Dunántúli Protestáns Lap, 1941 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1941-03-02 / 9. szám

Ötvenkettedik évfolyam.

9. szám.

Pápa, 1941 március 2.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LÁP

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE

_________________________________ MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP._________________________________----- FŐSZERKESZTŐ: MEDGYASSZAY VINCE PÜSPÖK "----------------------------------------------FELELŐS SZERKESZTŐ DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA I FÖMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THEOL ÖISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ I TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK

r

Uj magyar református énekeskönyv.

3. A himnológiai utalások.

Az énekek végén elhelyezett himnológiai utalá,soknak az a célja, hogy azoknak, akik az egyes énekek dallamának és szövegének megismerésén túl még azok geneológiája felől is tudni kívánnak egyet-mást, kellő felvilágosítást nyújtsanak, vagy legalább is pontos támpontot a további utánkutatásra. Ezért ezeket az utalásokat a következő szempontok szerint kell megszerkesztnei. 1. Külön megjegyzéssel kell rámutatni , a dallam és külön a szöveg eredetére. 2. Az eredeti magyar szövegek írójának a neve és életkorán kívül. | fontos megemlíteni annak a gyűjteménynek a nevét is, I amelyikben az a szöveg legelőször megjelent, to- | vábbá azt az énekeskönyvet, amelyből átvétetett annak a megjegyzésével, hogy változatlanul került-e bele énekeskönyvünkbe, vagy átdolgozottan, egész terjedelmében, vagy megrövidített formában, az illető énekszöveg. Ha valamely eredeti szöveg írójának neve ismeretlen, úgy meg kell elégednünk iratási idejének, vagy annak a gyűjteménynek a Imegjelöléséve), amelyben az legelőször megjelent. 3. A fordításoknál az eredeti szöveg írójának neve s életkora mellett, kiemelendő a fordító neve s (az a gyűjtemény is, amelyikben az illető fordítás legelőször megjelent. Amenvnyiben a fordítás változtatások, átdolgozások után kerül bele gyűjteményünkbe, úgy erre is rá kell mutatni. Amennyiben a felsoroltak közül valamely adatnak nem vagyunk birtokában, úgy mindig a lehető legrégibb pontosan megállapítható adatot közöljük. Ha pedig ennyi mindent felsorolni egy-egy ének végén nem áll módunkban, úgy a legfontosabb adatot írjuk az ének végére s a kevésbbé fontosabb himnológiai adatokat foglaljuk össze az énekeskönyv végére illesztett függelékben.

Ha most már ezeknek a szempontoknak a mérlegére tesszük a jugoszláviai énekeskönyv himnológiai megjegyzéseit, akkor azok közt nemcsak sok kiegészítésre szorulót, hanem sok kijavítandót is találunk.

1. Vannak eredeti magyar énekek, amelyeknek végén hiányzik a szerző megnevezése. A »Mire bánkódol oh te én szívem« kezdetű éneket Harsányi István szerint Balassa Bálint fordította magyarra s az már az 1590. évi énekeskönyvben megjelent. Balassa Bálinténak mondja a felvidéki énekeskönyv is ezt az éneket.

A Szent Ézsaiás így ír kezdősorú ének Szegedi Gergely himnusza, mely 36 versszakkal benn van az 1569- iki Szegedi-féle énekeskönyvben s ennek az éneknek a végén Debrecen 1778 áll. (102.) A Krisztus ma feltámadd kezdetű ének Bornemissza Péter énekeskönyve XX. levelén található megjegyzés szerint a nagy úttörő énekszerző Batizi András húsvéti éneke. Szilády szerint a Surrexit Christus hodic Ininano pro Solamine Allelujah kezdősorú latin himnuszra vihető vissza, itt nagyon megrövidített alakban, kései,, átjavított szöveg alapján van közölve, tehát a végére írt Szegedi Gergely 1569 megjegyzéshez csak annyiban van köze, mert először Szegedi 1569-iki énekeskönyvében jelent meg. Rá kellett volna mutatni arra, hogy ez Batizi éneke.

A Paradicsomnak te szép élő fája kezdősorú éneket az 1778. évi Debrecenben megjelent énekeskönyv alapján közölték a szerkesztők annak megjelölése nélkül, hogy azt. mint a versfői még ebbpn az énekeskönyvben is majdnem csonkítatlanul mutatják, Péczeli Imre írta. (122.)

2. Vapnak énekek, amelyeket nem teljes bizonyossággal származtathatunk azoktól, akiknek a neve a végső versszak után fel van tüntetve. Ilyen a Kihez folyamodjam kezdetű 4 versszakos individuális kö, nyörgés (44), melyet Péczeli Király Imre szerzeményéj nek állít a himnológiai utalás, az evangélikusok Dunántúli Énekeskönyvével együtt (330), pedig ezt az éneket Vasáry Dániel Péczeli Király Imre énekei közt ■ nem említi. Az ének képhasználata, verselési sajátí ságai megegyeznek a Péczeli többi énekében találhaj tokkal, tehát lehet, hogy valóban ő írta. A Forog a szerencse kezdetű énekkel kapcsolatban is megoszlanak a vélemények. Szilády, mint ennek az énekeskönyvnek a szerkesztői is, Balassa szerzeményének tekinti, Dézsi ellenben már nem közli Balassa énekei között (67). Az Eltévedtem, mint juh kezdősorú Petrőczi Kata Szidóniának tulajdonított ének nincs meg a Harsányi és Gulyás által kiadott Petrőczi Kata Sz.-féle énekek között, az evangélikusok Dunántúli Énekeskönyvének szerkesztői sem úgy ismerik, mint ő általa írt éneket (48). Az Örül mi szívünk kezdetű éneket Szegedi Gergely szerzeményének mondja, mivel az 1593-ban Bártfán megjelent énekeskönyvben az a megjegyzés olvasható ennek az éneknek az elején, hogy ,az Szegedi Gergelyé. Ám ez a felírat nem a Szegedi Gergely szerzőségére vonatkozik, hanem arra, hogy a bártfai énekeskönyv szerkesztője az 1590-ben megjelent Szegedi Gergely-féle énekeskönyvből vette azt át, amelyben először jelenik meg nyomtatásban. Ez ének nyelvezete és főleg rövid tömörsége ellentétben áll Szegedi verselési modorával, ami mindennél jobban bizonyítja azt, hogy más szerző müve (162).

3. Egyes énekek végén téves forrásmeghatározások vannak. így Sttárai Mihály két zsoltár-átdolgozása végén az 1569. évszámot találjuk (74, 78). Ez arra a gondolatra vezetheti az olvasót, hogy vagy ebben az évben írta e két fordítását Sztárai, vagy azok az ebben az esztendőben megjelent Szegedi Gergelyféle énekeskönyvben jelentek meg először. Pedig a tény az, hogy Szegedi énekeskönyvének csak az egy