Dunántúli Protestáns Lap, 1941 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1941-04-13 / 15. szám
72. oldal DUNÄNTÜLI protestáns lap 1941. által kellene minekünk megtartatnunk. Lehet, hogy más is tud neked örömöt szerezni, más is be tudja kötözni vérző sebeidet és meg tudja nyugtatni háborgó lelkedet. Lehet, hogy más is lángra tudja lobbantani szivedben a szeretetnek, a közöny hangja alatt még egészen el nem hamvadt szikráját, azonban új szivet [és örökéletet csak Isten ád a Jézus Krisztus által. És Isten ezt úgy adja, mint reggel az újjászülő harmatot: észrevétlen, ingyen. Minden mást megvásárolhatsz, de nincsen az az ár, amiért bárki örökéletet vehetne. Az üdvösséget Isten ingyen kegyelméből adja a Jézus Krisztusban. Most újra itt az idő, amikor különösképen bizonyságtevő erővel kell prédikálnunk a Krisztust, vigasztalnunk és erősítenünk Istennek a népét. Körülöttünk lángban áll a világ, tüzes sziporkák hullanak mindenfelől hazánk földjére. Hála Isten gondviselő kegyelmének és bölcs vezetőink vigyázásának és megfeszített munkájának, hogy nemzetünk békességének épülete eddig még nem lobbant lángra. Azt azonban látjuk, hogy a magyar élet tele van lázas izgalommal, sötét gonddal, súlyos aggodalmakkal, egyházi életünkben pedig mintha megcsappant volna a missziói szolgálat lendülete. Pedig életünk minden szépségét, virágát (és a lélek gyümölcseit (Gál. 5: 22.) az élet harmatának íés a Pálok plántálásának, meg az Apollosok öntözésének köszönhetjük. Isten úgy ad növekedést, ha az ő kegyelmével a mi munkánk összhangban van. Minden (alkalomnak még áron is megvételével törekedjünk arra, hogy gyülekezetünkben minél virágzóbb legyen a hitélet, minél öntudatosabb az egyének hite és a Jézus Krisztussal való állandó személyes életközössége, hogy megállhassunk abban a megpróbáltatásban, mely a Jelenések látomása szerint az egész világra eljő, hogy tudjunk nélkülözni nemcsak kényszerűségből, hanem önként lemondani azzal az apostoli meglátással, hogy bármely fenyítés és próbatétel ugyan jelenleg nem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek, ámde utóbb az igazságnak békeséges gyümölcsével fizet azoknak, akik általa gyakoroltatnak; és higyjük rendületlen, hogy az a győzelem, amely ,meggyőzi a világot: a mi hitünk. Ezt a hitet és ezt az erőt adja nekünk húsvéti ajándékul a kegyelem Istene. Győry Elemér. Halka Sándor esperes. 1884—1941. Emlékbeszéd a belsősomogyi egyházmegye 1941 április 3-án tartott rendkívüli közgyűlésén. Egyházmegyei közgyűlésünkre fájón nehezedik rá a súlyos veszteség: hiányzik közülünk az első.,, akinek (mosolygó arca, jóságos tekintete végig simogatott ilyenkor mindnyájunkat. Robusztus, izmos alakja erőteljes oszlopként emelkedett ki, melyen szilárdan, biztonsággal nyugodott 92 gyülekezet gondja, jobb jövőjének munkálása. Egész lényén kiegyensúlyozott szellemi és testi erők gazdagsága, okosság, jóság és szeretet ömlött végig. Ezt a mostani első alkalmat, amikor ő nincs már közöttünk s ott csillognak még szemeinkben a nagy veszteség égő könnyei, szenteljük Halka Sándor áldott emlékének! Nézzünk végig élete folyásán, lássuk, ki volt, miféle szolgálatokat végzett, milyen lelkülettel forgolódott közöttünk? Halka Sándor 1884 márc. 18-án született Hedrehelyen Halka Mór körjegyző és Mayer Ilona szülőktől. Elemi iskolába is itt járt szülőföldjén Orbán István tanító vezetése alatt. Kiváló, tehetséges, élénk és barátságos gyermek volt, akire ma is nagy szeretettel emlékeznek vissza iskolatársai. A dombos, völgves, erdős, változatos szép határban sokat játszott, szórakozott velük. A »Látópart«, »Malomsürű«, »Huszárköz«, »Soltrasarok« gyakran látta kedves játékaikat, kirándulásaikat. Nagyon mélyen belevésődött leikébe szülőföldjének szép határa, gyermekkorának sok édes emléke. Még a legutóbbi években is élénken, jókedvvel gondolt vissza mindenre. Nagy öröm volt számára, amikor néha egyházlatogatása alkalmával találkozhatott régi ismerőseivel, fel-felkereste tanulótársait. 1894-ben szülei, akiknek ekkor már két gyermek taníttatásáról kellett gondoskodniok, Csurgóra költöztek. Ettől kezdve az érettségiig itt tanult mindvégig jeles eredménnyel. Az élénk, jókedvű gyermek a tanulás mellett a testgyakorlásban, játékokban is nagy ügyességet árult el. Jeles érettségi vizsgája után Pápára kerül. Mint theologus is nemcsak kitűnő tanuló, de kiváló író is. Szabó Imre budapesti esperes a »Képzőtársulat« történetéről írt munkájában mondja róla: »Halka Sándor sikerült népdalokat írt«. Jeles I. és II. lelkészképesítő vizsgálata után az akkori törvények szerint azonnal választható lévén., rövid egy évi segédlelkészi szolgálata után már 23 éves korában 1907 aug. 20-án zselickisfaludi lelkipásztorrá lesz. Ebben !a vadregényes fekvésű, zselici községben, a szülőföldjééhez hasonló szép vidéken újabb tápot kap s elmélyül termeszetszeretete. Nagyon szereti jóravaló, derék híveit. Bensőséges, meleg viszony fejlődik ki köztük. Kiváló alkalom arra, hogy a melegszívű, költői hajlamú lelkipásztor ne csak hívei gondozásában, pásztori szolgálataiban, hanem irodalmi téren is értékes munkát végezzen. Az Ígéretekben bontakozó élet újabb fordulathoz érkezett 1910-ben, amikor Halka Sándor a diszes erdőcsokonyai parókhiába jut. Olyan helyre, ahol neves elődök majdnem valamennyien vezető állásban szolgáltak előtte. Lelkes, .odaadó szeretettel látja el itt is teendőit. Melegszívű^ gondos és munkás lelkipásztor, akit nemcsak hívei zárnak szivükbe, hanem hamarosan magára vonja lelkésztársai figyelmét js. 1913-ban, mint egyházmegyei aljegyző belekerül az egyházmegyei tisztikarba Nagy Lajos esperes mellé, ki egyébként is közeli rokona (édesapjának vőtársa) volt. Közreműködik az egyházlátogatásokban és igazgatásban. Jóságos, higgadt, körültekintő bölcsesége, derült kedélye állandóan növeli tisztelő, barátai számát. Megtörténik vele az a páratlan eset, hogy az 1923- iki tisztikjításnál úgy a főjegyzői, mint az aljegyzői állásra ő kerül be győztesként. Egy évre 1924- ben pedig áldott emlékű Nagy Lajos halála után nagy szótöbbséggel már esperessé választják az alig 40 éves, népszerű, közbecsülésben álló, testi-lelki erőkben, munkaképességben kiváló férfiút. Ettől kezdve élete fáradhatatlan munkássága és szeretetben gazdag szolgálata révén összeforrt az egyházmegyével. Sőt nemsokára a konventnek, több konventi bizottságnak, a zsinatnak és'a közös protestáns bizottságnak is értékes, minden téren használható sokra becsült tagjává lesz. Erdőcsokonyai lelkipásztorsága alatt sok fontos alkotás létesült. 1914-ben felépítik a szép, modern parókhiát. 1922-ben új harangokat vesznek. 1925-ben a templomot renoválják, a tornyot újrafedik. A múlt években újabb templomrenoválás mellett úgy a lelkészlakhoz, mint az iskolaépülethez tágas, masszív
