Dunántúli Protestáns Lap, 1941 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1941-07-20 / 29. szám

1941. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 145. oldal. sége idején kétszer öntettek új harangokat. Új papiak, j új tanítólakás s 2 tantermes modern iskola épült, 2 új j templomberendezés, új orgona szereztetett. S az egyház ! földvagyona kb. megkétszereződött és még bőséges pénzbeli alapítványok és készpénz vagyona is van az alig 400 lelket számláló igen kis exisztenciákból álló kedvesgyülekezetnek. Isten vezesse a nyugalom éveiben is. — Lelkészképesítő vizsgák ebben az évben — ; tekintettel több jelölt katonai szolgálatára — október hó első felében lesznek. Jelentkezés október 6-án reggel 8 órakor, zárthelyi írásbeli vizsga 7-én, szóbeli vizsga pedig október 8-tól 11-ig. — Az egyházi sajtó csendesnapjait június 23—24 napjain a sződligeti Megbékélés Házában tar­tották meg. A csendesnapokon Muraközy Gyula Az egy­házi sajtó gyakorlati feladatai, Péter János Az egyházi lapok egymás elleni panaszai, dr. Victor János Mi az egyház ? és ifj. dr. Szabó Aladár Az egyházi sajtó evangéliomi célja címen tartott előadást. Áhítatot tartott Bereczky Albert és Békefi Benő. Kimondották, hogy az egyházi sajtó munkásai negyedévenként össze fognak jönni. A legközelebbi sajtó-csendesnapokat szeptember második felére tervezik, ismét a Megbékélés Házában. I — Évkezdés a theologiai akadémián. Pót­kollokviumok ideje szeptember 8—10, alapvizsga szep­tember 10—12., beiratkozás szeptember 13.; tanév­nyitás és az előadások kezdete szeptember 15-én, illetve 16-án. — Az idén is megrendezik a debreceni Nyári Egyetemet. A debreceni Tisza István Tudományegye­tem az idén is megrendezi világszerte ismert szünidei tanfolyamát, a Nyári Egyetemet augusztus 1 — 18-ig. Az idei tanfolyam szervezési munkálatait dr. Milleker Rezső egyetemi tanár irányítja. A tanfolyam programmjának középpontjában a magyarságtudományi előadássorozat áll, amelynek megrendezésével a Nyári Egyetem vezető­sége a helyes magyar önismeret elmélyítésének és egy­séges magyar közszellem kialakulásának ügyét akarja szolgálni. A magyar nyelvű előadásokkal párhuzamosan német és olasz nyelvű előadásokat tartanak kiváló kül­földi és magyar szaktudósok. A nyelvleckék a modern nyelvek elsajátítását teszik lehetővé. Az előadások idő­­pontjái úgy választották meg, hogy a modern városi strand- és gyógyfürdő és a gyönyörű Nagyerdő nyúj­totta üdülési és sportolási alkalmakat a hallgatóság ki­használhassa. A Nyári Egyetem tanulmányi programm­­ját hangversenyek, kirándulások, népművészeti- és tánc­bemutatók teszik változatossá. Félárú utazás Debrecenbe és vissza, vizűm- és hajókedvezmény áll a hallgatóság rendelkezésére. A részvételre vonatkozólag mindennemű felvilágosítást készséggel ad a Nyári Egyetem titkársága (Debrecen, Közpoti Egyetem.) — Bódás János székesfehérvári lelkipásztor atyánk­fia Csillag-fiak című és a pápai Főiskolai Ifjúsági Képzőtársulat 100 éves jubileumára írt remek költemé­nyét közli a Magyar Protestánsok Lapja júniusi számá­ban. Ezt a verset minden volt pápai diáknak el kell olvasnia. — A lelkészek és lelkésznék csendesnapjain, jú­nius 24—30, a Megbékélés Házában, Sződligeten reg­gelenként áhítatok voltak, melyeket Békefi Benő és egyszer Bakó László tartottak, az estieket pedig Be­reczky Albert, Békefi Benő és dr. ikafalvi Farkas Béla. Délelőtt előadásokat tartottak: dr. Victor János: A csendesség az Igében, Galambos Zoltán: A közös­ség az Igében, Hatvani