Dunántúli Protestáns Lap, 1941 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1941-03-23 / 12. szám
58. oldal. DUNÄNTGU protestáns lap 1941. 1931—1940. évekre szóló bevallásból valamely ingatlan kimaradt, most ezt fel kell venni., bár ilymódon visszamenőleges kivetésnek is lesz helve. Azonban jobb ezen egyszer túlesni, mint hosszú éveken át vonszolni a hibát, amely — ha az adóhatóság jön rá s nem magunk valljuk be, súlyos következményekkel járhat. Legcélszerűbb elmenni az illetékes községi adóügyi jegyzőhöz és az adókataszter alapján szerkeszteni meg a bevallást. Az adóügyi jegyző nyomban rávezetheti, sőt köteles díj- és illetékmentesen rávezetni az adó- és értékbizonyítványt pótló záradékot. Ha az egyháznak máshol is van ingatlana, az adóbizonyítványt illetékegyenérték céljára bélyegmentes beadványban lehet az illetékes községtől kérni és az adóügyi jegyző tartozik azt három nap alatt díj- és illetékmentesen megküldeni (természetesen mellékelni kell bélyeges válaszborítékot, legcélszerűbben ajánlott bélyeges válaszborítékot). Ha több községben vannak is az ingatlanok, akkor is egy íven (amely állhat persze egy küliv mellett több belívből; egy íven 22 sor van. tehát 22 ingatlan parcellát tudunk raita bevallani! kell a bevallást teljesíteni. Célszerű még az illetékegyenérték alól mentes ingatlanokat is bevallani és a mentességet a jegyzet rovatában megemlíteni (pl. adómentes templom, papiak, iskola épület). Ha pedig az egyháznak volna; olyan ingatlana, amely telekkönyvileg a nevén áll, de valaminő okból nem került még be az egyház adókataszterébe, ezt is be kell vallani. Be kell vallani az j egyházra ingyenes úton hárult azokat az ingatlanokat j is, amelyek haszonélvezettel vannak terhelve, a jegy- ! zet rovatban a haszonélvező megnevezésével. A bevallási ív 10. rovatában az esetleges mentességen felül fontos bevezetni még az ingatlan szerzésének a dátumát, mert az illetékegyenértéket csak a szerzés után számítandó 10 év után szabad kivetni. Ha valaki pl. elmulasztja beírni, hogy az illető ingatlan 1937-ben szereztetett, akkor az illetékegyenértéket 1941 január 1-től fogva fogják kivetni, holott a törvény szerint az ! ingatlan csak 1947-től kezdve volna illetékegyenérték j fizetésére köteles. Mentességek az illetékegyenérték alól: a) Egyházi javadalmaknak és alapítványoknak javadalmasai, ha összes évi jövedelmük 928 pengőt meg nem halad. Ezt megemlítettük a teljesség kedvéért, de hozzátesszük, hogy ennek a rendelkezésnek gyakorlatilag sem az egyházközség, sem a javadalmas hasznát nem látja, mert a joggyakorlat szerint a javadalmasnak nemcsak a javadalomból., hanem bárhonnan eredő jövedelmét is számba kell venni, már pedig olyan lelkész vagy tanító nincs, akinek az összes évi jövedelmei 928 pengőn alul maradna. b) Illetékegyenérték fizetésére köteles jogi személy által emelt új épület vagy új épülettoldalék az illetékegyenérték alól a használatba vételtől számított 10 év elteltét követő hó 1. napjáig mentes, feltéve, hogy az új épületre nézve az adóhatóság már korábban az ideiglenes házadómentességet megállapította. c) »Az országos tudományos intézetek, köztanintézetek, az oktatási és jótékony célokra rendelt alapítványok, valamint az ily célokra alakult intézetek és egyletek, végül az oktatással és betegápolással foglalkozó szerzetrendek, ha vagyonukat az említett céloktól alapszabályok vagy rendszabályok értelmében elvonni nem lehet, az ^ingatlanaik után 0.1 százalék illetékegyenértéket fizetnek.» íl) Az állandóan adómentes épületek illetékegyenértéket sem kötelesek fizetni (iskola, templom, papiak stb.). f) Ha az illetékegyenérték fizetésére köteles ingyenes vagyonátruházás utján jut haszonélvezettel terhelt ingatlan birtokába, az illetékegyenérték fizetési kötelezettsége csak a haszonélvezet megszűntétől számított 10 év elteltével kezdődik. Mindezeket a mentességeket azért jó már a bevallás stádiumában ismerni, hogy ennek megfelelőleg szerkesztessék a bevallás és a jegyzet rovatban utalás történjék az egészbeni vagy részbeni mentességet biztosító körülményre. Legcsalogatóbb a c) pontban köztanintézetek, oktatási intézetek és alapítványok részére biztosított az a kedvezmény, hogy ezek az illetékegyenérték rendes 0.5 százalékos kulcsa helyett csak 0.1 százalékot}, vagyis ötödrészannyit fizetnek. Sajnos, a közigazgatási bíróságnak idevonatkozó nagyon is szűkkeblű magyarázata és állandó joggyakorlata szerint ez a kedvezmény az egyházakat nem illeti meg, még abban az esetben sem, ha az egyház egész jövedelmét közoktatásügyi célra fordítja. Hiába van tehát az, hogy egy egyházközségnek pl. összesen 50 holdat kitevő ingatlanai közül 30 hold tanítói javadalmat és iskolai vagyont képez, mégsem lehet keresztül erőszakolni, hogy az egyház tulajdonát képező ingatlanok közül legalább az iskolai rerideltetésűek a kedvezményes 0.1 százalékos illetékegyenérték kulcs alá vonassanak. Csak egyetlen, nagyon ritkán előfordulható esetben ismeri el a közigazgatási bíróság joggyakorlata a 0.1 százalék kedvezményes kulcsot, t. i., ha az ingatlan nem az egyház, hanem valamelyik külön iskolai alapítvány nevén van telekkönyvezvc s egyúttal kormányhatóságilag jóváhagyott alapítólevéllel van igazolva az ingatlan jövedelmének kizárólag iskolai vagy jótékony célra való kötelező fordítása és attól való elvonhatatlansága. Az ingatlanokat terhelő adósságok bevallásával kár fáradni. Ezeket ugyanis nem lehet az illetékiegyenérték alapból levonni.« ®g®s®®@@@®®®®®®©®®®®®®®®®®®®®®&®®s§@s@s 1 VEGYESEK I @ ® Ce}@®®®CeJ®©®®®@®®®®@@®®®®®©®®!®®©®S)®g@®®a:@Ceí — Dr. Antal István m. kir igazságügyminiszteri államtitkár, Pápa város országgyűlési képviselője, az idén is részt vett a főiskola március 15-i ünnepélyén, végig hallgatta az ünnepélynek a honvédszobor előtt lefolyt részét és délben megjelent a főiskolai köztartáson rendezett diszebéden, ahol nagyhatású beszédet mondott. Hangsúlyozta többek között, hogy a márciusi programmot márciusi lelkűiét nélkül megvalósítani nem lehet. Szólt az 1848 március 15-e hármas jelszaváról: a szabadság, egyenlőség, testvériségről és hogy mit jelent a hármas jelszó a mi korunkban. Az egyenlőség azt jelenti, hogy mindenkinek egyenlő joga van az Isten által leikébe adott tehetségek kiélésére és e tehetségek által való érvényesülésre. Az egyenlőség azt jelenti, hogy akit az Isten nagyobb képességgel áldott meg, annak van joga a vezetésre, de a vezetés jogát semmiféle más mekhanikus tényezővel vitatni nem lehet. Minden közéleti tényezőnek arra kell törekednie, hogy olyan legyen az állami és a társadalmi berendezkedés, hogy mindenkinek egyformán tegye lehetővé az egyenlő indulás lehetőségét az életben. A magyar nemzet akkor éri el célját az európai- és világválság e korszakában, ha a nemzet vezetése azoknak a kezében van, akik erkölcsi képességeiknél, szellemi tudásuknál, hősi erő