Dunántúli Protestáns Lap, 1941 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1941-09-21 / 38. szám

1941. DUNÁNTCU PROTESTÁNS LAP 193. oldal. s minden alkalmaztatásról a Barsi ref, egyházmegye esperesi hivatalát értesíti. 10. A barsi ref. egyházmegye felügyeleti jogából folyik, hogy az árvaház igazgatója, annak összes sze- ! mélyzete és növendékei az egyházmegye fegyelmi fennhatósága alá tartozik. Az alapszabályok 3. §-ának d) pontja is ugyan­ilyen értelemben körvonalazza az egyesületnek az egyházhoz való viszonyát, amikor így szól: »Az egye­sület és annak hivatásos munkásai minden munkájukat a református egyház törvényeinek oltalma alatt, a Szentírás és hitvallások könyveink: a Heidelbergs Káté és a II. Helvét Hitvallás szellemében a refor­mátus egyház javára és fejlődésének előmozdítására végzi és a pogánvok között is kimondottan magyar és református szellemű munkát végez«. Az 1934-ben megállapított elvek szerint végzett munka áldásai arról győztek meg mindenkit, hogy. helyes úton indultunk el. így a jövőben sem kívánunk ettől eltérni, sőt inkább — ha lehetséges — még el­mélyíteni akarjuk ezt a kapcsolatot. itt kell még megemlíteni azt is, hogy 1936-ban az egyházmegye hozzájárult árvaházi lelkészi állás meg­szervezéséhez és e sorok írójával való betöltéséhez. Az egyházmegyei közgyűlés »úgy határoz, hogy az árvaházi lelkész lelkészi szolgálatot csakis az árvaház­ban végezhet, hatásköre csakis az árvaház területére és tagjaira terjed ki. Az egyházmegyei közgyűlésnek! rendes tagja. Közgyűlés elismeri a kiskoszmályi ref. árvaházi lelkészi hivatalt«. Ez az egyébként súlyos kérdés — egyház és egye­sület viszonya — így nyert olyan szerencsés megol­dást, amely az együttmunkálkodás összes alapfeltéte­leit biztosította, a súrlódásokat pedig eleve lehetet­lenné tette. Természetesen kellett és kell hozzá mind­két részről a jóakarat, amiben eddig nem volt hiány egyik részről sem. (Folyt, köv.) A komáromi egyházmegye közgyűlése. Szeptember 4-é.n tartotta szokásos évi közgyűlését a komáromi egyházmegye Soós Károly esperes és Nagy Nándor főispán, egyházmegyei gondnok elnök­lete mellett. A gyűlésen nagy számmal vettek részt a gyülekezetek lelkészei, gondnokai és természetesen a lelkészi és világi tanácsbírák. Soós Károly esperes megnyitó imája után vitéz Nagy Nándor főispán, egyházmegyei gondnok tartotta meg egyházi életünk minden fontosabb eseményét érintő és gondolatokban gazdag megnyitó beszédét. Megemlékezett a Délvidék visszatéréséről és indítványára a közgyűlés táviratilag köszöntötte Ágoston Sándor püspököt. Kegyeletes sza­vakkal emlékezett meg az egyházmegye halottairól s ezek közt Fülöp Zsigmond egyházmegyei főjegyzőről, aki a kisebbségi sorsban olyan kiváló harcosa volt a magyar és református gondolatnak. A rendkívül nagy érdeklődéssel hallgatott megnyitó beszéd után az egy­házmegye új tisztviselői tették le az esküt: dr. Ke­­nessey Kálmán főjegyző, Nehézy Károly és Földes Lajos lelkészi, dr. Baranyay Vince, dr. Csorba István, dr. Derne Sándor és Udvaros Ferenc világi tanácsbírák. Vasárnap megszentelése tárgyában a kojnáromi pres­bitérium tett előterjesztést, melyet a közgyűlés kész­séggel tett a magáévá és felír az Egyetemes Kon- Ventre, hogy a polgári hatóságok tiltsák meg a lelki életre oly káros vasárnapi gyűléseket és zajos rende­zéseket, melyek a híveket a vasárnapi istentisztelettől vonják el. A közgyűlés tudomásul vette a gondosan