Dunántúli Protestáns Lap, 1943 (54. évfolyam, 1-52. szám)
1943-05-23 / 21. szám
106. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1943. ÉNEK HÖSÖK EMLÉKÜNNEPÉN. — A LXXX1V. zsoltár dallamára. — 1. Nagy Istenünk, óh légy velünk, Ünnepet Néked szentelünk, Véreinkről megemlékezvén.. Éltet értünk is áldoztak, Kik a hazáért meghaltak: A hősi küzdelmek mezején, Vagy idegen földön, gyászban, Szomorú, nehéz rabságban. 2. Áldd meg özvegyek könnyeit, Árvák, szülők keserveit, A jeltelen nyugvó porokat. Te álkjad és Te szenteld meg Okét, kik bárhol pihennek. Szedd össze az elszórt csontokat: A boldog viszontlátásra, A z ö rö k k é v a 1 ó ságra. 3. Segélj, mi is legyünk hívek. Megláthassuk, hogy hű szivek Vért hiába nem hallatának. Add vissza ős . határait, Hegy-völgyeit és síkjait Az ősi szép magyar hazának. Szent áldásod szálljon rája: Feltámadás hajnalára. J 4. Segélj, hogy csak Téged féljünk. Mindent csak Tőled reméljünk. Fölismerjük szent bölcseséged. Mely bármi sorsot reánk mér, Földi és égi hazánkéi" Éljinik-haijunk, szolgálva Néked. Kegyelemből így várjon ránk Jézusunknál örök hazánk. Sziics József. k jégbiztosítás nemzetgazdasági fontossága. A jégverés ellen sajnos nem lehet biztosítani, de az általa okozott kár ellen igen. Különösen Magyarországra nézve jelent ez nagy fontosságot, mert Európa legjégveszélyesebb területe. Ezzel szemben pedig azt tapasztaljuk, hogy talán sehol sincs annyira elhanyagolva a jégkár eílen való biztosítás, mint éppen nálunk. Termésállományunknak alig 20%-a van biztosítva, míg ezzel szemben Németországban, hol a mezőgazdasági termelés aránylag sokkal kisebb jelentőségű, mintegy 60" 0-os a jégkár elleni biztosítás. Sok millióra megy az a kár, ami a jégkárbiztosítás elhanyagolása miatt nemcsak az egyeseket, hanem egész nemzetgazdasági életünket sújtja. Bizonyság erre pl. a Gazdák Biztosító Szövetkezete, amely intézet országunk vezető jégbiztosítója, mert a biztosítások mintegy 1 , része ott van elhelyezve, az 1932 —1941-ig terjedő 1Ó év alatt jégkárokra kifizetett 9,000.000 pengőt. (A bevételezett tiszta díjnak 970 0-át.) Hamár most ezt a tételt a többi biztosító-intézetre is általánosítjuk, az összes intézetek kifizettek jégkárban mintegy 30,000.000 pengőt. És mert ez az összeg csak 20 °/0-nak felel meg a németországi 60%-al szemben, a 40°/0-os különbözetek 60,000.000 pengőt mutat, mint amely összeg a jégkárbiztosítás elhanyagolása miatt érte a magyar nemzetgazdasági életet. Nem lehet helytállónak tekinteni ezzel szemben azt az ellenvetést, hogy drága a biztosítás díja, mert lám mennyivel többe kerül annak elmulasztása. Igen jól tudják ezt azok, kik sírva és zúgolódva eszmélnek í rá arra, hogy mekkora kárt szenvedtek a biztosítás elhanyagolása miatt, de csak akkor, mikor kezüket tördelve nézik a jégverés által letarolt mezőt. Nem lehet hibáztatni a díjkérdés miatt a biztosító-társaságoka.t sem, mert hiszen pl. 1940-ben az összesnek a jégdíj bevétele 4,454015 pengő volt, ezzel szemben 5,865.948 ! pengő a kifizetett jégkár, a ráfizetés tehát m ajdnem ! másfélmillió pengő s átlag így van a legtöbb eszten| dobén. A díjteleken csak úgy lehetne segíteni, ha áltaj lánosabbá válna a jégbiztosítás, s így megoszlana a 1 kockázat. Át kell mindnyájunknak érezni tehát, hogy milyen romlást jelent nemzetgazdasági életünkre a csak 20%-os jégkárbiztosítási arányunk, vagyis a többi 80°/0-nak elmulasztása. Ezért kérjük a lelkipásztorokat, hogy híveik | iránti gondoskodó szeretettel terjesszék ki figyelmüket { a jégkárbiztosítás rendkívül fontos voltára Használjanak i fel minden alkalmat híveik felvilágosítására, járjanak ! elöl jópéldával, s lehetőleg a felvételnél is legyenek I segítségükre. Jóléti társulatunk a Lelkészegyesület idei | 16. és 18. számában közölte a részletes tudni valókat I s kérte azt is, hogy a jégkárbiztosításokat is a velünk i szerződéses viszonyban levő Gazdák Biztosító Szövetkezeténél eszközöljék. Bővebb felvilágosítást és megfelelő nyomtatványokat készséggel nyújt úgy az ORJó Igazgatóság Budapest, Üllői-út 17. mint a Gazdák Biztosító Szövetkezete központja Budapest, Üllői-út 1. vagy a helyi képviselőségeink. Egt rházy Lajos ORJó igazgató. , 1 VEGYESEK \ I SSCelS®S®®®®®S®S®®®«@®®@@®SW0eceiA®S®íei®®gg©S — Egyházmegyei tisztújítás. Május 21-én volt ! a pápai egyházmegyében az egyházmegyei tisztsc— í gekre leadott szavazatok felbontása, Végh János es- i peres, Lampérth Lajos rédei lelkipásztor, dr. Molnár ! Imié és Császár Ede jelenlétében. Egyhangú szava| zás^a! újból megválasztatott az esperesi tisztségre 1 Végh János, az egyházmegyei gondnoki tisztségre pedig dr. Jókav-Ihász Miklós. Lelkészfőjegyzővé L.ajn- I pérth Lajos, világi főjegyzővé Elekes Ovula, leikészi jegyző Császár Károly, világi jegyző dr. Szén ess j László. Lelkészi tanácsbirák: Kiss Zoltán, Ólé Sándor, ! dr. Tóth Endre, Mohácsy László, Nagy András, Lám! pérth Lajos. Világi tanácsbirák: Domonkos Sándor, j Kiss István, Elekes Gyula, dr. Molnár Imre, dr. Ador- 1 ján Gyula, Dezső Béla, dr. Konkoly Thege Sándor. Ügyészek: Dr. Véghely Imre, dr. Jílek József. Egyházmegyéi közgyűlési tanítóképviselők: Páhány János, Árvái Gábor, Kiss Árpád, Gáti Samu. A lelkészi tanácsbírói tisztségnél a két legtöbb szavazatot nyert dr. Madar Zoltán és Bolla József között pótválasztás lesz. Általában kevés kivétellel majd minden tisztségnél az előző választáskor bekerültek maradtak meg. Az új tisztikart bizalommal köszöntjük. A Pata-Poklos-apáti gyülekezet az elhalálozás folytán megüresedett lelkipásztori állásra Szántó László esperesi segédlelkészt választotta meg egyhangúlag. A választást Liber István szigetvári lelkipásztor és dr. Sárközy Béla szigetvári főszolgabíró, egyházmegyei tanácsbíró vezették és a választás megtörténte után a főszolgabíró meleg szeretettel dicsérte meg a gyülekezetét példás egyhangúságáért.
