Dunántúli Protestáns Lap, 1941 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1941-03-16 / 11. szám
52. oldal. DUNANTŰLI protestáns lap 1941. Iáiig hűséggel küzdve érte a Te hazahívó szavad, hogy többre bizassék Ten álad odafenn. Atyánk, Istenünk, kikutathatatlan bölcseségü intézkedésed előtt könnyes szemekkel,, de alázattal meghajoltan könyörgünk erőért, vigasztalásért nagy veszteségünkben. Fájdalmasan meglátogatott egyházmegyénkre esdve kérjük atyai áldásodat, hogy — miként a hazahívott vezér szent szolgálatában hűséggel fáradozott érte — a Te ügyed győzzön, szent országod növekedjék, az Úr Jézus Királysága mind dicsőségesebben bontakozhassék ki anyaszentegyházadban, itt e rni drága magyar földünkön is, melyet annyi könny és vér áztatott. Légy Atyja és oltalma ez árván maradt kesergő gyülekezetnek s hűséges, melegszívű pásztora, munkáját tedd eredményessé, hogy épüljön mindinkább Krisztus testévé, a Te örökségeddé. Özvegyek őrizője, árváknak édesatyja, állj vígasztató kegyelmeddel a vérző szívű bánatos özvegy, a gondos jó édesapát sirató gyermekek mellé s tedd őket erőssé a súlyos kereszt hordozására. Hajolj le segítő irgalmaddal a megtört lelkű, elaggott, gyenge édesanyához mérhetetlen fájdalmában. Enyhítsd a jó testvér, szerető hozzátartozók bánatát. Munkatársak, barátok, tisztelők, hatóságok, részvét igaz könnyeivel áldozó szívek, kik hálásan emlékeznek vissza egy-egy áldott, jóságos szolgálatra, sugárzó szeretetne, meleg kézfogásra, találjanak Nálad segítséget vigasztalásért sóvárgó bánatukban! Uram, bocsássad el szolgádat békével! Kegyelmes ! Megváltónk, anyaszentegyházad áldott Ura, öleld magadhoz hazatért szolgádat! Golgotái kereszt-áldozatodnak, értünk hullott szent vérednek biborpalástját takard rá, idvezítsd a Te érdemed által mennyei dicsőségedben ! Jövel vigasztaló Szent Lélek Isten. Töltsd be siralmas szívünket vígasztalásod örömével. Erődíts, új élet útjára vezess át, szentelj meg bennünket, szegény küzdő, keresztet hordozó híveidet, hogy élő, munkás és bizonyságtévő hittel zárjuk szívünkbe azt a kiváltságos, áldott hivatásunkat, hogy életünkből és halálunkból a Te örökkévaló dicsőséged'sugározzák ki dicsőséges Szentháromság, egy igaz örökkévaló Isten. Hallgasd meg Istenünk, Atyánk, alázatos imádságunkat, szent Fiad, az Úr Jézus krisztus, egyetlen közbenjárónk nevében. Ámen. Szabó Bálint. r Miért van szükség az ORJO-ra? Megbizottaink sokszor hallották lelkipásztoraink szájából: Ugyan kérem én lelkész vagyok és nem biztosítási ügynök, miért foglalkozzam biztosítási ügyekkel? — Az élet hamarább választ adott erre a kérdésre, mintsem hittük volna. Rövidesen beigazolódott egyházi vezetőségünk álláspontja az úgynevezett népbiztosítások ügyében, amikor nem tekintette magát érdektelennek és igyekezett megóvni gyülekezetünk tagjait a becsapástól, a károsodástól. Napok óta az újságok hosszú cikkekben foglalkoznak a »Magyar Családok Országos Egyesületének« botrányával, hol magyar népünknek százezreit szedték rá és károsították meg. Alig egy éve kezdődött meg a nagy szervezés. ,Az ország minden részében biztosítási ügynökök jelentek meg, akik felajánlották segítségüket új magyar családok alapításához! nagyszerű, kedvezményes kiházasítási biztosítás kötésével. Ha valaki kételkedett és megkérdezte: Hogyan lehetséges az, hogy ez az intézet 10 P befizetése ellenében 100 P-t tud adni, azonnal felmutatták az igazolványkönyvecskéjüket, amelyből valósággal világított a m. kir. belügyminiszter jóváhagyási száma, ami a könyvecske szerint kétszer is megtörtént, 1926- ban és 1939-ben és hangsúlyozták: ez tulajdonképen nem más, mint az állami támogatás segítő keze. Az egyesületnek csakugyan voltak jóváhagyott alapszabályai, melyek között szerepelt a család védelme és családalapítás megkönnyítése, de az intézet gazdasági részét nem ismertették az alapszabályokban és a biztosítási díjtáblázatot nem terjesztették fel jóváhagyás végett, amit pedig minden biztosító intézetnek meg kell tenni. A tagok szerzése csak azután indulhat meg, ha a matematikailag kidolgozott biztosítási tervet és : a díjtáblázatokat az illetékes hatóságok felülvizsgálták és jóváhagyták. Az MCsOE tehát kijátszotta a törvényt. így történhetett meg az, hogy intézetünk kiküldött szervezőitől állandóan jöttek a panaszok, hogy nem lépnek be hozzánk egyháztagjaink, a MCsOE olyan kedvezményes díjtáblázattal dolgozik, amivel mi nem tudiuk felvenni a versenvf. Nem is lehetett. Becsületes alapon dolgozó intézet c;sak annyit igér, amit azután, ha az idő eljön, ki is tud fizetni. Előállott az a helyzet, hogy intézetünk akadályokkal küzdve jutott csak nehezen előre, ahol a fent említett intézet megkezdte »szociális« munkáját, a M.CsOE pedig alig egyéves fennállása alatt 150—160.000 tagot szerzett, ennyi nagyrészt kisember fizette a .havi 20 filléreket, sőt pengőket, hogy az intézet vezetői, akik ! jelenleg letartóztatásban vannak, gazdagodjanak és ha el nem éri őket a törvény keze, alkalmas időben meglépjenek a ve ejtékes munkával szerzett fillérekkel. Kell-e hát gyülekezetünk vezetőinek a biztosítási ügyekkel foglalkozni? Láthatjuk, ha mi magunk nem tesszük meg, jönnek mások és beszervezik, jobban mondva becsapják híveinket és ezzel csökkentik an vagi erőinket, mert a MCsOE beszedett egymillió pengőjéből jó néhány százezer pengőt reformátusoktól vettek el. Hogy biztosítások kötésére szükség van, mutatja az, hogy minden jött-ment intézetnél, minden fapró egyletnél kötnek biztosításokat híveink, amiről személyesen győződtem meg, amikor szervezési munka közben felkerestem egyházkerületünk legkülönbözőbb vidékeinek gyülekezeteit. A gondolkozó, különösen nehezebb és bizonytalanabb anyagi körülmények között élő ember látja, hogy amig él és dolgozik, minden rendben van és be tudja fizetni azokat a havi egy pengőket. Kis világának anyagi össze amlása, nagy tragédiája, a kenyérkereső halálával következik be és ha biztosítva volt, a biztosítási összeg átsegíti a családot a legsúlyosabb megpróbáltatás időszakában. Mi nem állítjuk, hogy az intézet valami csodálatos módon, ismeretlen jóltevők által létesített alapítványból fizeti ki a segélyösszegeket, hanem megmondjuk, hogy annak a pénzéből, jobban mondva kamataiból, aki hosszú ideig él és dolgozik, fizetjük ki a korán elhalt segélyösszegét. Amint már sokszor hangsúlyoztuk, az ORJÖ nem más, gnint az egymáson segítés keresztyéni gondolatának intézményes megvalósítása. Ha pedig a biztosításra szükség van, ami nem vitás, azt hiszem nem kerülhetnek a nehezen megtakarított fillérek jobb helyre, mint az egyház felügyelete alá. Arra kérjük egyházunk vezetőit, látva a helyzet komolyságát és a veszély nagyságát, ne sajnálják idejüket és munkájukat az ORJÓ-tól, mert ezzel református gyülekezeti tagjainkért dolgozunk, amit pedig meg kell tennünk mindnyájunknak felelősségünk teljes tudatában, akik erre a szolgálatra hivattunk el. Nádasdy Gábor oki. ref. lelkész, ORJÓ adm. t.
