Dunántúli Protestáns Lap, 1941 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1941-06-01 / 22. szám

1941. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 111. oldal. versét szavalta Nagy László VII. B o. t. A szép ün­nepély a Rákóczi imádsága (Győzhetetlen én kőszá­lam) és a LXXXIX. zsoltár éneklésével végződött, me­lyet a Főiskolai Énekkar adott elő buzgó áhítattal a zenekar kíséretével Szabó Sándor ének- és zenetanár szakavatott vezetése mellett. ' Délben a főiskolai köztartáson közebéd volt, melyen a vendégeket dr. Tóth Lajos főiskolai igazgató köszöntötte lelkes beszédben. Itt olvasták fel az ér­kezett üdvözleteket, melyek közül különösen a mi­niszterelnök levele váltott ki viharos tetszést. Itt mon­dotta el üdvözlő szavait a Soproni Magyar Társaság kiküldötte, Marosi László és tolmácsolta a theologusok Tóth Ferenc Körének üdvözletét Szabó Sándor IV. é. pn. Három órakor volt a theologiai I. sz. teremben a jubiláns kiállítás megnyitása. A kiállítás eszméltető csoportokban mutatta be a Képzőtársaság múltját és jelenét. Ott láthatók a Petőfi és Jókai ereklyék, Tarczy Lajos az első tanárelnök, Kerkapoly Károly, Antal Géza arcképei, Lampérth Géza mellszobra. A falakon elvonul a látogatók előtt rövid fölírásokban a Képzőtársaság százesztendős története. Külön táblá­zat mutatja be a tanárelnökök és az ifjúsági elnökök névsorát. Egy-egy híres ember versénél vannak ki­nyitva a régi Érdemkönyvek. Az évvégi pályadíjat nyert és kiállított munkák szerzői között ott lehet látni a dunántúli egyházkerület egész lelkészi és világi ve­zetőségét, kezdve Medgyasszay Vince püspökkel az élen. Nem kevésbbé érdekes a jelen. Ügyes csoport mutatja be, mit olvasnak a mai diákok, könyvek, la­pok, folyóiratok, Hegyi Imre VIII. o. t. gazdag könyv­tára bizonyság a mai diákság komoly érdeklődése mellett.2 Este a Corso moziban a nagy közönség számára volt ünnepély. A Szózat eléneklése után dr. Szabadi Béla gimn. tanár, a Képzőtársaság tanárelnöke mon­dott színvonalas megnyitót. Udvarnoki Zoltán VIII. A. o. t. a Repülj fecském c. magyar ábrándot hegedülte művészi átérzéssel zenekari kísérettel. Bódás János két versét adta elő: Jegenye a viharban, melyet min­denki a ref. kollégiumokra értett és a Gergely bácsi c. életképet. Két nagyszabású előadás hangzott el: dr. Karácsony Sándor egy. m. tanáré: Önképzés a régi ref. kollégiumokban és dr. Németh László íróé: Az ön­képzőkörök mai feladatai címen. Az értékes előadások egész terjedelemben megjelennek a jubileumi emlék­könyvben. Hegyi Imre nagy hatással szavalta Dsida Jenő Psalmus Hungarians c. megrázó költeményét. A gimnáziumi gyermek- és vegyeskar Szabó Sándor ének- és zenetanár vezetésével Kodály: Lengyel László játék és Vikár Sándor: Három katonadal c. darabját énekelte nagyszerű betanulásban. Fényes sikert aratott a ref. tanítönőképző-intézeti énekkar, mely Ady— Kodály: Felszállott a páva c. darabot adta elő Ritoók István ének- és zenetanár mesteri betanításában és ve­zetésével. Zárószót mondott Ólé Sándor főiskolai lel­készi gondnok, lelkére kötve az ifjúságnak a múlthoz való erős ragaszkodást. A felejthetetlen ünnepély a Himnusz eléneklésével ért véget. 