összeállított esperesi jelentést és annak határozatot igénylő pontjairól intézkedett. Elismerését fejezte ki a közgyűlés a nyugalomba vonuló lelkipásztoroknak. Nagy elismeréssel szólt az esperesi jelentés az ekecsi gyülekezet népfőiskolái tanfolyamáról s a kiváló elő­adóknak a közgyűlés köszönetét mondott. Elhatározták a Csallóköz és a Vágmente részére missziói segéd­­lelkészek beállítását. A közgyűlés a lelkészek önkén­tes felajánlása alapján a Ielkészözvegyek javára a lel­készek gyámoldai járulékát 8 P-ről 30 P-re emelte fel. Feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a polgári hatóságok és a tanfelügyelőségek a lelkészi hivata­lokkal és iskolákkal az egyházhatóságon át levelez­zenek. Az egész egyházmegyei közgyűlésnek egyik legnagyobb jelentőségű határozata az volt., melyben az egyházmegye területén elrendelte azonnali hatállyal a nyolc osztályos, egész évi tanítási rendszert. Erre a nagyon fontos határozathozatalra azért volt szükség, mert az . egyházmegye felelős tényyezői szomorúan voltak kénytelenek megállapítani azt, hogy az utóbbi j két esztendő alatt milyen ijesztő módon esett az is­koláink szellemi színvonala az iskolai tanítás rövid volta miatt. Egyházmegyénknek nincs egyetlen isko­lája sem, hol ne lenne meg évek óta már a 8 osztály. De a tanügyi hatóságok által tervbe vett féléves ta­nítási rendszert református és magyar szempontból js nagyon veszélyesnek találták az egyházmegye lel­készei és tanítói egyaránt s úgy a felkészértekezlet, mint a tanítóegyesület egyhangú határozattal kérte a közgyűléstől az egész éves tanítási rendszert, mert hiszen lehetetlen állapot az, hogy a kisebbségi sorsban ,a cseh iskolai hatóságok többet követeltek a magyar gyermektől, mint amennyit a magyar tanügyi hatóság ma kíván, Alacsonyabb kultúrával nem tudunk megál­­iani a népek versenyében s midőn a környező népek iskolái mind magasabb színvonalúak, nekünk is meg kell tartani a kisebbségi sorsban elért kultúrnivót. Tanügyi bizottság jelentésében az egy ke7-veszede­lemre hívja fel a figyelmet. A szegénysorsú, de tehet­séges falusi gyermekek felkarolását a tanítók és lel­készek figyelmébe ajánlja a közgyűlés, úgyszintén a szórványban lakó gyermekek és felnőttek fokozot­tabb lelkigondozását. A tanítótestület felterjesztésével kapcsolatban ki­mondja a közgyűlés a fokozottabb mértékben való nemzeti és vallásos nevelés szükségességét és kívána­tosnak tartja, hogy a polgári hatóság adminisztratív teendőkkel ne vonja el a tanítóságot a tulajdonképem hivatásától: a tanítástól és neveléstől. A közgyűlés szükségesnek tartja a kisebbségi sorsban olyan nagyon jól bevált ú. n. baráti körök felújítását a lelkészek és tanítók lelki életének kimélvítésére. A belmissziói bizottság jelentése részletes beszámolót adott az egy­házmegye területén folyó lelkigondozói munkáról. A közgyűlés másik és a jövőre kiható nagyhord­erejű határozata az volt, midőn elfogadta a komáromi egyház ajánlatát egy református diakonisszaháznalc Komáromban való felállításáról. Közgyűlésünk a re­­református evangelizáció és szeretetmunka terén igen sokat vár éjtől a diakonissza anyaháztól és az itt meg­induló s református diakonisszákat nevelő munkától. Az 58 pontból álló tárgysorozatot a közgyűlés mély lelkiismeretességgel és alapossággal tárgyalta le és hozott határozatokat a gyülekezetekből felterjesz­tett ügyekben. . " Zsemlye Lajos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom