Dunántúli Protestáns Lap, 1941 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1941-09-21 / 38. szám
1941. DUNÁNTCU PROTESTÁNS LAP 193. oldal. s minden alkalmaztatásról a Barsi ref, egyházmegye esperesi hivatalát értesíti. 10. A barsi ref. egyházmegye felügyeleti jogából folyik, hogy az árvaház igazgatója, annak összes sze- ! mélyzete és növendékei az egyházmegye fegyelmi fennhatósága alá tartozik. Az alapszabályok 3. §-ának d) pontja is ugyanilyen értelemben körvonalazza az egyesületnek az egyházhoz való viszonyát, amikor így szól: »Az egyesület és annak hivatásos munkásai minden munkájukat a református egyház törvényeinek oltalma alatt, a Szentírás és hitvallások könyveink: a Heidelbergs Káté és a II. Helvét Hitvallás szellemében a református egyház javára és fejlődésének előmozdítására végzi és a pogánvok között is kimondottan magyar és református szellemű munkát végez«. Az 1934-ben megállapított elvek szerint végzett munka áldásai arról győztek meg mindenkit, hogy. helyes úton indultunk el. így a jövőben sem kívánunk ettől eltérni, sőt inkább — ha lehetséges — még elmélyíteni akarjuk ezt a kapcsolatot. itt kell még megemlíteni azt is, hogy 1936-ban az egyházmegye hozzájárult árvaházi lelkészi állás megszervezéséhez és e sorok írójával való betöltéséhez. Az egyházmegyei közgyűlés »úgy határoz, hogy az árvaházi lelkész lelkészi szolgálatot csakis az árvaházban végezhet, hatásköre csakis az árvaház területére és tagjaira terjed ki. Az egyházmegyei közgyűlésnek! rendes tagja. Közgyűlés elismeri a kiskoszmályi ref. árvaházi lelkészi hivatalt«. Ez az egyébként súlyos kérdés — egyház és egyesület viszonya — így nyert olyan szerencsés megoldást, amely az együttmunkálkodás összes alapfeltételeit biztosította, a súrlódásokat pedig eleve lehetetlenné tette. Természetesen kellett és kell hozzá mindkét részről a jóakarat, amiben eddig nem volt hiány egyik részről sem. (Folyt, köv.) A komáromi egyházmegye közgyűlése. Szeptember 4-é.n tartotta szokásos évi közgyűlését a komáromi egyházmegye Soós Károly esperes és Nagy Nándor főispán, egyházmegyei gondnok elnöklete mellett. A gyűlésen nagy számmal vettek részt a gyülekezetek lelkészei, gondnokai és természetesen a lelkészi és világi tanácsbírák. Soós Károly esperes megnyitó imája után vitéz Nagy Nándor főispán, egyházmegyei gondnok tartotta meg egyházi életünk minden fontosabb eseményét érintő és gondolatokban gazdag megnyitó beszédét. Megemlékezett a Délvidék visszatéréséről és indítványára a közgyűlés táviratilag köszöntötte Ágoston Sándor püspököt. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg az egyházmegye halottairól s ezek közt Fülöp Zsigmond egyházmegyei főjegyzőről, aki a kisebbségi sorsban olyan kiváló harcosa volt a magyar és református gondolatnak. A rendkívül nagy érdeklődéssel hallgatott megnyitó beszéd után az egyházmegye új tisztviselői tették le az esküt: dr. Kenessey Kálmán főjegyző, Nehézy Károly és Földes Lajos lelkészi, dr. Baranyay Vince, dr. Csorba István, dr. Derne Sándor és Udvaros Ferenc világi tanácsbírák. Vasárnap megszentelése tárgyában a kojnáromi presbitérium tett előterjesztést, melyet a közgyűlés készséggel tett a magáévá és felír az Egyetemes Kon- Ventre, hogy a polgári hatóságok tiltsák meg a lelki életre oly káros vasárnapi gyűléseket és zajos rendezéseket, melyek a híveket a vasárnapi istentisztelettől vonják el. A