Dunántúli Protestáns Lap, 1942 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1942-02-08 / 6. szám

24. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1942. T KÖNYVISMERTETÉS 1 Református gimnáziumaink tehetségkutató mun­kája. Az Országos Református Tanáregyesület meg­bízásából szerkesztette: Harsányi István dr. Kiadja az Országos Református Tanáregyesület. Sárospatak, 1941. 32 1. A református egyházkerületek gimnáziumai, így elsősorban Patak és Pápa, de úgyszintén Debrecen kollégiumai is, az évszázadok folyamán »a szegények iskolája« jelzőt érdemelték ki. Kiérdemelték pedig nemcsak azzal, hogy e kollégiumokban általában ke­vesebbe került a tanítás, ellátás, mint más iskolákban, hanem főleg azzal, hogy szegény és tehetséges ifjak számára mindig tudtak annyi kedvezményt, segélyt, ösztöndíjat juttatni, amely azok kitanulását lehetővé tette. ílven értelemben református gimnáziumainkban nem újkeletű a tehetségmentő munka, de a magyar közélet elsekélyesedése élesen mutatja, hogy ezen a téren még további feladatok is megoldásra várnak. Ismét csak református gimnáziumainkból indult ki ennek a tehetségmentésnek, tehetségkutatásnak elmé­lyítése, szélesebb alapokra való fektetése, amely az­óta kormányprogrammá is vált. Református gimnáziumaink ilyen irányú újabb munkásságát ismerteti a 32 lapos füzet, amelyben _dr. Harsányi István a sárospataki, Szathmárv Lapos — most pápai ref. gimn. tanár — a hódmezővásárhelyi, Csorba Zoltán a miskolci, Bánóczv Endre a nagykő­rösi református gimnáziumok tehetségkutató munká­ját ismerteti, ş néhány sorban a szeghalmi református gimnázium ilyenirányú munkájának megindulásáról is értesülünk. A füzethez dr. Harsányi István »Az idő sodrában« címen írt bevezetést, amelyben a magyar közélet szük­séges felfrissítésének előfeltételét abban látja, hogy »több, mélyebb, magyarabb műveltséget kell adni a magyar társadalom minden arravaíó tagjának, a leg­kitűnőbbeket pedig minden módon hozzá kell segí­teni ahhoz, hogy a protekciósok és a belső érték nél­kül ügyeskedők előtt ők foglalják el az értéküknél fogva őket valóban megillető helyeket«. Fel kell tehát kutatni a tehetséges magyar gyermekeket, s minden erővel azon kell lenni, hogy a legszegényebb, tehát anyagiak híján középiskolát végezni nem tudó, de kiváló tehetségűnek mutatkozó falusi gyermekek is el­végezhessék a középiskolát, majd a főiskolát, egye­temet. Ezt a célt a felsorolt református gimnáziumok .azonos elvek alapján, de a helyi adottságoknak meg­felelően más-más gyakorlati módon .igyekeznek meg­oldani. Ez természetes is, mert a magyar protestantiz­mus ereje abban rejlik, hogy mindig a talajból, adott alkalmakból nő ki, s kívánatosnak is látszik, hogy ez a mozgalom is megtartsa ezt a jellegét, s rugalmasan tudjon alkalmazkodni a helyi körülményekhez és lehe­tőségekhez. A kiválasztás terén mindenütt a lelkipász­torokra és a tanítókra vár a feladat, az anyagi ellá­tást pedig pl. Patakon segélyezéssel, tandíjelenge­­déssel oldják meg, s a tehetségvizsgát megállók és így ösztöndíjat nyerők együtt nevelkednek, laknak a gimnázium többi növendékeivel. Hódmezővásárhelyen pedig egész kis munkaközösség alakult a kis tehetség­­vizsgásokból,. akiknek — míg megfelelő szorgalmúak­­nak és maga visel etűeknek bizonyulnak — egyetlen fillért sem kell fizetniük, sőt még ruha- és könyvsegé­lyezésben is részesülnek, de ennek fejében külön otthonuk fenntartásához testi munkájukkal is hozzá­járulnak, s így is szoknak az önálló élethez, s lesznek a magyar közéletnek erős oszlopai. Másutt meg — internátus hiányában — megbízható családoknál he­lyezik el az ösztöndíjasokat. Az anyagi alapot a fenn­tartótestületek,. intézmények és magánosok adományai­ból, hozzájárulásaiból fedezik. Minden magyar nevelő, de elsősorban református lelkipásztor- és tanítótestvéreink figyelmét felhívjuk erre a kis füzetre, s ezen keresztül a mozgalomra, amely különben a jövő iskolai évtől kezdődőleg töb­bek között a pápai református gimnáziumban is meg­indul, mert az ő lelkiismeretes munkájukon fog múlni, hogy egyetlen igazi tehetség se sikkadjon ej, hanem hozzájáruljon a magyar középosztály szellemi színvo­nalának emeléséhez. Ördögh László. Karrier Károly: Evangélium, magyarság. írások, tanulmányok. Győr, 1942. A Keresztyén Igazság ki­adása. 8-r. 232 1. »E kötet különféle alkalmakra írt tanulmányokat és előadásokat gyűjt össze.« »Az összes előadásokat ugyanaz a szempont hatja át: a theologiai tudomány és kutatás eszközeit az Egyház szolgálatába kell állí­tani.« Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a szerző által jelzett szempont valóban érvényesül a kötet minden ! tanulmányában. Akár* a Keresztyén Igazság hasábjain szól szerző j az evangélikus értelmiséghez, akár lelkészértekezletek j előtt beszél a mai kor theologiájának lüktető kérdései­ről, akár mint egyetemi tanár, a tudomány legfrissebb felfedezéseit vizsgálja, mindenütt ugyanaz a lélek nvil­­váfiul meg. Olyan ember szól hozzánk, akinek szív­ügye és életkérdése mindaz, amiről ír vagy beszél. Nagyon bölcs és tárgyilagos összefoglalás a „mai theologia főirányairól írt értekezés. Lelki élvezettel olvastam a Jézus f ?ltámadása és a húsvéti hit című ta­nulmányt, melyben Hirsch idevágó nézeteit ismerteti és cáfolja pozitiv hittel és meggyőző erővel. Nagy utánjárás és komoly elmélyedés gyümölcse az Úrva­csora és evangélium, de a többi, itt fel nem sorolt ér­tekezés is megérdemli a kinyomtatást, illetve az ön­álló kötetben való megjelentetést. Karner világos fejű, alapos tanultságú, mélyen­­iáró gondolkozó, aki bátran száll síkra igazságai mel­lett és akit ép ezért mindig érdeklődéssel és lelki gyarapodással lehet olvasni. ^ @®@S®®®@8®@®®®@@®®®®@®@®@®®®®®@®®®®®®®@ I VEGYESEK I ®®®®®®®®s®@®®s®®®®®®®@®s®s®s®(®c*i®®s®@t«)®a — Dr. Enyedy Andor megválasztott tiszáninneni püspököt a február 23-án Miskolcra összehívott egy­házkerületi közgyűlés keretében iktatják be hivatalába. A püspökszentelés szertartását dr. Ravasz László duna-I melléki püspök végzi. — Dr. Matoltsy Sándorról vezércikkben emlé­kezik meg a Kaposvári Református Lap februári száma abból az alkalomból, hogy dr. Matoltsy meggyengült egészségi állapotára való hivatkozással eddig viselt fő­gondnoki és presbiteri tisztségéről lemondott. A le­mondást tudomásul vevő presbiteri határozat meleg

Next

/
Oldalképek
Tartalom