Dunántúli Protestáns Lap – 51. évfolyam – 1940.

VII. Könyvismertetés - Csurgói könyvtár

kitűnő munka, mely a kor színvonalán álló tudományos összefoglalása sok új adat alapján Berzsenyi külső és belső fejlődésének. A XI. kötet Somogy egyik kitűnő festőművészé­nek a Babócsán lakó Merész Gyula művészi munkás­ságának pompás tanulmányban való bemutatása dr. Bódi Ferenc csurgói tanár jeles tollából. A kötet 11 táblán képben is megismertet bennünket a művész kiválóbb alkotásaival. Az utolsó kép A csurgói ref. gimnázium alapítása, melyet tavaly lepleztek le országos érdeklő­dés mellett. Az Előszót e kötethez Felvinczi Takács Zoltán, a kitűnő műtörténész írta, kiemelvén benne, hogy Merész Gyula „ösztönösen keresi a multat és történelmi képet fest; nemcsak a falnak, ahogy azt so­kan tenni szokták, hanem lélekből lélekhez". A XII. kötet a Marcaliban született Bárd Miklós, családi nevén leveldi Kozma Ferenc nevének állít ér­tékes emléket Merényi Oszkár, a Berzsenyi életrajz szerzője. Ez a könyv elejétől végig egyéni felfogás és munka eredménye. Szerző olyanoknak szánta, „akik hisz­nek az irodalomban és a tudományban, mint ideális nemzeti munkaközösségben, tisztelik az önálló szellemi munka eszményeit és szeretik a magyar költészet igazi értékeit". A Bárd Miklós családja sok ismeretlen adat közlésével járult hozzá a mű megírásához. Az Előszót író Pap Károly debreceni egyetemi tanár szerint Me­rényi jelen müve „az első módszeres életrajza" Bárd Miklósnak és nemcsak a költő magányos életútját világítja meg, hanem a lelkiségét és művészetét is szélesebb perspektívába állítja előttünk". A XIII. kötet Nyiri Antal dr. csurgói tanár fárad­ságos adatgyűjtésére támaszkodó nyelvészeti műve a zelicségi Szenna és vidéke jellegzetes magyar nyelv­járásról. A szójegyzék érdekesebb szavainak értelmét csurgói művészek rajzai teszik egészen világossá. A Horger Antal szegedi egyetemi tanár tollából származó Előszó Nyiri művét „szokatlanul gazdag ta­nulmánynak mondja, rnely legértékesebb magyar nyelv­járási tanulmányok" sorába tartozik. A XIV. kötetet Bodó Jenő, a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Reálgimnázium tanára írta, kiváló írói készségnek adva tanújelét. Három fogolytábor élétét írja le érdekfeszítően, együtt sírunk vele a megindító részeknél és együtt nevetünk a derűs részleteknél. Szo­morú valóság, amit ír. Kiegészítője e könyvnek szerző „Rabtartó Oroszország" című műve. A könyvek külső címlapjai nagyon ízlésesek. Vivant sequentes. 1 VEGYESEK I ®@®@®@®®®®®®®®©®®@®®®®®®®®®®®@®®®©®®@®@ — A drégelypalánki református egyházmegye Ipolyságon április hó 11-én belmissziói konferenciát tart a következő programmal: D. e. 10.30. Istentisz­telet az ipolysági közös protestáns templomban. — Prédikál Papp Béla váci református lelkipásztor. 11.30, A belmissziói konferenciát megnyitja Labancz László lelkipásztor, egyházmegyei e. főjegyző. 1. A hit sze­repe a nemzet életében. Előadás. Tartja dr. Makkay Sándor nógrádverőcei lelkipásztor. 2. Költeményeiből felolvas Geguss Dániel ny. államrendőrségi főkapi­tány-helyettes, egyházmegyei tanácsbíró. 3. A hit sze­repe az legyes ember életében. Előadás. Tartja Szűcs Árpád ipolypásztói lelkipásztor. D. u. 1 ó. közebéd a Centrál-szálló éttermében. 2 ó. Lelkészértekezlet és bizottságok ülése a városháza tanácstermében. 3 ó. ifjúsági Soli Deo Glória konferencia a városháza "ta­nácstermében. 1. A ma ifjúsága. Előadás. Tartja Antal Zoltán balassagyarmati lelkipásztor. 