Dunántúli Protestáns Lap, 1942 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1942-08-16 / 33. szám

1942. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 155. oldal. egyházi énekeket tanította, Mester Gáborné Petrova Anna a testnevelési tanszék óráit látta el, özv. Boldi­zsár Györgyné Csekey Aranka nevelőnői minőségben alkalmaztatott. Az iskolában munkáltató oktatás folyik. Az első félévi módszeres értekezleten özv. Varga Gyuláná Horváth Irén \az esztétikai nevelés módjairól tar­tott értekezést. A nevelési tárgyú értekezleten Kiss Sándor »A nevelés problémájáét fejtegette. Az év­könyv, nagyon helyesen legalább kivonatban közli az értékes előadások főbb gondolatait. A második félévben a módszeres értekezleten Körös Ilona A gyermek és az irodalo n címen, a nevelési értekez­leten Lauer Gizella »Az oktató filmek rendszeres föl­­használásáról« olvasott fel. A növendékek a kemény hideg télben a díszteremben voltak ifjúsági istentiszte­leten. Külön megemlékezik az évkönyv Ólé Sándor egyházi ének óráiról, melyek mindig bibliamagyav rázattal összekapcsolt tanítások voltak. Sokat építő, tanulságos előadások hangzottak el az intézeti csendes­­napokon. Minden osztály számára külön bibliakör működött az egész iskolai évben. A növendékek gyűj­töttek az Országos Vöröskeresztnek* majd 135 nár ér­­me’egítőt kötöttek a honvédeknek. Az Orsz. Ref. Szere­­tetszövetséggel kapcsolatban az intézet három »saját árva« díjának fedezését vállalta. Az intézetnek a sepsi­szentgyörgyi polgári leányiskola testvér intézete, egye­lőre levelezés útján tartotta fenn a kapcso’atot. Igye­keztek belevésni a tanítványok leikébe a nemzeti zászló iránti tiszteletet. Gondot fordítottak a tiszta magyar öeszed művelésére. Belekapcsolódtak a ma­gyar nyelvvédö mozgalomba is. Felhívták a növendé­kek figyelmét a gyümölcs-szőlő fogyasztásra 'és á gyü­­•mölcá eltartás nagy jelentőségére is. A mindén köve­telményt kielégítő testnevelést biztosítjuk az iskolá­ban a kettős tennisz-, illetve télen a korcsolyapálya, a füves nagy játéktér, a jól felszerelt tornaterem. Az évvégi tornaünnepélyt az intézet a gimnázium és a líceum-tanítónőképző ifjúságával együtt tartóba meg, ezrekre menő közönség jelenlétében. A kötözési mó­dokat a IV. o. tanulói az egészségtani órákon sajá­tították el és gyakorolták be. Május 4-én Anyák napiá t rendeztek. A magyar ipar pártolását igyekeztek a növendékek leikébe vésni. Magyar intézeti ruhát ír­tak elő minden növendéknek. Nagyon fontos munka folyt az osztályfőnöki órákon. A vonattal bejárók el­lenőrzése rendszeresen folyt. Összesen 99 drb. filmet pergettek le. A szülői értekezleteken Marczellyné Cse­key Jolán a földrajztanulás nehézségeiről, Vörös Jo­lán Rózsa az énektanításról tartott vonzó előadást. A tanulók egészségi állapota kielégítő volt. Nagyon meg-> kapó, hogy az intézeti tanárok tanulók évvégi jutal­mazására 60 P-t átlakoztak. A tanulók jelentős segé­lyeket nyertek a Segítőegyesülettől: 1206 P, az egy­házkerülettől tandíjkedvezményben 1161 P, alapokból 928.20 P. Az intézetben az igazgatón kívül 5 rendes, 6 helyettes és óraadó tanár, valamint 4 más felekezetű hitoktató működött. Külön jelentés számol be a ta­nulmányi kirándulásokról, az iskola gazdasági gya­korlóterületéről és az állat- és növényvédelemről. Az intézet részére 25 főleg neveléstani folyóirat Járt. A következő ifjúsági körök működtek:' Árva Beth­len Kata önképzőkör (vezetője Marczellyné Csekey Jo­lán), Ifjúsági Vöröskereszt Egylet és Diákkaptár (ve­zetője özv. Vargháné Horváth Irén), Sportkör (vezető Mester Gáborné Petrova Anna). Az osztályozott nö­vendékek közűi (nyilvános és magántanuló^ reformá­tus volt 124, evangélikus 80, magyar anyanyelvű 243. Szülőik foglalkozása: Középbirtokos és bérlő ,10, kis­birtokos és bérlő 39, kisiparos 48, kiskereskedő 15, köztisztviselő 18, pap, tanár, tanító 30. Az iskola szék­helyén lakik 80, Veszprém megyében 93, Győr megyé­ben 20, Vas megyében 13, Fejér és Komárom megyé­ben 10—10. Szüleinél lakott 151, kosztadónál 39, in­ternátusbán 54. Az előmenetelt illetőleg kitűnő rendű volt 38, jeles 32, jó 106, elégséges 44, túlnyomóan elégséges 20, elégtelen egy tárgyból 3, két tárgyból 1. Rendkívüli tárgyat 80-an tanultak: német társalgást 47, génét 25, gyorsírást 8. Tandíjmentes volt 41. Az internátusbán az élelmezés bőséges és változatás vqlt. Az 1942—3. évi pótbeiratások szept. 7-én és 8-án lesz­nek. A nagy gonddal összeállított évkönyv a jövő évi tankönyvjegyzékkel zárul. ® s s S®®®@@®®@®®®@®@®®®®® ®®®®S®®®® 1 VEGYESEK 1 v® (fi) — Új evangélikus püspök és egyházkerületi felügyelő. A dunáninneni evangélikus egyházkerület Kovács Sándor püspök és Sztranyavszky Sándor fel­ügyelő helyére püspöknek Kardos Gyula püspökhelyettes esperest, balassagyarmati lelkészt, rn. kir. kormány­főtanácsost, egyházkerületi felügyelőnek Lászkáry Gyulát, a nógrádi ev. egyházmegye eddigi felügyelőjét, nagy­­birtokost, m. kir. kormányfőtanácsost választotta meg, akiket szeretettel köszöntünk és működésükre Isten gaz­dag áldását kérjük. Az új elnökség beiktatása az októ­ber 1-én, Balassagyarmaton tartandó egyházkerületi gyűlésen lesz. — Országos ünnepséggel fölavatták Csengey Gusztáv, a költő miskolci szobrát. A Magyar Értesítő jelenti Miskolcról: Az 1848/49-es szabadságharc utáni elnyomatás idején kezdett verselni Csengey Gusztáv, s a nemzetet reménységre biztató allegóriái még Tompa Mihályé mellett is feltűntek. Befelé fordult aztán mind­inkább ez az alapjában halk és csöndes költői egyéni­ség, de kerek hat évtizeden át buzgott lírája, regény- és novellaírói tolla, s a régi eltűnő magyar középosztály sokáig lelkesedett is munkáiért. Meleg, nyájas idealiz­mus mosolygott Csengey minden sorában, nemes és tiszta készség a jó ébrentartására, s valami egészen rendkívüli szeretet, csaknem rajongás a fiatal magyar nemzedékek iránt. Ez a nagy ifjúságszeretet kísérte vé­gig tanári működésén is; az evangélikus egyház ősi eperjesi főiskolájának, majd amikor a kollégium Eper­jesről a csehek elől Miskolcra menekült, a miskolci jog­akadémiának volt tanára és nyolcvanhárom évvel vállain halt meg, tizenhét évvel ezelőtt. A hálás jogakadémia és ifjúsága ma is odaadással őrzi emlékét, s a Petőfi­­társasággal együtt — amelynek Csengey tiszteleti tagja volt —, a miskolci evangélikus templom kertjében most szobrot állított a költő-professzornak és születési cen­­tennáriuma alkalmából ma avatta föl országos ünnep­séggel. Ott volt az ünnepen többi közt Turóczy Zoltán evangélikus püspök, homrogdi Lichtenstein László egy­házkerületi felügyelő, főispánnal, eljött Csengey Gusztáv özvegye, továbbá vitéz Borbély-Maczky Emil főispán, a Református Egyetemes Konvent megbízásából Nád­­házy Bertalan lelkipásztor, Enyedy püspök képviseleté­ben Illyés Bertalan püspöki titkár, megjelent a miskolci honvédség tisztikara Karády ezredessel, Deák János soproni theologiai dékán, Járosi Andor kolozsvári espe­res és Csengey tanítványai, tisztelői az ország minden részéből. A Koszorús Miskolci Daláregylet Himnusz-a után Bruckner Győző dr. jogakadémiai dékán, a Tudó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom