Dunántúli Protestáns Lap, 1941 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1941-04-06 / 14. szám

1941. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 69. oldal. — A lélekelemzés, pszihoanalizis a Biblia tük­rében — erről az érdekes témáról érdekes előadások hangzottak el a Szabadság-téri református gyülekezeti teremben, az Evangéliumi Orvosszövetség rendezésében. Vidor János dr. református lelkipásztor, v. theol. tanár azt mondta: már egymagában az a puszta tény, hogy az orvosok lelki ráhatással próbálnak idegbeteget gyó­gyítani, megtagadása a anyagnyelvű irányzátnak. Messze vagyunk már Freud • világától, aki könyvében illúziónak nevezte az istenhitet A mai embernek a lélek jelenlété­ről tett mélységes valomása jut kifejezésre abban, hogy elismeri: a lelki élet zavarai kihatnak a testre. Az or­vos és a lelkész szerepe a gyógyításban ugyanaz : szem­besíteni a beteg embert önmagával, — bünvallásra bírni. „Merj bűnös lenni: bevallani, hogy bűnös vagy . . Vitéz Csia Lajos vallástanár után a kitűnő ideggyógyász, Szalay Károly dr. osztályvezető szakorvos beszélt. A lélekelemzés kimozdította a lélektant —■ úgymond — a maga megmerevedett állapotából, feltárta a lélek mélyé­ben rejtőző lelki tartalmat. Az összes lélekelemző isko­lák azonban egyoldalúságba estek, főleg Freud tanítása révén. A lélek a maga megkötöttségétől feltétlenül szaba­dulni akar, a nemi megkötöttségtől is, mert ez a termé­szete. A lélekelemzés azonban a felszabadulás ilyen formáit nem ismeri, az egyén az egyik fajta megkötö­­zöttségből így a másikba esik. A lélekelemzés „énfelettese“ is ellentmond a Bibliának, mert a lélekben Isten élő lelke van és ez sokkal több, mint amit nevelés által nyer az egyén. Freud megállapítása a vallásra nézve is téves, bár a legtöbb ember gyakorlati vallásossága szinte a „kényszer-ídegbetegségek“ lényegével azonos, vagyis u. n. törvényes vallásosság csupán ... De maga a vallás nem kényszer és nem idegbetegség, hanem a legna­gyobb, legmagasabb-fokú lelki funkció. A lélekelemzés nem ismeri a bűn valóságát, ami pedig tényleges lelki­reális valóság és erről a lélekkel is számoló orvosnak ma már beszélnie kell a beteggel. A lélekgyógyító orvos feladata nem a bűn szabadságára vezetni el a beteget, hanem az önkéntes, szeretetböl fakadó szolgálatra. Eb­ben pedig az orvos számára Jézus a mester, akinek igazsága a bűn számára ítélet, szeretete megbocsátás és így az igazi szabadság. Szalay Károly dr. nagyszabású előadása mély, őszinte hatást váltott ki a hallgatóság­ból. (MÉ.) — Adományok es hagyományok az OR Szere­­tetszövetségnek 1940-ben. 1. Rákosligeten néhai Nagy Antónia a már életében adományozott 18 000 P értékű ingatlanokon kívül, végrendeletileg az ORSz-ra hagyta négyszobás lakóházát 9000 P értékben. 2. Balatonfüre­­den Pettkó Zsigmondné ajándékozási szerződéssel nekünk adta Balatonfüred községben levő, mintegy 20.000 P értékű házastelkét a saját és férje haszonélvezeti jogá­val terhelten. Ideajándékozta ezenkívül a község köz­vetlen közelében levő 583 négyszögöl gyümölcsösét. 3. Apostagon nemes Hollósy János a községben levő házastelkét Szeretetszövetségünknek ajándékozta a saját és felesége haszonélvezeti jogával terhelten. 4. Kisúj­szállási református egyház ajándékozás jogcímen tulaj­donjoggal átadta az ORSz-nak az eddig is árvaház cél­jára használt épületet és telket. 