Dunántúli Protestáns Lap, 1942 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1942-01-25 / 4. szám
16. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1942. t KÖNYVISMERTETÉS H IV -------------------------Karner Károly: Isten igazsága. Pál apostol levele a Rómabeliekhez. Fordította és magyarázta---------------egyetemi tanár. Győr, 1942. 8-r. Vili -]- 190 1. Ára fűzve 6'80, kötve 8 50 P. Nagyon ízléses kiállításban, a címlapon Dürer megragadó Pál apostol képével jelent meg Karner Károlynak a pécsi egyetem Sopronban levő ev. theol fakultása jól ismert újszövetség tanárának ez az értékes műve. Karner nagy szolgálatot tesz evangélikus egyházának a Keresztyén Igazság című havi folyóirat megalapításával és tartalmas szerkesztésével. Ennek a folyóiratnak a kiadásában jelenik meg az Újtestámentom szent iratai című sorozat, melynek első kötetét (Máté evangéliumi magyarázata) szintén Karner írta. A Római levélről írt jelen magyarázat ennek a sorozatnak a Vl-ik kötete. Karner ebben a Római levél magyarázatában is úgy mutatkozik, mint a Máté evangélioma magyarázatában : komoly, hívő ember, aki ismeri a tudomány által keltett sok nehézséget, de azokra meg is felel hívő lélekkel. A nehézségekre tán fel sem hívja sok helyen a figyelmet, de a hozzáértő látja, hogy ő azokkal szembe nézett és szilárd nyugvópontra jutott. Az Előszó szerint „közérthető, korszerű magyar nyelven próbálja megszólaltatni az apostol írását“, hogy ezt elérje, ahol bonyolultan hosszú, hol hihetetlenül tömör görög szöveget rövidebb és a magyar észjáráshoz alkalmazott mondatokra bontja fel. A fordítás munkája sikeresnek mondható, mert gördülékeny, érthető. Nagy vitát fog maga után vonni a szerző amaz újítása, hogy a sarx szót hústest-nek fordítja. A 169. lapon vitéz Csia Lajost bírálja, aki a pneuma szót szellem-nek fordítja. Ugyanazt mondhatjuk a hústestről, amit szerző mond a szellemről: a magyar test szó hagyományos képzettartalmánál fogva még mindig jobban érzékelteti a sarx fogalmat, mint az idegenszerű hústest szó. A magyarázat mélyenjáró tanulmány eredménye. A mai kor emberéhez szól, de az örök Igét hirdeti. A ; kritikai és történeti kérdések háttérbe szorultak, min- j denütt a legfontosabbat, az exisztenciálist emeli ki, ép i ezért eltalálja az apostol értelmét, mert Pál mindig a lényegesre, az evangéliomra fektette a hangsúlyt. Külön érték a könyvben a Függelék, mely aránylag nagy terjedelmű (a fordítás és magyarázat együtt 115 1., a Függelék 75 1.) Itt úgyszólván teljes páli theologiát ad. Főleg a Kittel-féle nagy újszövetségi szókönyv eddigi köteteiben foglalt tanulmányokat aknázza ki. Az értekezés számba menő fejezetekben részletesen fejti ki a következő tárgyakat: jézus, az Úr Krisztus; Igaz, igazság; Isten igazsága; Hit és megigazulás; Bűn és hústest; Törvény és cselekedetek ; Lélek, Szentlélek, új élet; Theodicea, Predesztináció, Egyház; A keresztség. A tárgyalásban többször hivatkozik Lutherre és a lutheránus hitvallásokra is. Néhol polémia is található (pl. 150. 1. a r. katholicizmussal, 175. sk. 1. a predesztináció kálvini felfogásával szemben), de ez ilyen műnél elkerülhetetlen. Teljesen a kor színvonalán áll a forrásművek tekintetében ; főleg a német irodalmat használja és idézi a tudós lelkiismeretességével és önállóságával. Hazai theologiai irodalmunknak jelentős nyeresége ez a könyv. Méltó a beható tanulmányozásra. P. JDr. Vitéz Házi Jenő: Sopron középkori egyháztörténete. Gvőregyházmegy-e múltjából. IV. szám. 1. rész. Sopron, 1939. 8-r. VIII. (381 + 3 1.) Aki figyelemmel kíséri a testvér római katholikus egyház egyháztörténeti irodalmának újabb termékeit, meg kell állapítania a tényt, hogy hazánkban e téren új lendület tapasztalható mindenfelé. Az egyes egyházmegyék nagyarányú, hatalmas vállalkozásokba kezdenek múltjuk minél alaposabb feltárására. Anyagi eszközeik bősége lehetővé teszi számukra, hogy megfelelő szakemberek éveken át gyűjtsék az anyagot a levéltárakban a kiadandó kötetekhez. Hogy csak a hozzánk közelebb álló területeket említsem, igen szép ilyen irányú munka folyik a veszprémi, a győri és a szombathelyi egyházmegyék területén. Számos testes kötet már eddig is az eredmény. Dr. vitéz Házi Jenő, Sopron varos fő levéltárosa kiválóan alkalmas volt arra, hogy a címben jelzett könyvet megírja. Sopron városa olyan gazdag levéltárral rendelkezik, amely ritkítja párját egész Magyarországon és ezt a középkori anyaggal is bőségesen rendelkező levéltárat o kezeli már több mint két évtized óta. Hogy milyen hűséges és szakavatott kezelője a gondjaira bízott kincseknek, arról bizonyságot tehetnek mindazok, akik valaha megfordultak e kincses bányában. 1921-től 1936-ig tizenegy kötetben dolgozta fel a rendelkezésre álló anyag középkori részét, kiadván .a Sopron város története szempontjából érdekes okleveleket és egyéb iratokat. Műve nélkülözhetetlen forrásmű nemcsak Sopron és a vele kapcsolatban levő városok történetére vonatkozólag, de országos viszonylatban is elsőrangú értékű köztörténeti, gazdasági és kultúrtörténeti szempontból egyaránt. A város történetének ez a két évtizednél is többre terjedő búvárlása egyenesen predesztinálta vitéz Házit a jelen müve megírására. joggal hivatkozik szerző arra a széleskörű anyaggyűjtésre, amelyen munkája felépült. Rendelkezésre állt a nyomtatásban megjelent oklevéltárakon kívül a soproni levéltár még közzé nem tett anyaga, sok adatot talált Pozsonyban, Győrben, és az Országos levéltárban Budapesten. A lelkiismeretes kutató pontosságával hivatkozik mindenütt forrásaira. Könyvének fejezetcímei a következők: A Szent Mihály-templom plébánosai. A Szent Mihály-templom belső berendezése, temetője és plébániaháza. A Szent- Lélek-kápolna. A Szent János-lovagrend Sopronban. A soproni ispotály és a Szent Erzsébetről címzett templom. A soproni ferences zárda és templom. A várárokmenti Boldogasszony templom. A Szentgyörgvkápolna. Egyéb kápolnák Sopron város területén. A soproni plébániai iskola. Sopron jobbágyközségeinek plébániái. A győri püspökök és a város viszonya. Vallásos élet és erkölcsi állapotok Sopronban. A Függelékben az 1534-iki városplébániai leltárt és egy pap 1535-ikí ingóságleltárát közli, melyek eddig kiadatlanok voltak. 32 oldalra terjedő Név- és tárgymutató kitűnő segédeszköz a könyv használatához. Mint a fejezetek felsorolása mutatja, szerző végigkíséri az okleveles adatok alapján a soproni papok és templomok történetét. Ez foglalja el könyve legnagyobb részét, 268 lapot. Röviden, de nagyon érdekesen foglalkozik a győri püspökök és a város viszonyával. Nagy súlyt helyezett szerző az utolsó fejezetre, melyben mintegy történelmileg azt próbálja igazolni, hogy Sopronban a középkori egyház oly jól teljesí