Lajos: A család az Igében, Bakó László: Az igehirdetés az Igében, dr. Victor János: Eredmény és kudarc az Igében, A megtértség kritériumai, Bereczky Albert: Az elhivatás" az Igében címen. Vasárnap délelőtt Bereczky Albert prédikált. Délutánonként bibliatanulmányozás folyt a Tliess. I. levél alapján, melyet dr. Ecsedy Aladár és Bereczky Albert vezettek. — A Debreceni Kálvinisták Templomegye­sülete a debreceni kollégium javára templomi ünnepélyt rendezett, melynek 2107 pengő bevétele volta jelzett célra. — A komáromi ref. gyülekezet ref. diakonissza anyaház felállítását tervezi. — A komáromi ref. gyülekezet adóügyeinek és anyagi életének adminisztrálására hivatalnoki állást szer­vezett a gyülekezet. Ezt a főhatóság is jóváhagyta s már meg is választotta erre az állásra a presbitérium Gaál Zoltán árvaházi nevelőt, aki a komáromi gimná­ziumban maturázott. — A budapesti református gimnázium és inter­­nátus építésére néhai Fellner Henrik családja 30.000 P-t, azonkívül a debreceni kollégiumnak 5000 P-t, a Baár— Madas leánygimnáziumnak szintén 5000P-tadományozott. — Tanítói képesítésnek gimnáziumi érettségi bizonyítvánnyal való megszerzése tárgyában a VKM intézkedett. Áz a szabályszerű életkorban levő tanuló, aki fiú-, vagy leányközépiskolában érettségi vizsgálatot tett, az 1941—42. iskolai évben tanulmányait tanító(nő)­­képzőintézet V. osztályában folytathatja, ha a tanító(nő)­­képzőintézet l—IV. osztályának anyagából sikeres kü­lönbözeti vizsgálatot tesz. — Tanítóválasztás címen nagyon komoly és megszívlelésre méltó vezércikket írt a debreceni Vasárnap­ban dr. Soós Béla lelkipásztor, felelős szerkesztő, a választásoknál sokszor észlelhető helytelen és törvény­­ellenes elgondolások ellen. A debreceni ref. gyülekezet iskolaszéke „egyik csoportban első helyen jelölt egy olyan tanítónőt, aki esztendőket töltött idegen intézet­ben, s hogy tanulmányai végzésében nehézségei vannak, az képesítésének elégtelenből kijavításáról is megállapít­ható“. Nem lehet igazságosnak és helyesnek elfogadni egy olyan jelölést, mely kitűnő oklevelü, egyházunkban évek óta belmissziói és tanító munkában nagyszerűen bevált tanerőket már a jelölésnél teljesen mellőz, vagy olyan csoportba helyez, ahol egyiknek feltétlenül ki kell esni, csak azért, hogy egy igen tiszteletre méltó és szeretetre méltó érdemes atyának a gyermekét, aki azon­ban bizonyítványai alapján nem veheti fel a versenyt a többi jelölttel, a legkedvezőbb helyzetben jelölhessen. A férfitanerők választásánál szóba sem kerülhetett olyan jelölt, akinek több elégségese is van! — Líceum tanulmányi és vizsgarendjének át­meneti szabályozási tárgyéban a m. kir, vallás- és köz­­oktatásgyi miniszter 55.600—1941. V. 3. sz. rendelettel intézkedett. Az 1938: XIII. te. alapján a líceummá át­szervezett tanító(nő)képzőintézetekben az 1941—42. és az 1942—43. iskolai évben az I—III. osztály mint lí­ceum, a IV. és V. osztály mint tanító(nő)képzőintézet, az 1943—44. iskolai évben pedig az I—IV. osztály mint líceum, az V. osztály mint tanító(nő)képzőintézet mű­ködik (1. § 1.). Az 1941—42. és az 1942—43. iskolai években érettségi vizsgálatot tartani nem lehet. Az 1940—41. iskolai évben a III. osztályt végzett tanulók az 1941. év szeptemberében a tanító (nő)képzőinté­­zet IV. osztályába, annak sikeres elvégzése esetében pedig az 1942. év szeptemberében az V. osztályba léphetnek. Az 1940—41. iskolai évben a líceum má­sodik osztályát végzett tanulók az 1941—42. iskolai

Next

/
Oldalképek
Tartalom