltan nyernek oktatást és gyakorlóterület, valamint megfelelő képesítésű tanerők hiányában csupán elméleti nevelést kapnak. E végből az 1940. évi XX. te. értelmében nyomatékosan felhívom Méltóságod figyelmét a hivatali elődöm részéről 83.062 1941. V. 2. szám alatt kiadott rendelet pontos végrehajtására. Az olyan kérelem elbírálása tekintetében, hogy a falusi népiskola á városi tanításterv, a városi iskola pedig esetleg a falusi tanításterv szerint taníthasson, az 1940. évi XX. te. végrehajtása tárgyában a 26.000/ 1941. VKM. számú rendelettel kiadott Népiskolai Utasítás 3. §-ának 5. bekezdése az irányadó. Amennyiben egyes községekben megokolt lenne a városi tanításterv szerinti tanítás engedélyezése, ebben az esetben az iskolai helyi hatóság (iskolaszék, gondnokság) meghallgatása után Méltóságod a ,kir. tanfelügyelő útján a községben, városban pontosan vonja meg az egyes iskolák benépesítési körzeteit. Az egyik körzetből a tanulók a másik körzetben lévő iskolába csak a szülők foglalkozására vagy egyéb fontos okokra való hivatkozással iratkozhatnak be a helyi hatóság (iskolaszék, gondnokság) javaslatára a kir. tanfelügyelő engedélyével. Figyelmeztesse Méltóságod a kir. Tanfelügyelőket, hogy rendeleteimet a legnagyobb gonddal és pontossággal hajtsák végre. Budapest, 1943. évi május hó 29-én. A miniszter rendeletéből: Dr. Kosa Kálmán s. k. miniszteri osztályfőnök,« Pápán, 1943. évi június hó 18-án. Győry Elemér * püspök. A belsősomogyi ref egyházmegye esperesétől. 1283 3943. sz. Felhívás. A belsősomogyi egyházmegye kötelékébe tartozó lelkipásztortestvéreimet felhívom, hogy az anya-.és leányegyházközségek missziói életéről, valamint a szórványok és tanyák (puszták) lelkigondozásáról szóló jelentéseiket a szétküldött űrlapokon szabályszerűen összeállítva legkésőbb f. é. június 30-ig sürgetés bevárása nélkül hozzám feltétlenül beküldeni szíveskedjenek. Hedrehely, 1943 június 12. Szabó Bálint esperes. A veszprémi ref. egyházmegye esperesétől. 570/1943. szám. F elhívás. A minden lelkipásztori hivatalhoz általam szétküldött missziói jelentő ivek f. évi július hó 10-ig küldendők be az esperesi hivatalba. A Jelentés mellé csatolandó külön általános beszámoló minden gyülekezetről, el nem maradhat. A tanyák lelkigondozásáról szóló jelentő ív minden gyülekezet részére megküldetett és szintén ellátva visszaküldendő, akkor is, ha tanya nincs és nemleges a jelentés. Szcrványgondozási jelentő ívek csak oda küldettek, ahol szórványok vannak, minden szórvány részére külön két-két példány. A többi ívekből is két-két példány ment, mint az íveken is olvasható, minden ívből csak egyik példány küldendő az esperesi hivatalba, a másik példány pedig megőrzendő. A házon kívül taníttató Lelkészek nevelési alapja ügyében kiküldött Kérdőíveket szabályszerűen kitöltve haladéktalanul kérem. Ezeket minden lelkészi égvén
