Dunántúli Protestáns Lap, 1942 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1942-09-13 / 37. szám

1942

DUNANTüLl PROTESTÁNS LAP

177. oldal

szék és lelkipásztorok sokszor panaszos javadalmazása, a lelkészözvegyek és árvák nyomorúságos sorsa felkarolást és orvoslást nyerjenek, de ezen agyagi kérdések elintézése mellett igen fontosnak látja azt is, hogy a belmissziói erőteljesebb munka által hívő gyülekezetek, istenfélő családok, az imádság légkörében élő háznépek támadjanak.

Tárgyalta közgyűlés az egyházkerülettől éskonvenftől hozzá letett határozatokat, felhívta a lelkipásztorokat és vallásoktatókat, igyekezzenek odahatni, hogy a lelkészi pályára hajlamot érző tanulók a theologiára eljussanak. Megállapította a közgyűlés, hogy az Egerházy Lajos-féle programmtervezette] szemben a presbitériumok — a viszonyok rendkívüliségére való tekintettel — tartózkodást mutatnak. Az egyházmegyei közgyűlés véleménye szerint a ,+ervezet általánosságban helyes, a részletezés az elaprózásig túlzott, egyéb iránt a tervezet jelentékeny részében már meg is valósuknak tekinthető a kormány azóta tett intézkedéseiben. — A 272/1941. számú egyházkerü’e i közgyűlési határozatra az egyházmegyei közgyűlés a törpegyülekezetek megtarthatása érdekében — s ezzel együttjáróan nemzetvédelmi szempontból is — szükségesnek tartja a lelkésztanító képzés, folytatását, bár tisztában van azzal is, hogy a lelkésztaní-' ság az egyik oka a theologushiánynak. Felmerült — holland példa után — a megoldásnak az a lehetősége is, hogy alkalmas tanítók nyerjenek kiképzést és felhatalmazást a lelkipásztori szolgálatnak törpegyülekezetekben való végzésére.

A zsinat 200 1942; számú határozatában foglaltakra egyházmegyei közgyűlésnek az az álláspontja., hogy valamely egyházközség megszűnésének megállapítására az illetékes egyházmegye javaslata alapján az egyházkerületi közgyűlés jogosult. A szórványként megmaradó néhány egyháztag csak együttesen gyakorolható javaslattétel jogával bírjon arra nézve, hogy a megszűnt egyházközség vagyona milyen egyházi célra fordíttassék. A javaslat a döntésre illetékes egyházkerületet nem kötelezi. A javaslatot a maga véleményes jelentésével az egyházmegye terjeszti 'fel az egyházkerületre. A szórványnak újból . egyházközséggé szervezkedése esetére az egyfiázkerii’et kezelésében állott korábbi tőkevagyonának csak ingatlanai bocsátandók rendelkezésére, ezek is a tényleges szükségletnek megfelelő részben és fokozatosan.

A zsinat 208/1941. számú határozatához hozzászólva, az egyházmegyei közgyűlés elvben helyesli a lelkészi és kántori stólák közmegváltását,, de az érdemben való elintézéssel szükségesnek tartja megvárni azt az időt, amikor a háborúval együtt járó rendkívüli gazdasági helvzet kérdései ismét nyugvópontra jutnak. í

A zsinat 209/1941. számú határozatával a lelkészözvegyi kegyeleti félév egyházi törvényhozás útján való megváltoztatásának kérdésével foglalkozva, az egyházmegyei közgyűlés mélyen érzi azt a szomorú és nehéz sorsot, mely a református lelkipásztorok özvegyeinek és árváinak osztályrészül jutott. Ök a mai' magyar társadalomnak szinte legárvább és legelhagyottabb csoportja. Kötelességünk melléjük állani. Szívesen üdvözöl és támogat azért az egyházmegyei közgyűlés minden olyan gondolatot és megmozdulást, mely ezen a szomorú sorson kíván könnyíteni. Bízik benne, hogy egyházunk törvényhozó testületének bölcsesége és szeretete meg fogja találni a leghatékonyabb módját az özvegyek és árvák intézményes megsegítésének és gondoskodni fog az őket méltán megillető, sorsukhoz illően egyszerű, de tisztes életmód biztosításáról. Egyszeri megsegítésül szolgál az özvegyi kegyeleti idő előnyösebb megállapítása. A rendszeres megsegítés lehetőségeit és eszközeit azonban az államsegély felemelésében, az adminisztrációs költségeknek a legszükségesebbre való csökkentésében, a szigorú takarékosság elvének minden vonalon, de elsősorban a nyugdíj-intézetnél való alkalmazásában, továbbá a nyugdíj-intézet vagyonának az eddiginél alacsonyabb o/0-ú tőkésítésében látja.