közgyűlés tudomásul vette a gondosan összeállított esperesi jelentést és annak határozatot igénylő pontjairól intézkedett. Elismerését fejezte ki a közgyűlés a nyugalomba vonuló lelkipásztoroknak. Nagy elismeréssel szólt az esperesi jelentés az ekecsi gyülekezet népfőiskolái tanfolyamáról s a kiváló előadóknak a közgyűlés köszönetét mondott. Elhatározták a Csallóköz és a Vágmente részére missziói segédlelkészek beállítását. A közgyűlés a lelkészek önkéntes felajánlása alapján a Ielkészözvegyek javára a lelkészek gyámoldai járulékát 8 P-ről 30 P-re emelte fel. Feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a polgári hatóságok és a tanfelügyelőségek a lelkészi hivatalokkal és iskolákkal az egyházhatóságon át levelezzenek. Az egész egyházmegyei közgyűlésnek egyik legnagyobb jelentőségű határozata az volt., melyben az egyházmegye területén elrendelte azonnali hatállyal a nyolc osztályos, egész évi tanítási rendszert. Erre a nagyon fontos határozathozatalra azért volt szükség, mert az . egyházmegye felelős tényyezői szomorúan voltak kénytelenek megállapítani azt, hogy az utóbbi j két esztendő alatt milyen ijesztő módon esett az iskoláink szellemi színvonala az iskolai tanítás rövid volta miatt. Egyházmegyénknek nincs egyetlen iskolája sem, hol ne lenne meg évek óta már a 8 osztály. De a tanügyi hatóságok által tervbe vett féléves tanítási rendszert református és magyar szempontból js nagyon veszélyesnek találták az egyházmegye lelkészei és tanítói egyaránt s úgy a felkészértekezlet, mint a tanítóegyesület egyhangú határozattal kérte a közgyűléstől az egész éves tanítási rendszert, mert hiszen lehetetlen állapot az, hogy a kisebbségi sorsban ,a cseh iskolai hatóságok többet követeltek a magyar gyermektől, mint amennyit a magyar tanügyi hatóság ma kíván, Alacsonyabb kultúrával nem tudunk megáliani a népek versenyében s midőn a környező népek iskolái mind magasabb színvonalúak, nekünk is meg kell tartani a kisebbségi sorsban elért kultúrnivót. Tanügyi bizottság jelentésében az egy ke7-veszedelemre hívja fel a figyelmet. A szegénysorsú, de tehetséges falusi gyermekek felkarolását a tanítók és lelkészek figyelmébe ajánlja a közgyűlés, úgyszintén a szórványban lakó gyermekek és felnőttek fokozottabb lelkigondozását. A tanítótestület felterjesztésével kapcsolatban kimondja a közgyűlés a fokozottabb mértékben való nemzeti és vallásos nevelés szükségességét és kívánatosnak tartja, hogy a polgári hatóság adminisztratív teendőkkel ne vonja el a tanítóságot a tulajdonképem hivatásától: a tanítástól és neveléstől. A közgyűlés szükségesnek tartja a kisebbségi sorsban olyan nagyon jól bevált ú. n. baráti körök felújítását a lelkészek és tanítók lelki életének kimélvítésére. A belmissziói bizottság jelentése részletes beszámolót adott az egyházmegye területén folyó lelkigondozói munkáról. A közgyűlés másik és a jövőre kiható nagyhorderejű határozata az volt, midőn elfogadta a komáromi egyház ajánlatát egy református diakonisszaháznalc Komáromban való felállításáról. Közgyűlésünk a rereformátus evangelizáció és szeretetmunka terén igen sokat vár éjtől a diakonissza anyaháztól és az itt meginduló s református diakonisszákat nevelő munkától. Az 58 pontból álló tárgysorozatot a közgyűlés mély lelkiismeretességgel és alapossággal tárgyalta le és hozott határozatokat a gyülekezetekből felterjesztett ügyekben. . " Zsemlye Lajos.
