Dunántúli Protestáns Lap, 1942 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1942-08-16 / 33. szám

1942 DUNANTÜLI PROTESTÁNS LAP 153. oldal. A drégelypalánki egyházmegyei közgyűlés. A drégelypalánki egyházmegye július hó 16-án tartotta évi rendes közgyűlését Nagymaroson Labancz László esperes és dr. Fodor Vilmos gondnok elnök-* lete alatt.' A gyűlésen az egyházmegye lelkész! és tanácsbírói kara teljes számban volt jelen. Valamennyi egyház elküldte képviselőjét — egyet kivéve. A gyű­lést megelőzőleg bizottsági ülések és lelkészértekezlet volt. A missziói és tanügyi bizottságok letárgyalták a jelentéseket, a lelkészértekezlet állást foglalt az egy­házmegyei általános tisztújítás személyi kérdéseiben. A gyűlés az egyházmegye szokása szerint úrva­csoraosztással kezdődött. Mák ár János szokolyai lelki­­pásztor liturgiája után Nagy Lajos rétsági m.-lelkész közben jöttével osztotta ki az úrvacsorát, amelyben a nagymarosi egyház tagjai is részesedtek. A gyűlést a Magyar Hiszekegy elmondása után dr. Fodor Vilmos nyitotta meg a tőle megszokott, hazafias és vallásos gondolatokban gozdag beszéd­del. Az egész tárgysorozatot, egy javaslat kivételével, az egyházmegye lelkészi főjegyzője készítette és adta elő. -A tárgysorozat személyi természetű pontjaiból (kiemelhetjük a következőket. A nyugdíjba készülő Baranydy Károly diósjenői lelkipásztort, aki az egy­házmegyében elsőben a számvevőig majd a főjegyzői és hosszú időn át a tanácsbírói megbízatásban mű­ködött, az esperes javaslatára örökös tiszteletbeli ta­nácsbíróvá választották. A lemondás után megüresedett belmissziói előadó tisztségre Makár János szokolyai, az egyházmegyei ifjúsági megbízotti tisztségre Bö­szörményi László losonci II., az egyházmegyei szám­vevői tisztségre Szüts István salgótarjáni, az egyház­megye tanügyi bizottsági elnöki és előadói, az egyház­megyei vallásoktatási bizottság előadói, valamint a vallásoktatási szakfelügyelői tisztségekre Szűcs Árpád ipolypásztói lelkipásztort Választották meg. Az eddig szokásban volt körtanítói tisztség megszűntével az 1940. évi 20. te. által rendszeresített tanítószakfel-s ügyelői tisztségre Cseh Péter szokolyai, Kovács Dá­niel dömösi és Törzsök Gábor perőcsényi igazgató-' tanítókat választották meg. A tárgysorozat elvi természetű pontjai tekinte­tében az egyházmegye az esperesi jelentéssel kapcso­latos üdvözlések és részvétnyilatkozatok után Makár János szokolyai lelkipásztort állásában véglegesen meg­erősítette. Jóváhagyta az elnökileg jóváhagyott és az egyházakra nézve előnyösnek látszó ügyleteket, jóvá­hagyta a jogerős salgótarjáni adózási szabályrende­letet. Kívánatosnak tartotta, hogy Ba’assagyarmat ezen­túl is az állandó segédlelkésztartó egyházak névsorában maradjon. Foglalkozott a VlII.osztályos népiskola egyházmegyei vonatkozású kérdéseivel és megállapí­totta, hogy négy egyház némi támogatással, "kettő új tanterem építésével bevezethetné a VIII.-osztályos rendszert és ezzel egyházmegyénk teljesen átférhetne az 1940. évi XX. te. végrehajtására. Természetesnek tartotta az egyházmegyei közgyűlés, hogy a szorgálmi idő egyhuzamban történő tanítással menjen végbe. Ál­talában véve minden elvi jelentőségű kérdést a leg­nagyobb megértéssel és kizárólag az egyház érde­kében álló magatartással vizsgált a gyűlés. így a he­vesnagykunsági egyházmegye lelkészérfekezletének a IX. tc.-kel kapcsolatos javaslatát nem tudta teljes egé­szében elfogadni. Az Egerházy-féle javaslat alapján tervezetet terjeszt fel az egyházkerületre. A losonci egyház két vallássérelmi esetet terjesztett elő. bugyi­két sem visszük tovább az egyházkerületre. Ellenben, mivel nyilvánvaló elfogultságról győződött meg a közgyűlés, az iratokat Nógrád vármegye alispánjának bemutatja. Az ipolysági református fiókegyház kér­vénye alapján előterjesztés megy a közös protestáns bizottsághoz az ipolysági evangélikus templom hasz­nálatát illetően a jogviszony szabályozása érdekében. Az egyházkerületi pontok letárgyalása után áz égyház­­keruíeti tanács tartott gyűlést, amelyen Baranyay Ká­roly diósjenői lelkipásztor nyugdíjazása határoztatok el, aki 70. évét meghaladta és negyven éven túl szol­gál, de mivel erői megfogyatkoztak, nyomós egyházi közérdek követeli, . hogy az egyházmegye egyik leg­szebb, legjobb .és legmódosabb gyülekezete munka­helyéről a megérdemelt nyugalomba távozzék. Az egyházmegyei tanács után a bíróság tartott ülést, amelyen az időszaki tanács megalakíttatott. Bí­rósági ügy nem volt, így az elmúlt időszakban egyház­megyénk is a csendes egyházmegyék sorában foglal helyet. Az egyházmegyei közgyűlés tárgysorozatában fon­tos helyet foglalt el a tanügyi és a belmissziói jelen-; tés. Mindkét jelentés teljes egészében szerepelni fog a nyomtatott jegyzőkönyvben, amelynek elkészítését a balassagyarmati egyház »Hollósy-nyomöája« vállalta. A gyűlés befejezéseként elnöklő esperes elisme­rését fejezte ki az ipolysági református fiókegyház szervezése körűi szerzett érdemeikért Kovács Sebes­­tény József perőcsényi lelkipásztornak és Kossár And­rás ipolysági segédlelkésznek,' thişijd lelkészi főjegyző­nek mondott köszönetét a gyűlési előadmányok el­készítéséért, végül megköszönve az egyházmegye eddig beléje és a tisztviselőkbe helyezett bizalmát, — miútán az általános tisztújítás elrendeltetett — az egyház­megye alkotó tagjait családjukkal együtt, valamint a gyülekezeteket Isten oltalmába ajánlotta és a gyűlést bezárta. Antal Zoltán. A tatai egyházmegye lelkészegyesületi közgyűlése. A tatai egyházmegye lelkészegyesülete július hó 28-án tartotta évi közgyűlését Tatán. A közgyűlésen megjelentek az egyházmegye lelkipásztorai, hitokta­tói és segédlelkészei. A közgyűlés istentisztelettel kez­dődött, melyen igét hirdetett Bátky Miklós nagysápi lelkipásztor. Elnöki megnyitó beszédet tartott Győry Elemér egyházkerületi főjegyző »Lelkigondozás alapelemei« címen. Rámutatott a lelkigondozói munka nagy je­lentőségére, melyre különösen a mai időben van szükség. »Elnöki megnyitómat — mondotta — a lelld­­pásztori munka olyan területére irányítom, amelyet nagyon elhanyagoltunk: ez a lelkigondozás. A pietiz­­mus végzett eredményes lelkimunkát. A pietizmus szerint a lelkigondozás a lelkipásztori munka legatisz­­tokratikusabb része. Isten igéjét általában csak a temp­lomban akarjuk hirdetni és ott, ahol palást van raj­tunk, egyébként hallgatunk. Pedig Isten igéjét 'állan­dóan hirdetni kell életünkkel, cselekedetünkkel, csalá­dunkban és társaságban egyaránt.« Beszédének fő­részei voltak: 1. Mi a lelkigondozás? 2. Mikor áll elő a lelkigondozói munka? 3. A lelkigondozás célja. 4. Máért van szükség a lelkigondozásra? 5, A lelkigon­dozó magatartása. — A Ieikigondozói munka egyik célja, hogy egyházunk tagjait otthon megismerjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom