Dunántúli Protestáns Lap, 1941 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1941-04-27 / 17. szám
84. oldai DÜNANTŰLI PROTESTÁNS LAP 1941. lalkozzék. Ne engedjen elkallódni egyetlenegy fiatalembert sem. Az ifjúsággal való foglalkozásnak legjobb módja a KIE-be való összegyűjtés. Az igazi KIÉ a Krisztusban megtért ifjak egyesülése. Az if jakra is felelősség hárul társaikkal szemben. Nemcsak a vezetőknek, de az ifjaknak is arra kell törekedni, hogy minél több ifjút Krisztus zászlaja alá sorozzanak. Amelyik fiú már ott van a KIE-ben és ha még csak egyetlen-egy fiú van is a faluban, aki távol van Krisztustól, nyugtalanítsa az a kérdés, »hol a barátod?« A gyülekezetek által adott és a leánykor tagjai által felszolgált ebédek után ifjúsági összejövetel volt. A mintaösszejövetelnek külön érdekessége volt a KIE- parlament. Az ifjak felírták kérdéseiket. A kérdésekre a feleletet Kovács Péter vezetésével együtt keresték. Természetesen sok ifjú egyáltalában nem adott be kérdést. A 100-nál több kérdés közül a legjellemzőbbeket emeljük ki. A kérdések egyrésze a komoly lelkiélet területére vonatkozott, pl. »Hogyan lehetnék újból istenfélő és buzgó keresztyén?« »Hogyan szabadulhatnék meg a bűntől?« »Miért nem tudok őszinte, tiszta szívből imádkozni?« »Mi az oka, hogy olyan kevés istenfélő ember van a világon?« A kérdések igen tekintélyes része a mai magyar falusi ifjúság égető szociális kérdéseire vetett fényt. »Szeretnék hazulról elmenni városra, de nem tudom megállapítani, mit tegyek? Nekem a városi élet jobban tetszik, mint a paraszti élet, mert a parasztot jenézik és lekicsinvlik.« »Házasság céljából a falusi leányok miért a tisztviselők után és a fixfizetésüek után és miért nem a falusi ifjak után vágyódnak?« íme a falutól való menekülés a fiúk és lányok oldalán egyformán miiven égető nagy kérdés ma az ország minden részén. Módos gazdák fiai is a városi élet után vágyódnak, a leányok is csak városi emberhez akarnak feleségül menni. Ez a két kérdés talán nagyobb is, mint sokan gondolják. A kérdések igen tekintélyes része az iff óság szórakozása: a tánc és a bál körül forgott. Az ifjúság szórakozásának kérdését református egyházunknak is meg kell oldani. Meg kell találni a módját annak, hogy az ifjúság örömöt találjon, de úgy, hogy az öröm ne kárára, hanem hasznára váljék. Az evangéliomi szabadság meddig ad lehetőséget mind az egyéni, mind a közösségi élet szórakozásai terén? Hisszük, hogy a tatai református egyházmegye ifjúságának életében maradandó nyomokat hagytak e körzeti konferenciák. Hisszük, hogy a kérdések nemcsak felvetődtek, hanem Isten színe efőtt megoldást is találtak. Adja Isten, hogy a helyi munkákban is legyen erejük az ifjaknak kérdéseiket őszintén Isten és közösség elé hozni és azokra együttesen keresni az egyetlen lehetséges megoldást! A belsősomogyi egyházmegyében Darányban, Nagydobszán és Vásárosbécen volt három körzeti ifjúsági konferencia. Darányban már többször volt ifjúsági konferencia. Nagydobszán és Vásárosbécen először. Mind a három gyülekezet ifjúsága nagy örömmel vállalta a konferencia rendezését. Munkájuk nem is maradt áldás nélkül. Darányban a konferencia megrendezése előtt egyik régi KIE-tag felkeresi a lelkipásztort és elmondta neki, hogy amiért évek óta imádkozott, az éppen e konferencia előtt való napon teljesedett. Hálája jeléül 10 P-t adományozott az ifjúsági munka céljaira. A lelkipásztor bevallása szerint ezzel a fiatalemberrel kapcsolatban sokszor az a gondolata támadt, hogy nem volt semmi hatással rá a KÍE-munka. Milyen jó volt most érezni a lelkipásztorral együtt minden ifjúsági munkásnak azt, hogy >aiem hiábavaló a U munkáitok az Úrban«. (I. Korintus 15:58.) Nagy dobszán három gyülekezetből mintegy 40 ifjú volt együtt. A nagydobszai fiúk és leányok nagy szeretettel készítették elő ezt a konferenciát minden vonatkozásban. Különösen a leányok munkáját láthattuk. Munkájuk eredményeképpen urasztali térítőt és lámpát vettek az egyháznak. A konferencián megtudtuk, hogy Istvándiban külön ifjúsági zenekar van és vasárnap délutánonként közös összejövetelt rendeznek a leányokkal. A férjhezmenő és nősülő leánykori, illetve KIE-tagok számára menyasszony, illetve lé gén ybúcs út r en de zn e k. Vásárosbéc 12 km.-re van a legközelebbi vasútállomástól. A tavaszi útviszonyok mellett Vásárosbéc megközelítése meglehetősen nagy feladat volt. A nehéz viszonyok ellenére is a hedrehelyiek, a visnyeiek és a kadarkutiak képviseltették magukat. Vásárosbécen a gyülekezet minden tagja eleitől végig résztvett a konferencián. Jól esett a vásárosbécieknek tudni, hogy az egyházmegye ifjúsági munkásai: ifj. Nyáry Pál, űvőr Sándor és Kovács Bálint örömmel mennek, minden áldozatot vállalva még a nehezen megközelíthető gyülekezetekbe is. Vásárosbécen kevés ifjú van, de komolyan veszik a munkát. Bizonyos, hogy róluk még sok szép dolgot hallunk. Isten áldja és segítse őket minden munkájukban. Vásárosbéc után a visnyei leányegyház ifjúsága is konferenciát rendez 1941 őszén. M.ind a tatai, mind a belsősomogyi egyházmegye konferenciáin éreztük azt, hogy isten Lelke csodálatosan dolgozik az ifjúság között. Észre kell vennünk ennek jeleit. Különösen feltűnnek ezek, ha összehasonlítjuk a mai időket azokkal az időkkel, amikor még az ifjúsággal senki sem törődött, amikor egészen gondozatlanul élt. Sok baj, sok nyomorúság, sok kivinni való van mindenütt az ifjúság életében. Épen ezek a bajok indították el az ifjúsági munkát és ezeknek a ba- I jóknak megléte teszi szükségessé a még fokozottabb ifjúsági munkát ma is. A bajok senkit ne csüggeszszenek el, úgyszintén az eredménytelenség, vagy a kevés eredmény ne hangoljon le egyetlen-egy embert sem. A református gyülekezeti vezetőknek Isten ma azt a parancsot adja szakadatlanul: hirdessétek az Emngéüomot minden módon az ifjúságnak is. Az eddigi bármilyen kicsiny eredmények is, Isten Lelke ifjúság közötti munkájának jelei szakadatlanul zúgják a fülünkbe, »nem hiábavaló a Ü munkáitok az úrban«. K. B. f KÖNYVISMERTETÉS 1 * I Dr. Tóth Endre: A belsősomogyi református egyházmegye Mária Terézia korában. Kaposvár, 1940., 8°. 1 —195 1. A »Csurgói könyvtár« XV. kötete. Nagy szolgálatot tett dr. Tóth Endre a magyar i protestáns egyháztörténelmi tudománynak ez értékes : monográfia megírásával. Csuthi Zsigmondnak 1877-I ben »Magyar prof. egyh. történet a szatmári békekötéstől a türelmi rendelet kiadásáig« címmel megjelent s ma már módszer és feldolgozás tekintetében elavult munkája óta ez az első magyar protestáns egyháztörténelmi monográfia, mely a Belsősomogyra szűkített keretek között bár, de a Carolina Resolutio-k megjelenésétől a Türelmi Rendelet kiadásáig terjedő teljes korszak egyházi életét tárgyalja. (Mályusz Ele-
