Dunántúli Protestáns Lap, 1942 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1942-08-02 / 31. szám
1942. DUNÁIMTÓL! PROTESTÁNS LAP 141. oldal. den akadályt és a megkörnyékező bűnt, kitartással futják meg az előttük levő küzdő teret és győzedelmesen járják végig az életnek nevezett csatateret. A győzel-. mes élet titka, hogy állandóan a hitnek fejedelmére-: Jézusra* néznek. ■ Kedves Ifjú Testvéreim! A Szentírásból az ifjú Jonathan és a derekas korban élő Pál apostol példáját mutattam fel előttetek előadásom kezdetén. Mind a kettő előtt csakúgy akadályok tornyosulták, mint lelőttetek. Ők nem törődtek az akadályokkal, mert az Úrral járó emberek voltak és amint Jonathan mondta: »Az Úr előtt nincs akadály, hogy sok vagy pedig kevés által szerezzen szabadulást!« Talán akad tiköztetek is ma egy-kettő, aki azt gondolja: jó lenne mégis csak megpróbálni azt a KIE-t, dehát egyedül kezdjem? És aztán felsorakoznak előtted az ‘akadályok. Ezer és ezer kifogás tolakszik eléd. Nézd meg jól! Mindegyiknek ugyanaz a lényege: a bűn! Vedd fel ellene a harcot! Az Úrnak harca ez! A világ harcában a Sátán győz, te pedig elesel, — de ha az Úr harcát vállalod, akkor biztos a győzelem, mert az Úr tár elől és az Úr előtt nincs akadály, akkor sincs előtte akadály, ha te magad csupán egyedül mégy vele. Csakhogy nem mégy egyedül, mert veled megyünk mi is, akik hívunk téged a magyar bűnök elleni szent küzdelemre,, új magyar életre, örökkévaló üdvösségre! Jöjj velünk! GALAMBOS LÁSZLÓ 1860—1942. A komáromi egyházmegye nestora volt. Régi nemesi földbirtokos családból származott. 1860-ban született Nemesócsán. Theológiai tanulmányait Pápán végezte. Több helyen volt s.-lelkész, lelkészkedett Szapon és 1893-ban került azután Rétére (Pozsony m.), ahol 1941-ben történt nyugalombavonulásáig működött. A komáromi egyházmegyének tanácsbirája volt. A megérdemelt nyugalmat nem sokáig élvezhette, 1942 július 19-én Rétén elhunyt. Temetése a templomban tartott gyászistentisztelet után történt s a rétéi feltámadás kertjében két lelkészelődjével s 47 év alatt utolsó útjukra Tikísért híveivel a többiek “között várakozik a trombita zengésére ... Élete jellemzésére hadd álljon itt rétéi Beköszöntő Egyházi Beszédének (alapigéje I. Tim. 4:11, 12, 15, 16. volt) vége: »Te pedig mindenható Isten, légy segítségül a te Szentlelkeddel az én erőtelensé-i gemnek, hogy majdan a nemes harcot megharcolva, futásomat elvégezve, a hitet megtartva állhassak meg a pásztorok ama fejedelme előtt, kinek legyen dicséret, dicsőség és hálaadás most és mindörökké. Ámen«. Jellemzi pedig ez az imádságba átment beszéd őt azért, mert az idézett II. Tim. 4:7, 8. (a temetési beszéd alapigéje) verseiben Isten elismerése adatott tudtul Galambos Lászlónak. Az »Evangéliom egyik legparányibb harcosának« mondja magát a beköszöntő fiatal lelkipásztor _Rétén, 1893 október 24-én, amikor »Békesség néktek!« hangzik ajkáról. És egy munkás lielkipásztori élet bizonyítja, hogy Jézus Krisztus jó vitéze volt (II. Tim. 2:3). Anyagiakban sem ő, sem gyülekezete nem bővelkedett, de gazdag volt Isten s megújult kívül-belül a templom, kétszer kerültek harangok az árva toronyba, orgona kíséri az Istent dicsőítő zsoltárt, iskola épült, két tanítói lakás, paróchia, a temető is »megszépült« s megkétszereződött a vagyon! Az Ige hirdetésében látta főfeladatát s híveinél az Ige megtartásában. Az Igében érkezett el hozzá, illetve gyülekezetéhez az időszerű tennivaló. A hitet megtartotta. Az Igét »református hitünk szellemében« hirdette. A református keresztyén öntudat, a lelki önállóságra nevelés terén sok áldott eredményt ért el. Mint lelkipásztor mindig fiatal volt, a belmissziói munkát magáénak ismerte el. Bibliakört vezetett, s egyesületi munkát végzett, 80 éves korában missziói munkatervet fektetett fel s lelkipásztori naplót vezetett! Hívei kezében a Biblia mellett ott volt az öreg Szikszay is és a templombaj árás örvendetes volt. A lelkipásztor és a gyülekezet elválaszthatatlan, mondotta 1893-ban s mutatta meg 1941-ben, amikor nyugalombavonulása után is Rétén maradt, hogy teste hívei között pihenjen a feltámadásig a rétéi temetőben. 47 év lelkipásztori munkája — szeretettel végezte! —, keresztelések, ágendázások, esketések, temetések, egyéb szolgálatok fűzték a szálakat szorosra közte és gyülekezete között. Megindító volt a szeretet megnyilvánulása iránta nyugalombavonulása után s ez csak fokozódott egészen haláláig, hogy eltávozása után megkeresse azután azt, akiben továbbszeresse a pásztort. Élete s munkája Istenről beszél és arról, hogy a lelkipásztori tiszt méltóságára maga Isten vigyáz. Antal Gábor. ®s3s®®®@®®®®®®®@®®®®®®®®®®®®®®®®ss@®s@© ® ® S VEGYESEK I ®H@®®@®®®®®®®®®®®®®®®®S®SS)®C«)®SS@®S®SS®® — Személyi hír. Fáji Fáy István m. kir. titkos tanácsos, vallás- és közoktatásügyi államtitkár, főiskolai világi gondnok július 31-én reggel gépkocsival Pápára érkezett, ahol elnökölt az igazgatótanács teljes ülésén élénk részt vett a tárgysorozaton levő fontos ügyek megbeszélésében, majd megjelent a 11 órakor kezdődő egyházkerületi tanácsülésen, ahol a komáromi" ref. tanítóképző ügyében figyelemre méltó megállapításokban gazdag beszédet mondott. Az államtitkár résztvett a gyűlési tagok együttes ebédjén a Böröczky vendéglőben, majd dr. Balogh Jenő v. b. t. t. egyházkerületi főgondnok úrral együtt tért vissza délután Budapestre. — Farkasfalvi Farkas Géza, a tiszáninneni református egyházkerület főgondnokát tíz évvel ezelőtt választották meg egyházkerületi főgondnokká. Mint testvérlapunkban, a Sárospataki Református Lapokban írja dr. Gulyás József, a főgondnok urat „hihetetlen akaraterő, elvhűség, meggyőződéshez való ragaszkodás, a célok elérésében törhetetlen buzgóság jellemzi“. — A Teleki Thékát ünnepélyes keretek között vette át Marosvásárhelyt az erdélyi református egyházkerület. Az ünnepélyen jelen volt Kállay Miklós miniszterelnök, aki Vásárhelyi János püspök üdvözlő-szavaira válaszolva hangsúlyozta, hogy a felekezeti békétlenség nem más, mint negatívum, nekünk pedig ki kell irtanunk a magyar életből minden negatívumot, mert csak építő cselekedetekre van szükségünk. A Théka közvetlen felügyeletét Nemes Károly kollégiumi tanár végzi. — A főiskolai igazgatótanács július 31-én Pápán, a főiskolai díszteremben teljes ülést tartott Ólé Sándor főiskolai lelkészi és Fáy István m. kir. titkos tanácsos, vallás- és közoktatásügyi államtitkár, főiskolai világi gondnok elnöklete mellett. Az ülésen ott láttuk dr. Balogh Jenő v. b. t. t., egyházkerületi főgondnokot, Győry Elemér ehker. leik. főjegyzőt, Bakó Lajos, Czeglédy Pál, Fejes Gábor, Labancz László, Lőke Károly,
