Dunántúli Protestáns Lap, 1941 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1941-11-09 / 45. szám
234. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1941. gyét dr. Berky Miklós alispán és Kenessey Zoltán főjegyző, a székesfehérvári tanker, kir. főigazgatóságot Madocsay Pál tanügyi főtanácsos, a veszprémi ev. egyházmegyét Mihály Sándor felügyelő, a belsősomogyi ref. egyházmegyét Szabó Bálint esperes, a mezőföldit Bakó Laios esperes,, az őrségit Fejes Gábor esperes, a pápait Végh János esperes és dr. Jókay- Ihász Miklós gondnok, a tatait Lőke Károly esperes, felsőházi tag, a veszprémit Szűcs József esperes képviselte. Az ORLE küldötteként dr. Kováts J. István jelent meg. Pápa megyei város népes küldöttségét Harnuth János polgármester, a pápai ev. egyházét Bácsi Sándor lelkész, a pápai r. kath. hitközségét Karlovitz Adolf világi elnök, ni. kir. kormányfőtanácsos vezette. Ott volt dr. Konkoly Thegie Sándor budapesti kir. közjegyző, a pápai ref. gyülekezet templomépítő bizottságának éveken át volt elnöke, Dudás Kálmán műszaki tanácsos, a templom tervező művésze és mintegy ötven lelkipásztor az egyházkerületből. Bars és Belsősomogy éppúgy képviseltette magát, mint a közeli gyülekezetek. Könny csillogott sok szemben, mikor utoljára mentünk be a régi templomba, ahol nagy örömmel láttuk a népes katonai küldöttségeket. Ólé Sándor lelkipásztor megrázó erejű igehirdetése után menetben vonult át az egész gyülekezet az új templomhoz, ahol dr. Cseh-Szombathy László egyházközségi főgondnok adta át a templomkulcsot M.edgyasszay Vince püspöknek, aki azzal megnyitván a templomot, bevonultak a megjelentek az új templomba. Mély ö'ömmel szemlélte mindenki a bevonulás alatt az új templom tökéletes összhangját, igazi templomi áhítatát és szépségét. Végh János esperes alázatos, szívből fakadó imája után M.edgyasszay Vince püspök mondotta el a lapunk vezető helyén közölt, a lelkeket magával ragadó prédikációját és szentelte fel áhítatos imádsággal az új templomot. A gyülekezeti énekkar Kiss Árpád vezényletével karéneket adott elő..gondos kidolgozásban. Ólé Sándor lelkipásztor a templomépítés történetét ismertette, szeretettel idézve Kis József fáradhatatlan munkáját, sok küzdelmét a templomért. Kiss Zoltán nyárádi lelkipásztor négy gyermeket keresztelt, köztük két kollégiumi tanárét. Az urvacsorai agendát Győry Elemér ehker. lelkészi főjegyző mondotta, felhíva a gyülekezet tagjait a diadalmas, evangáliomi élet erőinek felmutatására. Szakái Ernő adászteveli lelkipásztor új párt esketett lendületes beszéddel. Délben a főiskolai köztartáson közebéd volt, melyen a Ref. Leányegylet tagjai szolgáltak fel. Medgyasszay Vince püspök a Főméltóságú Kormányzó úrra, Vásárhelyi János püspök a magyar egységre, dr. Antal István államtitkár a keresztyén felekezetek összefogására mondott nagy figyelmét keltő pohárköszöntőt. Lelkes szavakkal üdvözölték a pápai gyülekezetét Karlovitz Adolf a r. kath. és Bácsi Sándor az ev. egyház nevében. Dr. Kováts J. István az ORLE köszöntését tolmácsolta. Dr. Jókay-Ihász Miklós a pápai gyülekezet lelkipásztoráról, főgondnokáról és presbitériumáról emlékezett meg. Ólé Sándor lelkipásztor meghatottan mondott köszönetét az üdvözlésekért, a templomépítés körül kifejtett szolgálatokért s a gyülekezet ünnepségein való részvételért. Este az új templomban egyházzenei hangverseny volt, melyen az egyházkerületi tanintézetek zenetanárai, Szabó Sándor és Ritoók István, úgyis mint előadó művészek, úgy is mint vezénylők tökéletes tiszta élvezetet szereztek a templomot zsúfolásig megtöltő közönségnek. A főiskolai és nőnevelő-intézeti ének- és zenekarok nagyszerű teljesítményei, Ritoók István orgona- és Szabó Sándor hegedűszámai felejthetetlen élmény lesz mipden jelenvoltnak. Győry Elemér egyházkerületi lelkészi főjegyző volt az ünnepély előadója, aki nagy tudásával, mély hitével es kitűnő előadói készségével lebilincselte hallgatóságát. Szavai ércbe és kőbe kívánkoztak, amikor arról beszélt, mit jelent hitvallónak lenni. Kálmán Emilia tanítónő Bódás János székesfehérvári lelkipásztor ez alkalomra írt remek ódáját adta elő a darabhoz méltó feldolgozásban. Bakó Béla szabadhidvégi lelkipásztor a lapunk e számában közölt költeményét szavalta el nagy hatással. Szabó Sarolta III. lie. növendék magánéneke és Gáti Samu s.-lelkész orgonakísérete, a Schütz kantáta és a Mendelssohn Motetta kvartettjei és szólói méltóan illeszkedtek be az egésznek az összhangjába. Dr. Pongrácz József. Tizhónapos legyen a tanítás! Olvastam a Dun. Prot. Lap f. évi 42. szzámában B. Major János lelkésztestvérünk »Tízhónapos tanítás a népiskola felső tagozatában« cím alatt hozott aggodalmait. Az idézett cikk bizonyítja, hogy tíz hónap alatt nem lehet annyit tanítani á népiskola alsó tagozatában, mint hat hónap alatt, ezért a tízhónapos tanítás a népiskola felső tagozatában, hátrányos a népiskola alsó tagozatára nézve. Nem kívánom követni cikkírót a statisztika síkos mezejére, csak arra szeretnék rámutatni, hogy aggodalmai elméletiek és a gyakorlatban a komáromi és barsi egyházmegyék (mert a barsi egyházmegye is teljesen hasonló határozatot hozott, még pedig a komáromi előtt) már több mint tíz éve kipróbálták a nyolc osztályos iskolában úgy az alsó, mint a felső tagozatban a tízhónapos tanítást. Az a tény pedig, hogy mind a két felvidéki egyházmegye kiváló tanítósága egyhangúlag vett részt e határozatok meghozatalában, azt bizonyítja, hogy a tízhónapos tanítást nemcsak kipróbálták, de jónak is találták. Mánden tanító tapasztalatból tudja, hogy a tanítás menetében bizonyos ritmus ismétlődik esztendőrőLesztendőre. Szeptemberben egész lassan lehet csak haladni, de októberre már annyira együttdolgozik tanító és tanuló, hogy sokkal erősebb az iram. Kérdem tisztelettel: az a tanuló, aki csak október 15:én jön fel iskolába, akinek hat. hónapi gazdasági munka fáradsága van az idegeiben, mikor fogja elérni azt az iskolai munkateljesítményt, amivel a szeptember elején kezdő tanuló játszva megbirkózik. B. M.ajor János a legkirívóbb és legnehezebb esetet hozta fel példaképen: az egytanítós osztatlan iskolát; — de e,zen is lehet segíteni. Tessék a tantermeket, tanítói állásokat szaporítani, a túzsufolt iskola nem a mi korunkba való. A komáromi ref. egyházmegye közgyűlése református népünk kultúrnivójának fentartása mellett döntött a kérdéses határozattal. Nem lehet olyan mezőgazdasági érdek, ami miatt református népünk gyermekei kevesebb tudással mehetnek ki az életbe. Mi a kisebbségi élet nyomorúságai között tanultuk meg, hogy a libalegeltetés nem hoz akkora hasznot sem a szülőknek, sem a gyermekeknek, mintha ugyanazt az időt az iskolában tölti el. Bátorkeszi. Lelkes Ferenc.