5. Poroszlón elhalt özv. Dienes Jánosné végrendeletileg az ORSz-ra hagyta Poroszló községben levő három szoba, konyha és mag­tárból álló lakását, mintegy 500 D-öl telekkel. 6. Bódvavendégi volt cseh-szlovák laktanyát, karbantartási költségek, adók és évi 20 P jogelismerési díj ellenében a Pénzügyminisztérium 10 évre átengedte a Szeretet­­szövetség céljára. 7. Özv. Dobrádi Benőné pestszent­­imrei gondozottunk kiskunhalasi lakóházát átadta az ORSz-nak 1000 P értékben. 8. Hajdúnánáson özv. Csegöldy Miklósáé 2000 P-t hagyott végrendeletileg az ORSz-nak. 9. Derecskén P. Szilágyi Gábor és neje újabban ideajándékozták 1325 D-öl szőlő- és kertföld­jüket 1200 P értékben. 10. Nagyobb készpénzadomá­nyok voltak: TÉBE 1000 P, Belügyminisztérium 7500 P, Belügyminisztérium a hajdúnánási intézetre 5000 P, Bihar vármegye árvaszéke 500 P, Bihar vármegye 1000 P, egy igazgatóválasztmányi tag 1000 P, Egyetemes Kon­vent 6000 P, V. K. M 2000 P. | i««*9oa#35S5 if! HIVATALOS RÉSZ [pl A dunántúli ref. egyházkerület püspöki hivatalától. 1307/1941. szám. Körlevél. Tudomásul vétel és megfelelő alkalmazkodás cél­jából közlöm a m. kir. vallás- és közoktatásügyi mi­niszter úrnak 138.870/1941. VI. főoszt. szám alatt kelt következő rendeletét: »Azoknál a nem állami népiskoláknál, ahová már régebb idő óta kisegítő tanerőt küldöttem, a fizetés­kiegészítő államsegélyt az iskolafenntartó részére egyéb okok mellett azzal a céllal is engedélyezem, i hogy a már évek óta ideiglenes minőségben működő kisegítő tanerők véglegesítésére új állások szervezé­sével lehetőség kínálkozzék. Természetesen az iskolafenntartó a már működő kisegítő tanerőt az új állásra csak akkor hívja meg végleges tanítójául, ha a kisegítő tanerő működése megfelelő. Ebből az elgondolásból volt szerencsém felkérni Méltóságodat, hogy azoknál az iskoláknál szervezendő új állások betöltését, melyek részére már előzetesen államsegélyt helyeztem kilátásba^ szorgalmazni mél­­tóztassék. Természetesen ha ennek előre nem látható okok miatt akadályai volnának, a 135.500/1940. számú ira­tomban foglalt határidő meghosszabbításához hozzá­járulnék. Tisztelettel felkérem azonban Méltóságodat, mél­­tóztassék a bölcs főhatósága alatt álló érdekelt iskola­székek elnökeit arra utasítani, hogy záros határidőn belül nyilatkozzanak, vájjon az általam kiküldött tan­erőt szándékukban van-e meghívni, vagy sem. Amennyiben ugyanis előre látható, hogy a kise­gítő tanerő az újonnan szervezett álláson véglegesen nem helyezkedhetik el, úgy őt olyan iskolához igyek­szem átosztani, ahol mielőbbi megválasztásának vagy kinevezésének lehetőségét biztosítva játom. Az iskola­­fenntartó pedig, ha az új állás szabályszerű megszer­vezése befejezést még nem nyert, illetőleg az új állás szervezési határozatának vagy helyi javadalmi jegyzőkönyvének jóváhagyása még nem történt meg, a már elvben engedélyezett fizetéskiegészítő állam­segély terhére maga alkalmazhat helyettesítéssel ideig­lenesen megbízott tanerőt. Az ilyen helyettesítéssel ideiglenesen az iskolaszék által megbízott tanerő alkal­mazásával az iskolaszékre semmiféle későbbi követ­kezmény nem hárul, mert alkalmazását bármikor min­den megokolás nélkül felmondhatja, de anyagi hozzá­járulás többletet sem jelent, mert a helyettesítéssel ideiglenesen megbízott tanerő részére az iskolafenn­tartónak ugyanazokat a juttatásokat kell biztosítania, mint a kisegítő tanerő részére. Pedagógiai és egyéb szempontokból is, amelyek az új állás szervezését szükségessé tették, elenged­

Next

/
Oldalképek
Tartalom