Dunántúli Protestáns Lap, 1942 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1942-05-31 / 22. szám
Ötvenharmadik évfolyam. 22. szám. Pápa, 1942 május. 31 FŐSZERKESZTŐ: 1Vicistii.r )K FELELŐS SZERKESZTŐ DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA I FÖMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THÉOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ j TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK A lelki nevelés mai kérdései.* Mielőtt a lelki nevelés mai kérdéseiről valamit is szólnék, szeretném hallgatóim előtt tisztázni: mit is értek lelki nevelésen? Lelki nevelésen a keresztyén vallásos nevelésnek azt a fajtáját értem, amely nem merül ki a vallás külső formáinak megtanításában, a vallási tananyag jól-rosszul való átadásában s az egyháziasság mázának gyermekeinkre való kenésében^ hanem közel hajol minden egyes bontakozó fiatal lélekhez és hozzásegíti a fejlődő lélek-palántát a lélek napfényéhez, a Jézus Krisztushoz és igyekszik elhárítani minden akadályt, veszedelmet ennek a legérzékenyebb és legtörékenyebb életnek, a diák belső emberének, fejlődése elől. A lelki nevelés célja: Hivő, Krisztuskövető keresztyén életnek formálása. Ä lelki nevelés eszközei: Tanítás, példaadás, fegyelmezés és mindenekfelett az egyi z" életáramába való belekapcsolódás. Ennek a nevelésnek két tényezője van: akiket nevelünk, a lelkek egyenként, vagy közösségben. S akik ezt a nevelést végzik: csalá*4 iskola, egyház, társadalom. Vagyis szülők és test,r .rek, tanárok és lelkigondozók, barátok és ellenségek, munkatársak, alatt-' valók és feljebbvalók. M.ár az elmondottakból is látszik, hogy itt elég bonyolult kérdésről van szó; hogy a lelki nevelés kér-1 fedését nem lehet elintézni sem csak az iskolában, sem csak az egyházban. A családnak, sőt az egész társadat lomnak, a kisebb és nagyobb közösségek megújuló szellemének segítségére is szükségünk van, hogy célunkat elérhessük. Ennek a mai beszélgetésünknek is az a rendeltetése, nyiltan bevallott célja, hogy a lelki nevelés fontosságát hangsúlyozza, mindazoknak szívére kösse, akik rájuk bízott lelkek növekedéséért, víagy romlásba hullásáért felelősek. Minden .szülő, minden keresztyén magyar ember segítségét kérjük: Jöjjön lelkeket óvni, ápolgatni, krisztusi szellemben jellemmé formálni, hogy ne csak testben legyen erős, ne csak a szellem tudás-szárnyaival legyen nagyszerűen felszerelve, de mindezek mellett és mindezek felett: a belső ember lelki ereje, hite, erkölcsi élete tekintetében se legyen idétlen és nyomorék a holnap keresztyén magyar embere. I. A lelki nevelés első időszerű követelménye az, hogy megfelelő helyet biztosítsunk néki nevelésünkben. Ne legyen mostohagyerek a lelki nevelés! Mert legyünk csak őszinték: Nem hamupipőkéje-e a mai •nevelésnek szülői hazban s gyakran iskolában is a * Irta és a pápai református gimnázium szülői értekezletén felolvasta Fejes Sándor gimn. h. vallástanár. lelki nevelés? Ki törődik a gyermek leikével? Hitével, vívódásaival, reménységeivel, csalódásaival? Ki kérdezi meg: szokothe imádkozni, nem clidereg-e a lelke megértés és szeretet nélkül? Tudom magiamról: jó Édesanyám, mikor hazamentem vakációra, mindig a testi hogylétemmel volt elfoglalva. Gyarapodtam-e, fogytam-e, milyen az étvágyam? — Tornaórákon, tanév elején és végén nagy mérlegelés volt: testsúly, mellkas bősége, izmok terjedelme és ereje volt az érdeklődés tárgya. Ezt a mérlegelést lelkiismeretes gondossággal minden évben elvégezték. Aztán voltak olyan nevelőink, akik meg elsősorban a szellemi felkészültségünket firtatták* hogy előbbre segítsék. Hogy szoktam-e imádkozni és van-e valami közöm Krisztushoz — emlékszem — egyetlen egyszer kérdezték meg tőlem diákpályám alatt. Ezt se olyan valaki, akinek közelebbi gondjára voltam bízva. Hiába helyezzük a bizonyítvány elejére a hit-) taniegyet, ha még tantárgynak is csak amolvan mellé;-' késként kezeljük. Pedig még főtantárggyá erőszakolt hittan tanítás se hoz megoldást. Lelki növekedése!, keresztyén jelleme növendékeinknek mindaddig csak elvétve ha lesz, míg a nevelők — akár szülők, akár tanárok ■*- nincsenek egy véleményen ebben a kér-, désben és nem tekintik legfontosabb kötelességüknek gyermekeik, tanítványaik lelkének keresztyéni hitben és szeretetben való gyarapítását. Ezzel természetesen nem akarom lekicsinyelni a test és szellem nevelésének, művelésének fontossá-! Igát. Csak nyiltan hirdetem: Nem szorulhat ezek méh lett háttérbe a bjt és lélek ápolgatása. S azt is állítom: olyan nagy feladat ez, hogy magukra hagyott lelki gondozók, a szülői ház és az összes többi nevelő tényezők közremunkálása nélkül, elégethetik magú-1 lkat ebben a szolgálatban, de teljes eredményt csak! rendkívüli, csodálatosan kivételes esetekben érhétinek el. (Folyt, köv.) Az Egyetemes Konvent ülései. (Folyt, és vége.) A konvent munkájának mindinkább izmosodó fejezete a misszió, a hivek templomon kívüli gondozásának ügye. Enyedy Andor dr. püspök, a lemondott misszióbizottsági előadó helyébe Muraközy Gyula budapesti lelkipásztort választották meg, — elismeréssel és köszönettel emlékezve Enyedy dr. eddigi szolgálatairól. A missziói jelentések komoly helyzetképéből kiemeljük a kővetkező vonásokat. A városi ifjúság lelkisége, vágyai, törekvései gyakran szembenállnak az evangéliomi munkával. A kocsmák táncmulatságában néhol 13 éves leányok is résztvesznek. A falusi fiatalság lelkileg távoMTV ' ««"At t lí VQ Î J D ÜU1’ TM^^mmyn^p6kürmk dw Mr A DUNÁ ITALOS KÖZLÖNYE —Helyben. ?-•
