Dunántúli Protestáns Lap, 1943 (54. évfolyam, 1-52. szám)
1943-05-16 / 20. szám
ötvennegyedik évfolyam. 20. szám. Pápa, 1943 május 16 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ____________________________ MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.____________________________-------------------------- FŐSZERKESZTŐ: GYŐRY ELEMÉR PÜSPÖK------------------------------------------FILELÖS SZERKESZTŐ DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA I FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THÉOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ I TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK Az egyke gyógyszerei.* 1. Az egyke anyagi gyógyszere. Az egyke rendszer kezdő oka gazdasági ok lévén, a gyógyításnál is első sorban gazdasági és anyagi orvoslással próbátkoznak. Új magyar földreform törekvéseink olyan helyzetet igyekeznek létrehozni, hogy az eddig mozdulatlan és merev nagybirtokok részint vétel, részint hosszú lejáratú kisbérietek útján a magyar családok természetes szaporodásának útjában többé ne álljanak. A zsidó kézre került földbirtokok felszabadítása és a kis embereknek juttatása is enyhíti némileg a törekvő magyar családok földéhségét. De ezt a föld-éhséget egyáltalán nem szünteti meg. A történelem tanúsága szerint minden nemzetnél a nagyobb háborúk után, szinte parancsoló kényszerrel lépett előtérbe az addigi nagybirtokok rovására és a nép tömegeinek javára eszközölt földhöz juttatás. Bárhogyan végződik is ránknézve ez a mostani világháború, a magyar állam abba a kényszerhelyzetbe jut, hogy ,az eddig érintetlen nagybirtokokhoz kell nyúlnia, melyeknek nagyobb hányadával azoknak a községeknek polgári határait kell első sorban növelni, hol a színmagyarság terjeszkedésének éppen ezek a nagybirtokok szolgáltak elháríthatatlan akadályul és kényszerítették a lakosságot az egyke rendszer fajkorlátozó betegségére ... Manapság próbálkoznak azzal is, hogy sokgyermekes magyar családokat telepítenek át olyan vidékekre, ahol a falvak egykéssé váltak, hogy az egykés családok közvetlen szemléletből lássák: mennyivel könnyebben boldogul és biztosít jövőt magának a sokgyermekes család' s az eltévedt egykéseket ez a saját szemükkel látott mindennapi példa térítse jó útra. De ez a gyógyszer — ha az egykés község körül mozdulatlan uradalmak vannak — nem feltétlen biztos hatású. Mert emberi természetünkben van, hogy a bűn rendszerint nagyobb varázserővel hat ránk, mint az erény. S nagyon könnyen megtörténhetik, hogy ezek az áttelepített sokgyermekes családok lesznek egykésekké a 2-dik, 3-dik nemzedékben, a helyett, hogy az ottani egykés családokban születnék több gyermek... A leghathatósabb anyagi orvosságnak azt emlegetik, hogy az államnak az egykés családokat nagyobb adóval kellene sújtania, mert a magyar jövendő büntetlenül fajkorlátozó kényelmet senkinek se engedhet; a semmikés családok birtokának pedig legalább harmadát az államnak kellene örökölni. Dr. Ravasz László által többször nyilvánosan megpendített gondolat szerint pedig az volna az egykének gyökeres orvossága, hogy a családi birtokból egy gyermek csak 1/4-ét, a második gyermek a másik 1/4-ét, a harmadik gyermek a következő 1 L-ét, a negyedik gyermek az utolsó 1 /a_-ét örökölhesse, egy megalkotandó, állami törvény szerint, s a négy gyermeknél "kevesebb magzatú családoknál a négyig hiányzó gyermekek száma szerint a megfelelő negyedrészeket a családi birtokból az állam örökölje és adja azoknak a családoknak, akiknek semmi vagy kevés birtok mellett több a gyermekük, mert nemzetünk erősödését csak a több gyermek tudja biztosítani. E második világháború lezajlása után, az egyke rendszer Végleges megszüntetését célzó országos törvényül hozandó földreform nem minden zökkenő nélkül megy végbe. Ennek a zökkenőnek simábbá és el hordozhatóvá tételéhez van szükség az egyház által nyújtott lelki gyógyszerre. 2. Az egyke lelki gyógyszere. Az bizonyos, hogy az egykerendszer folytán -a harmadik generációban, a túlságossá vált kényelem és úrhatnámság mellet és a minél kevesebb törődéssel eltöltött emberi sors vágya mellett hiányzik az a testi és lelki erő, melyeket más emberekből a keményebb sors küzdelme, fáradsága s erőmegfeszítése válthatott ki, ezek, az elpusztulásra hajló emberek, kik közönyösek voltak a templom és az Isten iránt, 'gyámoltalanul és megborzadással gondolnak arra a jövőre, mely tőlük ily kemény munkát és erőmegfeszítést követel. Dávid király egyik zsoltárában azt mondja: valahányszor szent templomod felé hajoltam és ott megjelentem, mikor hozzád kiáltottam, te meghallgattál felbátorítottál engem és lelkemben megszaporítottad az erőt. (138. Zsol.: 2, 3.) A templom rendszeres látogatására kell tehát felhívni eme családokat részint a személyes beszélgetés, de különösen a rendszerré teendő j pásztori látogatás által, és a templomhoz kell kötnünk 1 őket, úgy mint azt pár száz évvel a prédikátor elődök I az üldözések és elnyomások idején tették. De akkor re- I formátus szószékeinkről végleg el kell tűnni annak a racionálista és líberálista szónoklatnak, mely az Isten igéjét egy csapásra kétszeresen is megelegyítette és felhígította, mi által az egykerendszernek akaratlanul is »szabad tenyészést« biztosított. Ezek a szónoklatok ugyanis az eredeti szentírási és az azt különösen kiemelő kálvini tanítással ellentétben azt hirdették — Goethének e klasszikusan liberális jelszavát követve: »jó embernek jó utat sugalmas ösztöne mutat«, hogy az ember természete jó és a megváltást első sorban az ember jó természetétől kell várni, csak kövesbe a Jézus Krisztust, aki erre példa és eszménykép. Természetesen a Megváltó örök dicsősége, melyet a bűnös emberiség előtt Istennek igéje és Kálvinnak az ige mélységébe hatoló lelke szakadatlan hangsúlyoz, eme szónoklatokban teljesen elhomályosult, mert Jézus kereszthalálának és feltámadásának isteni titkát könnyelműen meghamisították, mikor az első emberpár bűnesetét csupán olyan szomorú tapasztalatnak hirdették, mely a lélektan tanúsága szerint minden ember egyéni életében megismétlődik, ezért megváltói halálában csak az igazság és hűség * Részlet Mészáros János balatonszabadi református lelkipásztor, egyházmegyei lelkészegyesületi közgyűlésre elnöki megnyitóul szánt értekezéséből, melynek címe: Kívül szorongatás, belül aggódás és félelem. Az egyke és semmike rendszer a másodlk világháború rőt fényében. REFORMÁTUS FŐISKOLAI KÖ PÁPA