2. A Bib­lia és az ifjúság. Előadás. Tartja Nyírő Károly pilis­maróti lelkipásztor. 3. Jézus és az ifjúság. Előadás, fartja Kövy Árpád losonci lelkipásztor. 4. A Haza és az ifjúság. Előadás. Tartja Szabó Dezső salgótarjáni lelkipásztor. D„ u. 5 ó. Vallásos est az ipolysági város­háza dísztermében. 1. Ima. Labancz László nagyma­rosi lelkipásztor. 2. A református ember nemzetépítő munkája. Előadás. Tartja Pályi Pál ny. főispán, egy­házmegyei tanácsbíró. 3. Szaval Réthy Lajos gimn. tanuló. 4. A református ember egyházépítő munkája. Előadás. Tartja Papp Béla váci lelkipásztor. 5. Ima. Kovács Sebestyén József perőcsényi lelkipásztor. — Halálozás. Dr. Kuntz Albert nyug. stras­bourgi ref. lelkész, az Elzász-lotharingiai Református Egyház zsinatjának volt elnöke élete 7ü-ik évében el­hunyt. A megboldogult a magyar református egyház­nak jóbarátja volt, Strasbourgban tanuló theologusain­kat atyai szeretettel pártolta. Hazánkat is meglátogatta. A baseli egyetem tiszteletbeli theologiai doktorává avatta. Elismert szaktekintély volt az elzászi egyháztörténet és az egyházjog terén. Az igazak emléke áidott. — Új doktor. Örömmel értesültünk, hogy a pápai j ref. tanítónőképző-intézet tanárát, Kovács Esztert a sze­gedi Ferenc József tudományegyetemen, folyó hó 5-én, cum laude a bölcsészeti tudományok doktorává avatták. — Gyászhír. Részvéttel értesültünk, hogy özv. Paál Gyuláné szül. Antal Irén, bold. emlékű dr. Antal Géza püspök nővére, Tatán, 79 éves korában április í 2-án elhúnyt. Az elhunytban özv. Nagy Sándorné szül. Antal Berta szeretett testvérét gyászolja. Az igazak emlékezete áldott. — A győri ref. egyházközség 1939. évi bevétele volt 73.538.98 P, kiadása 72.349.85 P. A számadás végösszege azért ilyen magas, mert a földmívelés* ügyi minisztérium nern hagyta jóvá a földvásárlást és az összeg visszautalása, takarékpénztárba helyezése duzzasztotta így meg a számadás végösszegét. Egy­házi adókivetés volt 12.698 P. Befolyt 11.201.57 | perselypénz volt 1105.29 P. Önkéntes adomány volt j 5838.74 P és pedig Isten dicsőségére 1511.45 P, a , Üiiakonátus céljaira 2324.93 P, nőszövlétség részére | 1465.76 P, énekkar részére 285.40 P, szeretetszövetség ] részére 251.20 P. — Adomány. A Főiskolai Könyvtárnak Med­gyasszay Vince püspök sok érdekes füzeten és nehezen megszerezhető jegyzőkönyvön kívül elküldte ajándékba a püspöki hivatalba járó egyházi lapokat és folyóirato­kat. Nagylelkű adományáért fogadja e helyen is a Fő­iskola hálás köszönetét. — A Református Gyülekezeti Evangelizáció Szövetsége Nyíregyházán tartotta meg évi rendes köz­gyűlését dr. ikafalvi Farkas Béla alelnök elnöklete alatt. A közgyűlésen több mint 100 tag és igen számos ér­deklődő jelent meg. A közgyűlés elfogadta az ügyvezető lelkészi, pénztárosi és gazda jelentéseket, a zárszámadást és a vagyonmérleget. Megerősítette a sződligeti evan­gélizációs telep, a Megbékélés Háza újabb öt eszten­dőre szóló bérleti szerződését. Egyhangúlag elfogadta az Egyetemes Konvent által kívánt alapszabálymódosí­tásokat, melyek értelmében ezentúl „Református Gyü­lekezeti Evangelizáció Barátainak Társasága" címen mű­ködik tovább. Márton Nellyt titkárnak, dr. Csillik Ber­talant, Mészáros Jenőt és Újhelyi Mihályt számvizsgáló bizottsági tagoknak s dr. Bartók Jenőt intézöbizottsági tagnak választotta meg. Ugyancsak elfogadta az 1940. évi költségvetést is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom