Dunántúli Protestáns Lap, 1942 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1942-04-12 / 15. szám
Ötvenhármadik évfolyam. 15. szám. Pápa, 1942 április 12 .......... ....................................FŐSZERKESZTŐ: MEDGYASSZAY VINCE PÜSPÖK--------------------------"----*----------FELELŐS SZERKESZTŐ DR. PONGRÁCZjÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA I FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THÉOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ | TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDŐK Az Országos Zsinat. A Magyar Értesítő jelenti: Nagyfontosságú ülést tartott Budapesten április 9-én a református egyházi törvényhozó-testület, az Országos Zsinat. A püspökök közül jelen voltak: Ravasz László, Medgyasszay Vince, Révész Imre, Enyedy Andor, Magda Sándor, a fagondnokok, gondnokok és tanácsbírák soraiban Tasnádi Nagy András képviselőházi elnök, Bánffy Dániel báró földmívelésügyi miniszter, Teleki József gróf, Szász Károly, Vay László báró, Lázár Andor, Farkasfalvi Farkas Géza, Bethlen György és Pál grófok s számos más előkelőség. Délelőtt féltizkor kezdődött az ülés. A 46. zsoltár éneklése után D. Ravasz László dr. püspök-elnök felolvasta a Bibliából János evangéhomának 10:10—16. és a 26—30. verseit, majd imádkozott: »Könyörgünk Hozzád magyar református anyaszentegyházunkért. Ólomporba rakd köveinket, rubinporba építsd oszlopainkat s fiainkat tanítsd meg a Te neved félelmére. Adj békességet, boldog és áldott harcok után boldog békességet a Te népednek s anyaszentegyházadnak ...« Bejelentette Ravasz László, hogy a világi elnök, Balogh Jenő dr. főgondnok gyón gél kedése miatt távolmaradt az ülésről; Teleki József gróf főgondnok, alelnök helyettesíti. Ravasz püspök-elnök felkérésére Győry Elemér lelkészi jegyző felolvasta Balogh Jenő írásban megküldött elnöki megnyitóját. A fögondnokelnök ennek során többi közt így szol: — Annyi vérzivataros évszázad után, a mult év nyarától fogva derék honvédőink őseiktől örökölt hősiességgel ismét a távoli északon, megint védelmi háborút folytattak és folytatnak. A magyar nemzet, hosszú időn keresztül a világnak egyik legbékeszeretőbb népe, a trianoni békeparancs szörnyű igazságtalanságainak teljes átérzése ellenére évtizedeket töltött el anélkül, hogy az ezeréves határokért háborút indított volna, mert a Mindenható igazságosságától és kegyelmétől remélte, sőt bizton várta Trianon jóvátételét. A mult év közepén azonban a nemzet felelős vezetői kénytelenek voltak felismerni azt, hogy Oroszország újból folytatni kívánja ennek az óriási birodalomnak évszázadokon át megnyilvánult hódító törekvéseit, amelyekről egyes nemzetközi protestáns szervezeteknek hozzám eljuttatott adatai alapján komoly aggodalommal, évek -óta, mi is értesültünk. Ma hálával köszönjük az Úristennek, hogy gondviselő kegyelme — a baráti szövetséges nagyhatalmak közbelépése útján és hős katonáink vitézségével — hazánk határaitól távoltartotta a háború borzalmait. — De ha Isten jóvoltából eddig zavartalanul végezhettük is egyházi és művelődési munkánkat, bizonyára egyetért velem a zsinati atyák serege abban — így szólt Balogh Jenő —, hogy ezekben a történelmi időkben derék katonáink ezt az óriási méretű küzdelmet legfontosabb nemzeti létérdekeinkért, végeredményben hazánk fennmaradásáért vívják. (Felkiáltások: Úgy van! Éljen a honvédség!) A mágyarsag, amint ezt hivatott államférfi nemrég kifejtette: »amely ezer évvel ezelőtt véráldozattal harcolta ki helyét ezen a földön, ma megint nemzetünk,, templomaink, családunk, otthonunk oltalmáért és azért harcol, hogy újabb évezreden át itt továbbra is magyarok gyanánt élhessünk«. Ezért dicső katonáinkról ebben az összejövetelünkben is buzgó imádsággal és ragaszkodó hálaadással emlékezünk. (Megújuló éltetés.) Balogh Jenő világi elnök a továbbiakban még a Legnagyobb Magyar emlékezetének hódolt, hangoztatva, hogy Széchenyi István lelkében mily rendkívüli mértékben ki volt fejlődve a politikai felelősség érzése s hogy e felelősséget ma mindenkinek, a reformátusságnak is fokozottan kell éreznie. A ha.diárvákról való gondoskodás terén felajánlotta a főgondnok az egyház minden testületének és hivatalosának iószolgálatát s a szociális helyzet javítását kötötte lelkére kormányzatnak és egyeseknek. Körösi 'Csorna "Sándor centenáriumáról emlékezett meg még: a »szegény, árva magyar« az egész magyar nemzeté, így beszélt az ősz államférfi-elnök, — áldjuk a Mindenhatót, hogy ő székelynek született és a mi Erdélyünkből indult hosszú vándordíjára. Ravasz László püspök indítványára a zsinat táviratban fejezte ki hódolatát Horthy Miklós kormányzónak és Horthy István kormányzóhelyettesnek. Meleg szavakkal köszöntötte a betegség miatt távolmaradni kényszerült dr. Balogh Jenő főgondnokot. Uj lelkészi alelnökévé megválasztotta a zsinat Medgyasszay Vince dunántúli püspököt, azután Szentpéteri Kun Béla dr. debreceni egyetemi tanár előadásában letárgyalták az egyházalkotmányi bizottság jelentését az 1933. évi I. egyházi törvénycikk zsinatra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről. Kiemelkedő intézkedés itt, hogy a zsinat »a legfőbb intézkedés körébe tartozó ügyek időközi elintézésére« zsinati tanácsot alakít, a püspökök és főgondnokok s a zsinati háznagy mellett húsz tagból, akiket felerészben a lelkészi, felerészben a világi tagok közül, titkos szavazással választanák, —legalább egy tagot a tanár- és egyet a tanítóképviselők közül. »A zsinati tanács, ha a zsinat nem ülésezik és intézkedés sürgősen szükséges, a zsinat hatáskörébe tartozó ügyekben teljes jogkörrel intézkedik, azonban egyházi törvény alkotása, vagy hiteles magyarázása a zsinati tanács hatáskörébe nem tartozik.« Itt felszólaltak Bethlen György gróf erdélyi főgondnok, Finkev Ferenc dr. tanácsbíró, titkos tanácsosok és Jókay-Ihász Miklós dr. is. nTTlT f IT HITT T T l>l> JjAP A C Főt.ésmélt. IWedgyasszay Vince pusp HIVATALOS KÖZLÖNYE ___ Helyben. nap.