A gazdasági és pénzügyi bizottság javaslata alapján az egyházak számadásai jóváhagyattak. ^ gazdasági és pénzügyi bizottság javasolta, hogy egyházmegyei közgyűlés kérje fél az egyházkerületi elnökség útján Egyetemes Konventünk elnökségét arra, hogy konventünk budapesti székházában országgyűlésünk mindkét házának református vallású tagjait megbeszélésre hívja Össze. Ezen értekezleten legyen feltárva és bemutatva ányaegyházunknak minden fájó anyagi sebe és sérelme. Egyházmegyei közgyűlés ezt a javaslatot elfogadta.. Tudomásul vette azt, hogy esperes a mezőföldi református egyházmegye 200 P-s ösztöndíját kiutalta és azt a pápai főiskolai igazgató a jogosultak között szétosztotta. Az egyházmegyei közpénztár 1941—42. évi pénzfári számadását jóváhagyta, 1942—43. évi költségvetését elfogadta. Az egyházak és lelkészek részére a VKM úr által a múlt évi közgyűlés óta kiutalt segélyeket tudomásul vette és határozott a rendelkezésére álló segélyek szétosztásáról.

Ä missziói bizottság javaslatait elfogadta a közgyűlés. A Déghez tartozó Fekete-pusztát Kislánghoz csatolta szórványképen, mert ahhoz sokkal közelebb van. Kéri egyházkerületi közgyűlést, hogy mindenképen vigye ki azt, hogy az Egyetemes Konvent lássa él az esperesi hivatalokat kellő. mennyiségű missziói nyomtatvánnyal, hogy az egyházközségek onnan kellb időben megkaphassák azokat.

A tanüg)i bizottság előterjesztése alapján örömmel állapította meg az egyházmegyei közgyűlés azt, hogy iskoláiban a lefolyt tanévben komoly munka folyt és ez a munka szép eredménnyel végződött. Az új népiskolai felügyeleti szabályzat az 1942—43. tanévtől kezdve életbe lép, egyházmegyénkben az eddigi hat iskolai kör változatlanúl fennmarad és ezekhez felügyelőkül lelkészi részről Varga Kálmán simontornyai, Antal Gyula p olgárdi és Csuka Lajos lajoskomáromi lelkipásztorok, tanítói részről Nemes Sándor székesfehérvári, Székely Lajos balatonfőkajári és Xovács Miklós polgárdi ig.-tanítók választattak meg. Egyházmegyéi közgyűlés azon óhaját terjesztette az egyházkerületi közjgyűlés elé, tétessék lépés a régi népiskolai felügyeleti rendszer azon gyakorlatának visszaállítása iránt, hogy a körfelügyelői látogatásokat a lelkészi és. tanítói felügyelők közösen végezzék. A tanügyi bizottság kiegészíttetett a hivatalból tagok és felügyelők mellé lelkészi részről Cseresnyés Sándor sárkeszi, Táncos Béla táci és Csuzy Sándor siómarosi lelkipásztorok, tanítói részről Király István kislángi, Nagy Lajos balatonszabadi és Borbáth András sziíasbalhási tanítók választattak meg tanügyi bizottsági tagokká. A tanügyi bizottság népiskolai előadója Csuka Lajos lajoskomáromi lelkipásztor lett. A balatonkenesei napközi otthonos óvoda 1941—42. évi működéséről beszámoló jelentés és zárószámadás jóváhagyatott és az egyházkerületre felterjesztetett.

Az elnőkségileg elintézett ügyeket a közgyűlésa maga részéről is jóváhagyta. Ezek közül megemlí-