Dunántúli Protestáns Lap, 1941 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1941-04-13 / 15. szám
76. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1941. „A föld varázsa.“ Szomorú jelenség az manapság, hogy akadnak a föld-népe között is ferde gondolkozású emberek, akik elhagyják az ősi földet, amely apáik izzadságától, vérétől és szerelmétől a múltban ékesebb lett. Vannak falvak, hol nem a földet szerető, szorgalmasan dolgozó, a régi hagyományokat becsülő ifjú az eszménykép, hanem a könnyű életet kereső, a város szennyes zugai felé törtető »életművészek«. A föld dédelgetett, nótás, derűs fiából politikus, finánc, rendőr és a város sötét utcáinak kirabolt lelkű, csalódott proletárja lesz. A falu fehér házaiból kikerülő szelíd és tisztalelkű leány, a nagyvaros cifra és úri öltözetét veszi magára, de levetkezi lelkének feddhetetlenségét és a felcicomázott külső a belső ember koporsójává válik. Összehasonlítják aztán a falut és a várost. Falun minden, elmaradott: a rendezetlen utcák, sáros utak, munka és törődés. Nincs mozi, színház, mulatóhelyek, homályba vesző utak. Falun mindent megtudnak. A város. .. Csillogó reklám hivogat. Autó száguld. Rohan az élet. Ölel a mámor. Ki látja az árnyakat, mikor a feledésnek annyi pohara yan. Ott könnyű az élet. Aranygyűrűs úrnak mégis csak jobb, mint kérges tenyerű, a föld igáját húzó, vergődő parasztnak. Ki hallgat a könnyező öregekre, a pusztuló ősi házra, az urhatnámság miatt eladósodott vagyonra? Ki kesereg azon, hogy az egykor virágzó portán megjelenik a végrehajtó? Az öregeket pedig agyonnyomja a teher, a föld, a kétségbeesés. Egy egészségesebb, alázatosabb, hivatását jobban szerető, rendeltetését tisztábban látó és a munkában örömet találó ifjúságra van szükség. El kell tűnnie anlnak a ferde felfogásnak, hogy a több tanultság feljogosítja az embert arra, hogy ősi hagyományait megvesse, a munkát, áldozatot kerülje és a föld népét lenézze. Vissza a földhöz! A több tanultság többet hozzon ki a rögből. Az intelligensebb lélek szebbnek lássa az aranykalászt és illatosabbnak a mező lilomát. Szeressük a földet^ a nacsirtaszótv az ősök lelkét. Becsültük meg a rögöt, melv anáink Dórával keveredett, könnyével, verítékével és kiomlott vérével lett rajta szebb a virág és ékesebb a magvetés. Ezek a gondolataim támadtak most, mikor ifjúságunk egymásután két napon nagy buzgósággal és festői alakítással előadta Sándor Pál pápai főgimnáziumi tanár kiváló háromfelvonásos népszínművét: »A föld varázsa« c. darabot. Ennek a műnek minden sora nélkülözhetetlenül a maga helyén van. A szerző a föld szerelmese, a magyar falu népének kiváló ismerője. Állítom, hogy ez a darabja kiválik a legjobb magyar népszínművek közül is. Jellemeiben ráismerünk a mai falu bajaira. Hol vidám, napsütéses tájakon járunk benne, hol a gyülekező fellegek fenyegetőt árnyai között, de az egészet átszövi a bizakodás, hogy fez a nép kiváló fiakat, kedves leányokat nevel és a ma,gvar föld nem veszhet el. Falusi ifjúságunknak, amely oly kevés alkalmas darabot talál a műkedvelő előadások céljaira, meleg szívvel ajánlhatom Sándor Pál: »A föld varázsa« c. népszínművét és hiszem, hogy ez a legkiválóbb színpadjainkra és művészeink ajakára Is oda fog kerülni. A darab betanulásából nemcsak anyagi liaszon származik. Testvéri összetartásra, áldozathozatalra, a föld szerelmére, jellemes magatartásra tanítja a vele foglalkozókat. A szerzőnek hálásak vagyunk ezért a kitűnő alkotásáért. Mikos Lajos dadi lelkipásztor. f KÖNYVISMERTETÉS- - - — ■ ^ Makkai Sándor: A magyar reformátusság egyházi élete. Az Igazság és Élet Füzetei. 17. Makkai tanulmánya az 1940 augusztus 30-iki bécsi döntés előtti egyházi állapotokkal foglalkozik s mint ilyen, Erdély visszatérte után — Istennek hála — kiegészítésre szorul. Bevezetésében a magyarság általános helyzetképét nyújtja, tömör összefoglalásban adva a magyarság etnikai életközösségének jellegzetes vonásait, népességtörténetének, népmozgalmainak gondos statisztikáját. A magyar reformátusság egyházi életének gyökérproblémáit négy fejezetben tárja elénk. Az elsőben általános helyzetképet fest a Trianon előtti és utáni reformátusságról, annak a többi felekezethez való viszonyáról, a magyar ref. kisebbségeknek az utódállamokban való életéről és az egyház és állam időszerű hazai és kisebbségpolitikai viszonyáról. A második fejezet a magyar ref. társadalmat mutatja be, a nemzettesten belüli elhelyezkedését, összetételét, szociális viszonyait, szerkezeti alakulását és a magyar ref. nép lelki- és jellemvilágát. A harmadik fejezet az egyházi élet önfenntartásáról szól, tehát a kormányzat, közigazgatás, konventi- és egyházkerületi gazdálkodás aktuális kérdéseiről, legfőképpen az iskolákról, s végül a külföldi kapcsolatokról. Az utolsó, negyedik fejezet az egyházi élet belső tevékenységének sürített képe és 1. istentisztelet, 2. nevelési munka és 3. missziói munka alkotói ennek a képnek. Makkai Sándort ebben a tanulmányban nem a részletes kifejtésre való törekvés vezette. Csupán tárgyilagos, statisztikai adatokkal körülbástyázott keresztmetszetét igyekezett adni magyar ref. egyházi életünknek. Trombitás Dezső. Vasárnapi iskolai vezérfonal. Lelkipásztoroknak, vasárnapi iskolai vezetőknek, csoporttanítóknak hasznos segítségül szolgál Czeglédy Sándorné módszeres vasárnapi iskolai könyve, amelynek II. kötete most jelent meg. Ez a II. kötet 35 vasárnapi iskolai óra anyagát tartalmazza. A Szentírás minden olyan részletét közel viszi a gyermeki lélekhez, amely vasárnapi iskolai anyagul szolgál. Az egyes tanítások címeiből közlünk néhányat: Isten a mi oltalmunk és erősségünk. — Isten mindenható és bölcs. — Isten mindenütt jelenvaló és mindentudó. — A világ teremtése. — A hetedik nap megszentelése. — A bűnbeesés. — A bűn büntetése. — A két legnagyobb parancsolat. — „Úgy szerette Isten e világot..." — A napkeleti bölcsek. — A názáreti hajlékban. — A család. — A gyógyító és csodatevő Jézus. — A gadarénus meggyógyítása. — Jézus a viharban. — A vak Bartimeus. — Jézus és a kananeai asszony. — Mária és Márta. — A nyelv bűnei. — Szorgalom és restség. — A haza. — „Légy hű mindhalálig." — Ne lopj! — A magvető munkája. — Az adós szolga. — „Amit akartok azért...“ — Az iszákosság bűne és orvossága. — „Én vagyok az igazi szőlőtő. — Öndicséret, elbizakodottság. — A Bibliáról. — A teljesen kidolgozott, theologiai és pedagógiai szempontokra állandóan figyelő tanítások bevezetnek a vasárnapi iskolai foglalkozás helyes módszerébe és azok, akik ezt a segédeszközt használják, a teljesen önálló tanításhoz is készséget kapnak. A könyv szerzője (Czeglédy Sándorné, református lelkipásztorné, okleveles polgári iskolai tanárnő) hosszú éveken át folytatott gyakorlat érett tapasztalatait adja könyvében. A most megjelent mű a már korábban megjelent „Vasárnapi iskola" című könyvnek (önállóan használható)