Dunántúli Protestáns Lap, 1941 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1941-12-07 / 49. szám

1941.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP

257. oldal.

— Az Őrségi Református Egyházmegye lelkész! kara november 27-én Körmenden Fejes Gábor esperes elnökletével értekezletet tartott. Az értekezletet Fekete Károly igehirdetése vezette be, ki ezúttal vett búcsút az egyházmegye lelkipásztoraitól is. A távozóhoz lelkésztestvérei nevében az esperes szólott, kiemelve a zalaegerszegi szórványközpontok szervezése és a templomépítés érdekében kifejtett buzgóságát. Ezután az értekezlet Kovács Elek vezetésével az egyházi vagyonkezelésről tanácskozott, abból a célból, hogy az új vagyonkezelési nyomtatványok felhasználásával ezt egységessé tegyék. Majd Póth Károly bevezető előadása nyomán élénk eszmecsere mellett arról tanácskoztak, hogy miként lehetne a szórványok gondozására megértő barátokat szerezni. Itt a nagy egyházak által nyújtandó segélyt és a testvéregyházzá való fogadást jelölték meg lehetőségként, hangsúlyozva azonban, hogy a szórványgondozás áldozatkész barátainak és végzőinek elsősorban nekünk kell lenni. A falusi és városi viszonyok között végzendő konfirmációi oktatásról Pethő Antal és Döbrössy Lajos lelkészek szóltak. Tankönyvül a VII — Vili. o.-ban a Patay féle Kátét jelölték meg, utána pedig a Szilágyi—Kiss : Bibliaismertetést. Az értekezlet j elhatározta 1942 husvétja után lelkész! csendesnapok tartását. Ezután Pethő Antal „Az Őrség“ c. lap anyagi ügyeiről, Pataky László pedig annak fejlesztéséről szólották. Az értekezlet, melyen Kovács Gyula egyházmegyei gondnok is résztvett, Pethő Antal imádságával és énekléssel ért véget.

— Vágó Ede nemeshodosi lelkipásztort 20 éves szolgálata alkalmával november 23-án bensőséges ünneplésben részesítette gyülekezete. A hatalmas templom egészen megtelt a közönséggel. Az ünnepélyt Fekete Sándor nagymegyeri lelkipásztor nyitotta meg, mint a komáromi egyházmegye kiküldöttje, majd az énekkar j alkalmi éneket adott elő Pánczél Lajos tanító vezetésével. Pánczél Lívia, Demény Teréz tanítónő erre az alkalomra írt, könnyeket kicsaló alkalmi költeményét szavalta. Az ünnepelt lelkipásztor elfogódott hangon tett bizonyságot arról, hogy őt a család lelke, az édesanya indította útnak a lelkész! pálya felé, hogy munkása legyen annak a Krisztus által vetett fundamentumnak, amelyre felépülhet a családok, a társadalmak, s a nemzetek élete, s amit 20 év alatt végzett, azért egyedül Istent illeti a dicsőség. Utána Fekete Sándor, Vágó Ede nagykörre kiterjedő munkásságát ismertette a gyülekezettel, melynek áldása kiterjedt az egész egyházmegye területére. Czirók Dezső igazgató-tanító a gyülekezet, Kostyál Alfréd főjegyző a község, Stanzel Ferenc banktisztviselő az ifjúság nevében mondott üdvözlő beszédet. Egy küldöttség díszes palástot nyújtott át az ünnepelt lelkipásztornak, a nagytiszteletü asszonynak pedig 20 szál rózsából álló csokrot, kifejezve vele azt, hogy a 20 év örömét, bánatát és munkáját együtt végezték a gyülekezetben. Az újonnan anyásított dunaszerdahelyi gyülekezet presbitériuma, mely eddig Nemeshodoshoz tartozott, szintén megjelent az ünnepélyen, s Nagy József főgondnok keresetlen szavakkal adta át ajándékát, a templomban pedig Pöőr József segédlelkész a gyülekezet tagjainak jókívánságait tolmácsolta. Az ünnepély méltó kifejezője volt annak, hogy a fáradhatatlan munkáshoz mindig ragaszkodik gyülekezete, s minden lépéséért imádkozik. Lélekben meggazdagodva távozott mindenki otthonába.

— Dr. Farkas Ignác debreceni kollégiumi vallástanárt november 29-én magna cum laude fokozattal a hittudományok doktorává avatták. Dolgozatának címe: Katechetikai alapvetés.

— A székesfehérvári egyház Kulturházában december 4-én dr. Karácsony Sándor egyetemi m. tanár előadást tart: A magyar református intelligencia és az egyház címmel.

— Dunamocson november 16-án körzeti ifjúsági konferencia volt, amelyen Kovács Bálint 13 dunamocsi ifjút avatott fel KIÉ taggá. A délelőtti istentiszteleten Igét hirdetett Nagy Zoltán negyedi segédlelkész. A gyü! lekezet bentmaradt és ekkor történt a tagavatás, ami után Boros Pál ifjúsági földmives-titkár nagyon komoly bizonyságtétele hangzott el. Délutáni istentiszteleten Igét hirdetett Kovács Bálint. Ismét bentmaradt az egész gyülekezet és ekkor hangzott el két előadás, Tárnok Gyula theol. magántanár marcelházai és Zsemlye Lajos hetényi lelkipásztoré: „Az igazi barát“ címmel. Este 6 órakor gyülekezeti ünnepély volt, amelyen Odor László segédlelkész és Csizmadia Dániel neszmélyi lelkipásztor is szolgáltak.

— A „Várpalotai Belmissziói Kiskör“ november hó 11-én, Mohán tartotta meg őszi értekezletét- Ugyanekkor mintegy 50 kisköri ifjú részvételével ifjúsági konferencia is volt. Kovács Bálint konventi, ifj. titkár és Kuti József hajmáskéri lelkipásztor, ifj. megbízott vezetésével. A konferencia előtt evangelizációs istentisztelet volt. A kedvesen feldíszített templomot a köri lelkipásztorok, tanítók, a köri ifjak, s a gyülekezeti tagok teljesen- megtöltötték. Kuti József hajmáskéri lelkipásztor a CXLVI1I. zs. 12. és 13. verse alapján hirdette az igét. Az ifjúság lelkivilágát mélyen érintő, aktuális prédikáció után, énekszámok, szavalatok voltak, majd »Az ifjúság neveléséről« Kovács Bálint ifititkár tartottt előadást. A Himnusz és a XXV. zs. 2. versének el éneklésével végződött az istentisztelet. Ez-I után az iskolateremben az ifjúság, a lelkészlakon pej dig a köri lelkipásztorok és tanítók tartották meg konferenciájukat. Ez utóbbit Kántor Gyula inotai lelkipásztor, köri elnök vezette. Ének, ima, bibliaolvasás után Hölgye Endre várpalotai lelkipásztor »A beteg gyülekezeti tag lelki gondozása« címmel tartott értékes előadást. A beteg gyülekezeti tag látogatására — úgymond — Krisztus Urunk adott példát- A beteglátogaj tás lelkipásztori kötelesség. A betegségben kitárul az : ember lelke Isten felé. s nvjiva áll az emberi lélek Is- I ten igéjének a befogadására. Kérdés az, — hangsúlyozta előadásában — hogy menjünk-e hívás nélkül a beteghez, vagy csak hívásra. Felfogása szerint hívás nélkül is menjen a lelkipásztor beteget látogatni. Arra kell törekednünk, hogy vegyen a beteg úrvacsorát, de értessük meg vele, hogy az úrvacsora nem a testnek ad gyógyulást, hanem a lelket erősíti, bár hatással van testi megkönnyebbítésére is. Még az sem tarthatja Vissza a lelkipásztort a látogatástól, ha áldozatul esnék is, mert Krisztus katonái vagyunk. Teljesítsük tehát ezen kötelességünket minden veszedelem ellenére is. — Fekete Béla fehérvárcsurgói tanító »A társadalom és az erkölcs« címmel értekezett. Egyik ember sem élhet a másik munkája nélkül — hangsúlyozta előadásában, — mert ez örök igazság. Szükség van tehát minden ember munkájára. Hány és hány ember munkája kell ahhoz, míg pl. a kasza elér a földmíveshez. Szólt továbbá a családi erkölcsös élet kihalásáról, a község népei civakodásáról,. az emberek bizalmatlanságáról, az erkölcsi élet romlásáról. Az emberi társadalmat az erkölcs tartja fenn. Az országot nemcsak a polgári törvények tartják fenn, hanem az erkölcs. Boldog az ország, ha erkölcsös. Felhozza Hollandia példáját, hol az utcán hagyott tejes kannákat és a kerékpárokat nem lopják el. Erkölcsi életünknek — foly