2 A kiállítás ízléses és fáradságos rendezéséért a követe­zőket említjük meg: Komjáthy Aladár pn., Móricz Sándor VI., Ferencz József VII. A) o. t., Pongrácz Magda II. é. th. és Somogyi Edit kér. isk. növ., Bodolay Géza és Édes István maturandusok. t KÖNYVISMERTETÉS 1] IV- - ■ - ■ Trócsányi Dezső: Bölcselettörténelem. (Theolo­giai kézikönyvek: 7.) Pápa, 1939. 477 1. Ára 10 P. Megrendelhető az Egyházkerületi Iratterjesztésnél. Korunk rendkívül gyors iramú. Az események for­gataga hozzászoktatta az emberiség nagy részét ahhoz, hogy a körülötte történő jelenségek gyors magyaráza­tával megelégedjék, vagy egyáltalában azokról ne is gondolkozzék. Az emberek ítélőereje általában meg­gyengült, a gondolkozás fáradságos munkájától elfor­dult, állapítja meg Huizinga, korunk egyik diagnosz­tája. A gondolkozás története ebben a világban keve­sebb érdeklődőre számíthat, mint régebben, a meg­változott körülmények miatt. Trócsányi könyve a gondolat 2000 éves útján hoz bennünket napjaink felé. Az antik világ filozófiá­jának ismertetése után a középkori bölcselet követke­zik jelentős terjedelemben. A theologiák a középkori filozófiával szemben, tekintettel annak a dogmatikával való szoros kapcsolatára, a múltban sem viselkedtek elutasítóan. Az újkori részben Hegel és az utána kö­vetkező idő a könyv legsikerültebb része. A filozófiá­nak a társadalommal való összefüggése, ami igen ter­mékeny gondolat, itt van elénk állítva a legszebben. Ezen az alapon igen jól megérthető a francia gondo­lat a 19. században, továbbá az angol és német filo­zófia ismertetése és végül a 20. század komor gon­dolkozói. Ha a hasonló céllal, kézikönyvi használatra írt magyar munkákkal hasonlítjuk össze Trócsányi művét, az a vélemény alakul ki bennünk., hogy a forrásokkal való kapcsolata, beható tanulmányozás révén, nagyobb azokénál. Ilyen kis terjedelmű munkában, ahol az idé­zetekre tér nem nyilik, filozófusok Jellemzése csakis az előadásban történhetik, ami nehéz helyzetbe hoz minden szerzőt. Trócsányinak ilyen formában is sike­rült a közvetlen kapcsolatot az egyes gondolkodókkal érzékeltetni. A könyv másik érdeme, hogy nem hagy űrt a múlt egy pontja és a jelen napjai közt, hanem, bár a 20. században csak a nagy alakokat ismertetve, napjainkig jön, és a jelen megértését könnyebbé teszi számunkra. A főiskoláról kikerülő ifjúság tehát itt sincs magárahagyva, hanem a jelenre is kap útmutatást. Református theologiai akadémia falai közt folyta­tott munkásság eredménye ez a könyv. Megállapításai a filozófia tudományának módszereiből folyó ítéletek. Nem feledkezik meg azonban arról., hogy a filozófia más pontból kiindulva ugyanazt keresi, akit a vallás, akitől függünk, aki már kezdetben volt: Istent. Dr. Rúzs ás L. Illyés Endre dr.: Gondolatok a református isko­lák református jellegéről (Debrecen, Városi nyomda, 1940.) című tanulmánya bátorhangú írás, síkraszállás amellett, a kálvinizmus lényegéből következő, elv mel­lett, hogy a lelki vezetés mindenfajta iskolában az egyház feladata. Éles szemmel veszi észre, hogy leg­főbb iskolai hatóságunk az állami tanterv anyagát nem tudta vagy nem akarta beolvasztani a református keresztyén világnézet és életszemlélet végső formáiba (10. 1.), aminek következménye az lett, hogy iskolá­zásunk felemás igában nyög: új, dogmatikai alapfel­fogásunknak megfelelő alkotás helyett harmonizálással próbálkozunk s ez a harmonizálás odáig terjed, hogy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom