Dunántúli Protestáns Lap, 1942 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1942-09-27 / 39. szám
1942. DUNANTOU PROTESTÁNS LAP 187. oldal. pásztorokat, világi számvevővé pedig Horváth Győző takarékpénztári főkönyvelőt választotta meg. Egyházkerületi rendes képviselők lettek Somogyi Gyula, Vörös Lajos lelkészi, dr. Széli György, Chernél Ernő vftági részről, pótképviselők lelkészi részről Pataky László, világi részről Tuboly Aladár. Az egyházmegyei tanácstagok és a lelkészminősítő bizottság tagjai változatlanúl a régiek maradtak. Az egyes bizottságok üléseiket előző napon tartották. A gyűlés délután fél három órakor Kovács Gyula egyházmegyei gondnok zárószavaival és Fejes Gábor esperes imádságával zárult.* * E cikk már régebben beérkezett, de laptechnikai okokból csak most közölhetjük. Az országgyűlési képviselők részére szeptember 6—8. napjain csendesnapok voltaK őződligeten a Megbékélés házában. A csendes- P°k egyik résztvevője, dr. Mester Miklós országgyűlési képviselő a Nyírségi Virrasztó című lapban a következő beszámolót írta: Meghívót kaptam a sződligeti Megbékélés Házába képviselői csendesnapokra. Megmagyarázhatatlan, belső szükségét éreztem, hogy elmenjek. Az előző napokon váratlan háborús fordulat történt Budapesten. Ilyenkor a családi együttlét érzése fokozottabb mértékben jelentkezi bennünk, mint nyugalmas időkben. Mégis úgy éreztem, hogy el kell mennem oda, ahol rajtam kívül — hasonló őszinteséggel — többen igyekszünk számot adni magunkról és újabb erőt meríteni Istentől. A csendesnapok alatt láttam, hogy vannak Istennek evangélium szerint élő szolgái, akik nemcsak hirdetik, hanem valóban gyakorolják is Krisztus parancsát, amely szerint az embfer élete szolgálhat Istennek. Láttam lelkészeket, orvosokat, képviselőket, akik minden lelki és szellemi erejük megfeszítésével az evangélium szellemében igyekeznek élni. Boldog va^ gyök, hogy nemcsak együtt lehettem, hanem lelkileg táplálkoztam is velük. Különösen jól esett, mint politikusnak (hogy van egy hely, ahol a nagy kérdéseket az evangélium szellemében — megalkuvás nélkül — lehet megtárgyalni. Érintettük a közéleti kérdéseket, a politikát is, hiszen az evangélium szellemében bármilyen kérdésről beszélni nemcsak jog, hanem kötelesség is. idézem a csendesnapoknak a közélettel kapcsolatos fontossabb megállapításait, amelyekből az örökérvényű evangéliumi szellem sugárzik ki: »Tisztességes célt csak tisztességes eszközökkel lehet elérni«; — »Nincs különbség közélet és magánélet között« ; — »Nem új programmok, hanem a Krisztusban megújult emberek fogják a magyar életet jobbá tenni«. Az evangélium hűséges szolgái sohasem mondhatnak le arról, hogy eszméik ellenőrzését az élet minden területén és így a politika területén is ne gyakorolják. Egyébként mi, istenben hívő politikusok, hálásak vagyunk azoknak, akik a csendesnapokat kezdeményezték. A tapasztaltak alapján hisszük, hogy Isten megáldja munkájukat bennünk és mindazokban^ akik a csendesnapokat látogatják, — A Darányi Kálmán Diákház céljaira Pápán rendezendő ünnepély előkészületei megkezdődtek. <f*~ .. — ; t KONYVISMERTETES A*4) Incze Gábor: A mi életterünk. Budapest, 1942. 8-r. 112 1. Ára 2 pengő. Az utolsó évek változatos eseményeinek színhelyeit szerző személyesen bejárta. Lelke megtelt érzésekkel. Komárom, Huszt, Técső, Nagykőrös, Zsámbék, Zirc, Székesfehérvár, Erdély, Csíkország, Nagybánya, Bécs, mind ott zsonganak a szívében. Mint izig-vérig mai ember, szerző nagyszerűen tudja hirdetni az evangéliumot a ma nemzedékének. Egy-egy odavetett megjegyzés vagy célzás egész gondolatsorokat világít meg. Magyar és református. Belegyökeredzik a magyar múltba és azért biztosan néz a jelenben. Magyar és református reménységeket táplál a jövőről. Európai, de azért, hogy annál jobb magyar lehessen. Megihleti őt a történet, a hely szelleme. Elkezd mélyen gondolkozni, önmagának is súlyos kérdéseket vet fel. Telve sziporkázó ötletességgel, tervekkel, feladatok meglátásával. Egyike a legelevenebb könyveknek, amelyeket mostanában olvastam. Szívből ajánlom. P. J. Dr. Gulyás József: A nagy háború pataki diákhalottal. Sárospatak, 1942. 8-r. 16. 1. Dr. Gulyás újabb füzete is ékes bizonyság, menynyire szereti szerző a pataki Alma Matert. A főis-* kóla hősi táblá-ln feljegyzett 89 névről közli a sokszor nagy nehézségek közt összegyűjtött személyi adatokat, gyarapítva ezzel is a főiskola erkölcsi tőíkéjét és fokozva a ma élők kegyeletét azok iránt, akik életüket áldozták a hazáért az első világháborúban. Két olyan diák nevét is közli, akik nem fordunak elő a hősi táblán. Összegyűjtötte a sárospataki tanítóképző hősi halottainak adatait is. Ez intézetből 30 név olvasható a hősi táblán, szerző ezt is eggyel megtoldotta. Vajha Pápán is venné valaki a fáradságot és összeállítaná mindazok névsorát, akik a pápai főiskolából kikerülve hősi halált haltak az első világháborúban, mert az 1931-ben, a 400 éves jubileumkor felállított hősi emlékművön csak azok nevűét örökítették írneg,, akik az iskola padjairól vonultak be katonáknak, pedig igen nagy azok száma, akik az iskolából kilépve lettek katonák és estek el a becsület mezején. Dr. Gulyás József: A sárospataki bölcsészeti akadémia története. Sárospataki .Füzetek. Kis Füzetek 13. szám. Sárospatak, 1942. 8-r. 7 1. Dr. Rácz Lajos, a sárospataki főiskola nagy-t tudományú tanára megírta »A filozófia oktatása és oktatói a sárospataki főiskolában« című dolgozatában a filozófia oktatásának történetét. Dr. Gulyás az egész bölcsészeti akadémia történetét foglalja össze a tárgy alapos ismeretével. Szól először a bölcsészet, az« után ţa történelem és harmadszor az irodalomtörténet pataki előadóiról. Mindenik szakon kiváló tanárok működtek. Erdélyi János, Bokor József, Székely György, Rácz Lajos ismert nevek a magyar bölcseleti irodalomban. Szombathy János egyik legjobb ismerője volt a régi magyar irodalomnak. A pataki könyv-i tár gazdagsága H ungari cunHokban nagyrészt az ő szakértelmének köszönhető. Az irodalomtörténeti tan-
