Dunántúli Protestáns Lap, 1942 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1942-10-18 / 42. szám
1942. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 205. oldal. — A komáromi Timotheus árvaházban testvértalálkozó volt, melyen 28 helyről mintegy 290-an jöttek össze. A megbeszélések tárgya a testvériség volt. — Az Oroszországban élő magyar-rokon népek missziójával foglalkozott utolsó ülésén az Egyetemes Konvent. A munka megindításával kapcsolatos előkészítő munkálatokat a Magyar Református Külmiszsziói Szövetségre bizta. — Nemesócsán új templomi berendezést kap a templom. Pedig e háborús időben kettős áldozat tette ezt lehetővé. — Tizenötszörös egyházi adót vállaltak önként a Szatmárpálfalvi reformátusok, hogy templomukat kijavíthassák. lÉ\ HIVATALOS RÉSZ lí=i A dunántúli ref. egyházkerület püspöki hivatalától 4401/1942. szám. Körlevél egyházkerületünk valamennyi elemi iskolai hatóságához. Tudomásul vétel és megfelelő alkalmazkodás céljából közlöm a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak 207.415/1942. VI. 5. ü. o. szám alatt Kecskemét thj. város polgármesteréhez intézett következő rendeletét: »Fenti számú felterjesztésére értesítem, hogy az 5700/1940. ME. számú rendelet 34. §-a, valamint ennek módosítása tárgyában kiadott 1870 1942. M. E. számit rendelet 6. §-a értelmében a honvédelmi kötelezettségeket teljesítő közszolgálati alkalmazottak a bevonulás napját követő legközelebbi esedékességi időponttól kezdve amennyiben a honvédségnél a Valóságos rangosztályba sorolt havidíjasok, vagy valóságos tiszthelyettesek sorába tartoznak, polgári állásuk után fizetés címén azt a külömbözetet kapják,» lamely a polgári állás után járó fizetés és a honvédségnél járó havidíj és honvédségi pótdíj együttes öszszege között mutatkozik. Az 1940. évi 5700 M. E. számú rendelet 37. §.-a értelmében változatlan összegben megkapják a családi pótlékot is. A nem állami népiskolai tanítók az államtól nem fizetést és családi pótlékot kapnak, hanem az 1925. évi 7000 M. E. számú rendelet 140. pontjának végrehajtása kapcsán a nem állami népiskolai tanítók illetményeinek újabb szabályozása tárgyában kiadott 1926. évi 25.000 VKM számú rendeleté értelmében illetménykiegészítő államsegélyben részesülő nem állami népiskolai tanítóknak helyi javadalma államsegéllyel egészíthetik ki azon összeg erejéig, amely az ugyanolyan szolgálati idővel bíró állami népiskolai tanítókat az érvényben levő kormányrendelet értelmében fizetés és családi pótlék címén megillati. Ebből a rendelkezésből minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy a helyi javadalomban nemcsak a fizetés, hanem a családi pótlék is bcnnfoglaltatik. Ennélfogva a hivatkozott kormányrendeletek alapján a Központi liíetményhivatal a katonai szolgálatot teljesítő nem állami tanító teljes összegű helyi javadalmát egészíti ki a jogos fizetés és családi pótlék együttes összegére, ha pedig a fizetés nem jár, akkor jogos családi pótlék összegére. Az érintetlenül maradó családi pótlék kifizetésére nem az államkincstár, hanem az iskolafenntartó illetékes. Ennek fedezetére elsősorban a helyi javadalom veendő igénybe.« Pápa, 1942 október 14. 4427/942. szám. Körlevél egyházkerületünk valamennyi elemi iskolai hatóságához. Tudomásul vétel és megfelelő alkalmazkodás céljából közlöm a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak 108.260/1942. V. 1. ü. o. szám alatt valamennyi tankerületi kir. főigazgatóhoz intézett következő rendeletét: »Többszáz iskolaköteles korban levő külföldi magyar gyermeket telepíteti: haza az elmúlt hónapokban a kormány. A székesfehérvári tankerület kir. főigazgató arra irányuló javaslatot terjesztett elő, hogy ezek a tanulók »díjtalan magánvizsgálatot« tehessenek annak a népiskolai osztálynak az anyagából amelybe hazatérésük idejében jártak és a fob;ó 1942— 1943. iskolai évben a megfelelő magasabb osztályban folytathassák tanulmányaikat. A fent közöltekkel kap- I csolatban az alábbiakról értesítem kir. Főigazgató I Urat. Nincs elvi akadálya annak, hogy a külföldről hazatelepített tanulók díjtalan osztályozó vizsgát tegyenek a népiskola megfelelő osztályának anyagából. A NU 23. § 10. bekezdésének rendelkezése szerint az osztályozó vizsga ugyancsak a gondviselőnek igazolt szegénysége esetében díjtalan, de méltányosságból a gondviselő szegénységének vizsgálata nélkül köteles az állami, községi, társulati (egyesületi) és magám népiskola helyi hatósága a hazatelepített iskolaköteles korú gyermeket díjtalan osztályozó vizsgára bocsátani. Az osztályozó vizsga szabályszerű ideje június hó 16—30., — illetve augusztus hó 28—31. napjai között van. Az osztályozó vizsgadíj elengedésével egyidejűleg azt is engedélyezem, hogy a visszatelepftett tanulók az osztályozó vizsgát folyó évi december hó végéig bármikor levehessék. A visszatelepített gyermek osztályozó vizsgájánál elsősorban arra kell figyelemmel lenni, hogy a gyermek a következő iskolai évben előreláthatóan képes lesz-e pótolni a magyar nyelv kellő ismeretének hiányát s az esetleges egyéb hiányokat (írás, olvasás, fogalmazás, nyelvi ismeretek, esetleg földrajz, történelem, állampolgársági kötelességek és jogok). Ha a gyermek a hiányokat előreláthatóan pótolhatja és arra értelmi fejlettségénél fogva képesnek látszik, alkalmat kell adni arra, hogy a megfelelő magasabb osztályba léphessen. Ha a hiányok pótlására nincs remény, a tanulót abba a népiskolai osztályba kell felvenni, amely az általa félbehagyott idegen népiskolai osztálynak megfelel.« !P,ápa, 1942 október 14.
