Dunántúli Protestáns Lap, 1941 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1941-06-01 / 22. szám

Ötvenkettedik évfolyam. 22. szám. Pápa, 1941 június 1. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LÁP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE _________________________________MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.___________________________________----------------------------------------------- FŐSZERKESZTŐ: MEDGYASSZAY VINCE PÜSPÖK-----------------------------------------------­FELELŐS SZERKESZTŐ DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA I FÓMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THEOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ I TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK A megelevenítő Szent Lélek. Szerte a világon az ágyúdörgés és puskaropogás közepette megcsendülnek ma a harangok is, hogy bé­kés hivogatással hívják a megfáradt és megszomoro­dott lelkeket a pünkösdi evangéliom üzenetének meg­hallgatására. Városok és falvak hívő lelkei elindulnak az Isten hajléka felé, hogy a láthatókról a láthatatla­nok felé tekintsenek s meghallják, mit üzen a pün­kösdi Lélek a gyülekezetnek? Emberi ajkakon csendü/ fel az Ige, sokan hallják, de kevesen értik, különösen a Lélekről való beszédet. Sokak számára nagyon elvont tanítás a pünkösdi evangéliom s nem is tudják, mit kezdjenek vele. Má­sok 'elfeledkeznek róla s úgy gondolják, hogy válasz nélkül hagyhatják a pünkösdi kérdést: Vettetek-e Szent Lelket? Ezek úgy gondolják, hogy lehet valaki jó keresztyén anélkül is, hogy elnyerte volna a Lélek keresztségét. Elégséges a számukra annyi, hogy meg­keresztelték őket a Szent Lélek nevében is és hogy ilyenkor pünkösd táján megemlékeznek a Lélek ki­töltéséről, ,sőt el is hiszik. Pedig tanítvánnyá lenni, a keresztyén nevezetre méltónak lenni csak a Lélek újjászülő, megelevenítő ereje által lehetséges. A Lelket még nem nyert lelkek számai töltrk meg a templomokat, ezért erőtelen az igehirdetés, ezért nem kell a Biblia, ezért nem értik az igehirdetést, ezért van olyan kevés imádkozó ember és olyan kevés áldozatra kész lélek. Nem árad erő a keresztyénségből, mert kevés benne a Lélek és a látha­tatlanokról a láthatókra irányítja a tekintetét. Keresi a helyét ebben a világban s itt akarja Krisztust is meg­találni, kézzelfogható tapasztalásoktól teszi függővé az engedelmességét és hitét. Természetesen, hogy Krisztust seholsem találja, nem hall mást, mint Krisz­tus-tagadást, az anyagra, a láthatókra épített élet önzé­sének jelszavait. Sokakat megtévesztenek ezek, belőlük állítják össze a bibliájukat, imádság helyett karjuk, fegyvereik s pénztárcájuk erejére támaszkodnak. Az igehirdetés pedig egy távoli világ halk üzenetévé vá­lik a számukra, amelyet nem értenek, csak elálmo­­sodnak tőle, feleslegesnek tartják. Minden, ami lelki, ami láthatatlan, elveszti az értékét, mert meghalt ben­nük a lélek. Ezért erőtelen sok helyen az egyházi élet, ezért rendültek meg a családi élet alapjai. A halódó délek! lángba borít mindent, ami szent, ami maradandó érték. A Lélek nélküli keresztyénség megízetlenedett sóvá válik, amely nem jó semmire, hanem hogy ki­dobják és eltapossák az emberek. Nem lehet más ma sem az imádságunk, mint az egyakarattal elmondott pünkösdi könyörgés:. Jövel Szent Lélek Űr Isten! Sokan félnek ettől a Lélektől, mert nem akarnak megalázkodni, féltik bűneiket, s éle­tük vezetését nem adják ki a kezükből, értelmükben elbizakodottak, szívükben megkeményedtek. De sok ilyen gyümölcstelen és haladó élettel találkozhatunk ma mindenfelé. Csak a megelevenítő Szent Lélek tehet újjá mindent, Ő ad új értelmet, új szívet, új lelket, Ő szólaltatja meg az Igét, Ő tanít meg imád­kozni, Ő részeltet Krisztus ajándékaiban s Általa .ve­hetjük a Fiúság lelkét, Istent Atyánknak vallhatjuk. A gyümölcstelen életünkből gyümölcstermő lesz, meg­tenni a Lélek gyümölcseit: a szeretetet, örömet, békes­séget, béketűrést, szívességet, jóságot, hűséget, sze­lídséget és mértékletességet. Ki ne vágyakoznék erre az életre? Nem álom ez, hanem valósággá lehet a pünkösdi Lélek által. Használjuk ki a kegyelmi időt s kérjük, amíg megnyerhető. Pethe Kálmán. Az Országos Zsinat. Ravasz püspök imája és újabb zsoltárének követ­kezett, azután Balogh Jenő dr. főgondnok-elnök mondott meg­nyitót. Mint a magyarországi református egyháznak hivatalkorra nézve legidősebb főgondnoka, köszöntőm a zsinat tagjait. Mélj meghatottsággal és áhítatos ör­vendezéssel köszönöm a Mindenhatónak azt a kegyel­met, hogy az utolsó négy esztendő alatt immár négy alkalommal engedte növekedni országunkat. De tisztá­ban vagyunk azzal is, hogy milyen hálával tartozunk Kormányzónknak. (Mindenki feláll és úgy éljenez so­káig.) Állva folytatja Balogh Jenő: Kormányzónk ma­gyar bátorsággal, a nemzet jövőjébe vetett bizakodás­sal, bölcseséggel és türelemmel, békés úton küzdve a trianoni diktátum igazságtalanságai, szörnyűségei ellen, minden alkalmat felhasznált arra, hogy a nemze­tet a mélységből felemelje, a nemzet öntudatát erő­­isítse s a nemzeti hadsereget megfelelő fokra fejlessze és helyes külpolitikával érte el azt., amit az országré­szek hazatérése fejez ki. Mai gyűlésünk jegyzőköny­vében fejezzük ki hódolatunkat iránta. (Viharos ováció.) — Boldog érzésekkel köszöntöm, folytatta Ba­logh elnök, Erdély és Királyhágómellék képviselőit. 22 éven keresztül szenvedtek és köszönjük, hogy ma­gyar s református mivoltukat megtartották^ de köszön­jük a visszatért tanintézeteknek is, hogy ifjúságunkat magyarnak őrizték meg. A világi elnök bejelentette, hogy Farkas István püspök-alelnök elmaradt a zsinat­ról, felépüléséhez áldást kívánnak. Teleki Artur gróf, a hivatalára nézve legidősebb erdélyi főgondnok kért szót és ezt mondotta: Most, hogy újra abba az áldott helyzetbe jutottunk, hogy az erdélyi egyházkerület ismét résztvehet a zsinat mun­kájában, hálás köszönetét mondünk azért a meleg üdvözletért, amelyben részesültünk s mindenegyes test­vérünknek, hogy túlélhettük e 22 évet. E 22 év alatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom