Dunántúli Protestáns Lap, 1942 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1942-08-16 / 33. szám
1942 DUNANTÜLI PROTESTÁNS LAP 153. oldal. A drégelypalánki egyházmegyei közgyűlés. A drégelypalánki egyházmegye július hó 16-án tartotta évi rendes közgyűlését Nagymaroson Labancz László esperes és dr. Fodor Vilmos gondnok elnök-* lete alatt.' A gyűlésen az egyházmegye lelkész! és tanácsbírói kara teljes számban volt jelen. Valamennyi egyház elküldte képviselőjét — egyet kivéve. A gyűlést megelőzőleg bizottsági ülések és lelkészértekezlet volt. A missziói és tanügyi bizottságok letárgyalták a jelentéseket, a lelkészértekezlet állást foglalt az egyházmegyei általános tisztújítás személyi kérdéseiben. A gyűlés az egyházmegye szokása szerint úrvacsoraosztással kezdődött. Mák ár János szokolyai lelkipásztor liturgiája után Nagy Lajos rétsági m.-lelkész közben jöttével osztotta ki az úrvacsorát, amelyben a nagymarosi egyház tagjai is részesedtek. A gyűlést a Magyar Hiszekegy elmondása után dr. Fodor Vilmos nyitotta meg a tőle megszokott, hazafias és vallásos gondolatokban gozdag beszéddel. Az egész tárgysorozatot, egy javaslat kivételével, az egyházmegye lelkészi főjegyzője készítette és adta elő. -A tárgysorozat személyi természetű pontjaiból (kiemelhetjük a következőket. A nyugdíjba készülő Baranydy Károly diósjenői lelkipásztort, aki az egyházmegyében elsőben a számvevőig majd a főjegyzői és hosszú időn át a tanácsbírói megbízatásban működött, az esperes javaslatára örökös tiszteletbeli tanácsbíróvá választották. A lemondás után megüresedett belmissziói előadó tisztségre Makár János szokolyai, az egyházmegyei ifjúsági megbízotti tisztségre Böszörményi László losonci II., az egyházmegyei számvevői tisztségre Szüts István salgótarjáni, az egyházmegye tanügyi bizottsági elnöki és előadói, az egyházmegyei vallásoktatási bizottság előadói, valamint a vallásoktatási szakfelügyelői tisztségekre Szűcs Árpád ipolypásztói lelkipásztort Választották meg. Az eddig szokásban volt körtanítói tisztség megszűntével az 1940. évi 20. te. által rendszeresített tanítószakfel-s ügyelői tisztségre Cseh Péter szokolyai, Kovács Dániel dömösi és Törzsök Gábor perőcsényi igazgató-' tanítókat választották meg. A tárgysorozat elvi természetű pontjai tekintetében az egyházmegye az esperesi jelentéssel kapcsolatos üdvözlések és részvétnyilatkozatok után Makár János szokolyai lelkipásztort állásában véglegesen megerősítette. Jóváhagyta az elnökileg jóváhagyott és az egyházakra nézve előnyösnek látszó ügyleteket, jóváhagyta a jogerős salgótarjáni adózási szabályrendeletet. Kívánatosnak tartotta, hogy Ba’assagyarmat ezentúl is az állandó segédlelkésztartó egyházak névsorában maradjon. Foglalkozott a VlII.osztályos népiskola egyházmegyei vonatkozású kérdéseivel és megállapította, hogy négy egyház némi támogatással, "kettő új tanterem építésével bevezethetné a VIII.-osztályos rendszert és ezzel egyházmegyénk teljesen átférhetne az 1940. évi XX. te. végrehajtására. Természetesnek tartotta az egyházmegyei közgyűlés, hogy a szorgálmi idő egyhuzamban történő tanítással menjen végbe. Általában véve minden elvi jelentőségű kérdést a legnagyobb megértéssel és kizárólag az egyház érdekében álló magatartással vizsgált a gyűlés. így a hevesnagykunsági egyházmegye lelkészérfekezletének a IX. tc.-kel kapcsolatos javaslatát nem tudta teljes egészében elfogadni. Az Egerházy-féle javaslat alapján tervezetet terjeszt fel az egyházkerületre. A losonci egyház két vallássérelmi esetet terjesztett elő. bugyikét sem visszük tovább az egyházkerületre. Ellenben, mivel nyilvánvaló elfogultságról győződött meg a közgyűlés, az iratokat Nógrád vármegye alispánjának bemutatja. Az ipolysági református fiókegyház kérvénye alapján előterjesztés megy a közös protestáns bizottsághoz az ipolysági evangélikus templom használatát illetően a jogviszony szabályozása érdekében. Az egyházkerületi pontok letárgyalása után áz égyházkeruíeti tanács tartott gyűlést, amelyen Baranyay Károly diósjenői lelkipásztor nyugdíjazása határoztatok el, aki 70. évét meghaladta és negyven éven túl szolgál, de mivel erői megfogyatkoztak, nyomós egyházi közérdek követeli, . hogy az egyházmegye egyik legszebb, legjobb .és legmódosabb gyülekezete munkahelyéről a megérdemelt nyugalomba távozzék. Az egyházmegyei tanács után a bíróság tartott ülést, amelyen az időszaki tanács megalakíttatott. Bírósági ügy nem volt, így az elmúlt időszakban egyházmegyénk is a csendes egyházmegyék sorában foglal helyet. Az egyházmegyei közgyűlés tárgysorozatában fontos helyet foglalt el a tanügyi és a belmissziói jelen-; tés. Mindkét jelentés teljes egészében szerepelni fog a nyomtatott jegyzőkönyvben, amelynek elkészítését a balassagyarmati egyház »Hollósy-nyomöája« vállalta. A gyűlés befejezéseként elnöklő esperes elismerését fejezte ki az ipolysági református fiókegyház szervezése körűi szerzett érdemeikért Kovács Sebestény József perőcsényi lelkipásztornak és Kossár András ipolysági segédlelkésznek,' thişijd lelkészi főjegyzőnek mondott köszönetét a gyűlési előadmányok elkészítéséért, végül megköszönve az egyházmegye eddig beléje és a tisztviselőkbe helyezett bizalmát, — miútán az általános tisztújítás elrendeltetett — az egyházmegye alkotó tagjait családjukkal együtt, valamint a gyülekezeteket Isten oltalmába ajánlotta és a gyűlést bezárta. Antal Zoltán. A tatai egyházmegye lelkészegyesületi közgyűlése. A tatai egyházmegye lelkészegyesülete július hó 28-án tartotta évi közgyűlését Tatán. A közgyűlésen megjelentek az egyházmegye lelkipásztorai, hitoktatói és segédlelkészei. A közgyűlés istentisztelettel kezdődött, melyen igét hirdetett Bátky Miklós nagysápi lelkipásztor. Elnöki megnyitó beszédet tartott Győry Elemér egyházkerületi főjegyző »Lelkigondozás alapelemei« címen. Rámutatott a lelkigondozói munka nagy jelentőségére, melyre különösen a mai időben van szükség. »Elnöki megnyitómat — mondotta — a lelldpásztori munka olyan területére irányítom, amelyet nagyon elhanyagoltunk: ez a lelkigondozás. A pietizmus végzett eredményes lelkimunkát. A pietizmus szerint a lelkigondozás a lelkipásztori munka legatisztokratikusabb része. Isten igéjét általában csak a templomban akarjuk hirdetni és ott, ahol palást van rajtunk, egyébként hallgatunk. Pedig Isten igéjét 'állandóan hirdetni kell életünkkel, cselekedetünkkel, családunkban és társaságban egyaránt.« Beszédének főrészei voltak: 1. Mi a lelkigondozás? 2. Mikor áll elő a lelkigondozói munka? 3. A lelkigondozás célja. 4. Máért van szükség a lelkigondozásra? 5, A lelkigondozó magatartása. — A Ieikigondozói munka egyik célja, hogy egyházunk tagjait otthon megismerjük.
