Dunántúli Protestáns Lap, 1942 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1942-03-29 / 13. szám
58. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1942. és neveléssel gyakorlatilag is erősített, mint iskolalátogató lelkész a népiskola különleges hivatásának, céljának, tanulmányi rendjének és tanítási módszerének gyakorlati megismerése irányában fejlesztette ki, tehát nemcsak megállta helyét, mint iskolalátogató, hanem iskolalátogatói fölkészültségével és tapasztalataival nemcsak elméletileg, hanem gyakorlatilag is képessé tette magát arra, hogy ott, »ahol igazgatótanító nincs, (pedig de sók 'ilyen iskolánk van!), a népiskolai szervezet és szolgálati pragmatikában megállapított igazgatói ellenőrzési feladatok«-at (Felügy. szab. 3. §) is elláthassa. Vegyük hozzá, hogy a szakfelügyelő, tehát első sorban tanító, továbbá tanárember, amilyen másik is van, az állam részéről való, évente egypár órát foglalkozik csak azzal az iskolával, amelyben a lelkipásztor maga is konfirmandusokat, továbbképzősöket egész éven át tanít, és amely iskola a lelkipásztor egész élete szeretetének tárgya. A Fefügyeleti Szab. 3. §-a azt feleli erre, hogy »a pedagógiában gyakorlatilag is járatos lelkipásztorokat« is lehet alkalmazni. A törvény viszont ezt: lehet szerinted is — harmadsorban, az én lelkem szerint elsősorban. A négy évszázad lelke szerint is így. Én meg hozzáteszem: amikor a felügy. szab. nemcsak mondja szóval, hogy népiskolai felügyelőül elsősorban tanítót kell alkalmazni, hanem a .szabályzat egész szelleme pedagógust kíván ilyenül, ki lehet akkor az »a pedagógiában gyakorlatilag is járatos lelkipásztor«, aki felügyelőül választható? A lelkésztanító, úgy-e bár? —, amilyen a legtöbb egyházmegyében egy sincs. Kánonaink s törvénykönyveink azt mondják erre: mi ezt így sem a betűnkkel, sem a lelkűnkkel sohasem akartuk. Következtetés: vagy nyilváníttassák a Felügy. Szabályzat új szabálynak, az egyház Törvénytől és Pragmatikától független új szülöttjének, — s akkor lehet ezektől eltérő, — vagy, ha E. T.-re és Népisk. Szervezet és Szolgálati Pragmatikára hivatkozik, akkor, ha lépései tovább mennek is, de szellemében legyen azokkal egy. Ne legyen a három háromféle. * Mielőtt még a zsinatnak vigasztaló törvénymagyarázatára térnék, tekintsünk vissza a ’Felügy. Szabályzat jogforrására. Mindnyájunk tiszteletére méltó ez a jogforrás. Mert az 1937 dec. 10-én tartott zsinat 45. ülésének 1458. sz. határozata. Ez a határozat így szól: »A zsinat felhatalmazza az egyetemes konventet, hogy a református közoktatásügy egységes irányítására szervezetet létesítsen és az egyházmegyei és egyházkerületi iskolafelügyelet egységes módon történő gyakorlása céljából szabályrendeletet alkosson.« Az E. T. ismerője azonnal arra gondol, hogy. nem újítása akar ez lenni a zsinatnak, hanem annak a szervezetnek a létesítésére adja a fölhatalmazást, amelyet a szentesített E. T. V. te. 129. § 3. pontja előír. Ha pénz lett volna hozzá, a konventnek már 1934-ben munkába kellett volna vennie a szervezet létesítését. Ha valaki kételkednék ebben, nézze meg a zsinat 1937 decemberi 1458. és 1459. sz. határozatait. Látjuk itt, hogy Dunamellék 1937 nov. 18-án az egységes (nyilván a törvényben írt) iskolai .felügyelet megalkotását sürgető szükségnek nyilvánítva kéri a konventet, hogy valósítsa meg; látjuk, hogy a szemét minden iskolaügyön rajta tartó ORTE elnökség 1937 dec. 3-án a zsinatnál »az egységes iskolai felügyelet ügyében a zsinatelőkészítő