Dunántúli Protestáns Lap, 1943 (54. évfolyam, 1-52. szám)

1943-05-09 / 19. szám

ötvennegyedik évfolyam. 19. szám. Pápa, 1943 május 9 DDNÁNTŰLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE _ MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ____________________________------------------------------------------ FŐSZERKESZTŐ: GYŐRY ELEMÉR PÜSPÖK------------------------------------------­FELELŐS SZERKESZTŐ DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA I FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THÉOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ I TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK Második lépés. E lap múlt év szept. októberi számaiban lefek­tettük a pápai református kereskedelmi középiskola nevelői célkitűzésének elvi alapjait, most pedig a gya­korlati munkának ezóta végzett tárgyi alapvetéséről ki-, vánunk beszámolni. Az ősi kollégium keretében, avval egy épületben és egy vezetés alatt indult iskolánk, mint egy új oltás az öreg tölgyben. Ezért sokáig nem is talált magára, nem tudott a maga mivoltának megfelelő kibontakozás­hoz jutni. Egyszerűen csak a gimnázium utánzata volt némi tantervi módosítással. Ennek a közös hely és ve­zetés mellett az volt a főoka, hogy a kereskedelmiben is túlnyomórészt gimnáziumi tanárok tanítottak. A gaz­dasági középiskolák közül a kereskedelmi még mint is­kolatípus sem egészen kialakult, természetes, hogy en­nek egy új tagja másféle, kialakult szellemű környezet­ben, nehezen önállósult. Nekünk pedig önálló, határo­zott feladatunk van, amihez pedig önálló határozott út, sajátos szellemi légkör szükséges. Ez a feladat egy határozott életpályára, kereske­delemre való ^előkészítés. Ez az előkészítés pedig több­rétegű : szaktárgyi, szellemi és lelki. Legkönnyebben vagyunk a szaktárgyi előkészítés­sel. Ezt a gimnáziumi tanárok is hiány nélkül elvégzik. Kérdésesebb azonban a szellemi. Minden egyes pálya a kérdéses szakképzettségen túl sajátos gondol­kozást is kíván. Erre gondolni kell annak az iskolának, amelyből közvetlenül az életbe, közvetlenül egy határo­zott pályára mennek a növendékek. Ahhoz pedig, hogy erre is előkészítsen, hogy ilyen szellemben nevelhessen egy iskola, ahhoz előbb magában az iskolában kell en­nek a szellemnek kialakulnia A kereskedelmi iskola ta­nári karában ma is túlsúlyban vannak a gimnáziumi képesítésű tanárok. Ezen ebben az évben sem sikerült segíteni. Úgy éreztük, hogy idegen szellemben vegetál­nunk nincs értelme, egy-két fecske pedig nehezen hoz tavaszt. Segítségre volt szükségünk. Honnan vegyük a segítséget iskolánk kereskedelmi szellemének kialakítá­sára és kibontakozására, ha nem magából a kereske­delmi életből, amelyre készít az iskola és amely ennek végső forrása. Elhatároztuk hát, hogy bekapcsoljuk ne­velői munkánkba. Gyakorlati iskola amúgy sem zárkóz­hat el az élet elöl, mi pedig, azáltal, hogy segítségül hívtuk, nevelőtársakká vontuk be a kereskedőket, a ke­reskedelmi élet gyakorlati embereit, egyenesen behoztuk az életet iskolánkba. Ennek a bevonásnak megfelelő vonzó keretet kel­lett adni és intézményesíteni, mégpedig úgy, hogy a vi­szony lehetőleg — legalább is elvben — kölcsönös le­gyen. Legelső eszközünk erre a „versenykirakat“ volt. Ezer pengő költséggel hatalmas modern kirakatszekrényt építettünk a kereskedelmi osztályok folyosóján, amelyet a helybeli keresztyén kereskedőknek egy-két heti kiállí­tásra rendelkezésükre bocsátottunk. A nagyszámú jelent­kezők között sorra kerül mindenféle szakma. A kirakat­nak gyakorlati haszna is van, mert megismerteti az ott lábatiankodó tanulókat a rendezés teknikájával és elvei­vel, de főként szellemi, mert rendezés közben kifaggat­ják a kereskedőket az áruk eredetéről, természetéről, hasznáról és a maga szakmájának problémáiról. A ki­rakat kis mozzanata a kereskedelmi életnek, de sok szál fut össze benne és így elemezgetve megismerhetik belőle azt, ami a kirakat, az elárusítóasztal és az irodajtó mö­gött van. A kirakaton át bepillanthatnak a gazdasági életbe. Konkrét példákon látják meg annak mozgatóit és törvényeit. Továbbmenőleg aztán a kirakat tárgyköré­ből dolgoznak ki témát a gazdasági önképzőkörre is. E kirakat így biztosítja az érdeklődést mind a diákok, mind a kerekedők részéről és így sikerül az iskolát az élettel állandó, dinamikus kapcsolatban tartani. — Egyéb­ként ez mint üzleti vállalkozás sem rossz, mert a gaz­dasági érdekképviseletek az ötletet életrevalónak és ter­­jesztendőnek találva finanszírozták az építését. Közben újság és mozihirdetéssel nagy reklámerőt is tudtunk neki adni, úgyhogy, bár most ingyenes a kiállítás, a normális idők gazdasági versenyében reklámra szoruló kereskedők szívesen fognak fizetni is e lehetőségért. A versenykirakat révén szerzett kapcsolatot aztán hasznosítjuk mélyebb célunk érdekében is. A magyar­ságnak a kereskedelmi pálya szempontjából való érté­kelésében gyakran mondták, hogy nincs elég érzéke hozzá, amin nem annyira szellemi képességet, mint inkább lelki beállítottságot, illetőleg annak hiányát értették. A kereskedelmi érzék nem valami egzotikus, csak egyes népek vagy fajok által kisajátított lelki vonás, kizárólagos adottság, hanem minden népben egyformán ott szunnyadó lehetőség, csak fel kell ébresz­teni és ki kell fejleszteni. A lelki tulajdonságok is éppúgy öröklődnek aztán mint a testiek. A nevelésre vár tehát ez a feladat is. A munka gyakorlati részéből jóadagot áthárítottunk itt is a kereskedőkre. Meghívjuk őket, lehetőleg saját kirakatukkal párhuzamosan egy­­egy délelőtt kiszakított órára, vagy a Képzőtársaság gazdasági önképzőkörébe előadást tartani. Nem köz­­gazdasági fejtegetéseket kérünk tőlük, hanem magának az életnek a bemutatását. Legegyszerűbben és legter­mészetesebben úgy, ha magukról beszélnek. Mondják el őszintén szakmaválasztásuk, pályafutásuk történetét és hogy milyen elvek szerint vezetik saját üzletüket. A pályatársak szakmaválasztása érdekes, izgató dolog az előtte állóknak, a pályafutásokban pedig, cégek történetén, egyéni sorsokon túl annak a kornak egész gazdasági élete is előttünk áll. Életpéldákon ismerik meg a tanulók pályájuk lehetőségeit, nehézségeit. Ezek az előadások annyira lekötik őket, hogy továbbra is foglalkoztatja őket, ebben az irányban való dolgozásra

Next

/
Oldalképek
Tartalom