bizottság által készített határozati javaslat átszövegezését kéri« és hogy »ezeTk1 a fölterjesztések a megszövegezésnél megfontolás tárgyává tétettek«; látjuk, hogy az ískolaügyi bizottság 1937 dec. 8-án következőleg fogalmazza határozati javaslatát: »A zsinat felhívja az egyet, konventet, hogy a különböző fokú iskolák egységes felügyelete ügyében — az E. T. V. te. 129. §-nak 3. pontja szerint ráruházott hatáskörben, — amikor és amilyen mértékkel a megvalósítás feltételeit bekövetkezettnek látja, a szükséges szabályokat lehetőleg minél előbb állapítsa meg és a felügyeleti és egységesen irányító szervezetet létesítse«. Ez a javaslat teljesen a 129. § 3. pontjának megfelelő. Mégis, mivel a felügyeletet Dunamellék is sürgető szükségnek nyilvánítja s bizonyára arra is tekintettel, hogy a megvalósítás föltételeinek fontolgatása, a szabályok megállapítás? s azoknak egyházmegyékkel és kerületekkel közlése s onnét visszavárása éveket vehet igénybe, a zsinat meggyorsítja a lépéseket, a megvalósítás feltételeit bekövetkezetteknek ítélve, az iskolaügyi bizottság javaslata helyett dr. Sz. Kun Béla javaslatát fogadva el 1458. sz. határozatul, »fölhatalmazza az egyetemes konventet, hogy a... stb.«, mint fent. Látjuk tehát, hogy bár joggal állapítja meg Bars »újabb ellenőrzésinek a Felügy. Szabályzat ellenőrzését, mert az csakugyan új és nem a törvényben előírt, de viszont helytelenül mondja a fentiek szerint az ORTE elnöksége a zsinatról, hogy annak 1458. sz. határozata olyan új felügyeleti szervezet létesítését mondja ki, amellyel »feloldotta azt a korlátozást...«. Korlátozás csak az E. T.ben lehetett volna. Az 1458. sz. határozat semmiféle eddigi törvényes korlátozást nem oldott fel. És a törvénnyel szemben nincs benne semmi új. Egyszerűen meghatalmazza a pénzügyi okokból eddig fontolgató konventet az E. T. V. te. 123. § 3. pontjának végrehajtására. Ez a törvény pedig azt írja elő, hogy a Tonvent »felügyelőket a középiskolák, tanító-, tanítónő- és óvónőképző intézetek, polgári iskolák rendszeres látogatására és felügyeletére állít, — a népiskolai ügyek egységes vezetésére és irányítására felügyelői állást szervez s ezeknek hatáskörét és az egyházi hatóságokhoz való viszonyát szabályrendelettel állapítja meg«. A zsinat 1458. sz. meghatalmazását ebből a szempontból kell értenünk. Benne »a református közoktatásügy« nem a népiskolák, hanem a 129. § 3. pontjában írt nép- és egyéb iskolák ügye, a népiskolákra e meghatalmazásból a konventi felügyelői állás szervezése tartozik. A népiskolákon az egyházmegyei és egyházkerületi iskolafelügyelet egységes szervezete a négy egyházkerületben megvolt, az. >: egységes módon való gyakorlás céljából« alkotandó szabályrendelet a népiskoláknál pedagógiai vonatkozásban értendő, amelyet a Felügy. Szab. gyönyörűen megoldott. Kidolgozandó volt a régi egyházmegyei és egyházkerületi népiskolai felügyeleti szerveknek az új konventi felügyelői álláshoz való viszonya, de a gyakorlatban régi idők óta egységes, a Szóig. Pragm.-ban írásban is egységesítetf e. m. felügyeleti szerv föloldására, helvette s az egyházkerületen is új felügyeleti állás létesítésére az 1458. sz. zsinati meghatalmazás nem vonatkozhatott. * (Folyt, köv.) Kiss Zoltán. Felhívjuk a Nagytiszteletű Lelkipásztor urak figyelmét, hogy a nagypénteki perselypénz a Nagypénteki Református Társaság által nevelt árvagyermekek részére a Társaság Gondnoki Hivatalához (Budapest, II., Szilágyi Dezső-tér 3.) küldendő be.
