Dunántúli Protestáns Lap, 1940 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1940-11-10 / 45. szám

220. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1940. ® ® 8 VEGYESEK 1 ©a®®©®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®*®® — Dr. Császár Elemért, aki pályáját pápai gim­náziumunkban kezdette meg, a Kormányzó úr őfő­­méltósága a pécsi m. kir. Erzsébet-Tudományegye­­tomhez nevezte ki nyilvános rendes tanárrá. Amidőn a hírt örömmel regisztráljuk, szeretettel üdvözöljük az európaihírű Röntgen-tudóst. Gyászhírek. Részvéttel értesültünk, hogy özv. Horváth Pál né szül. Csajtay Krisztina, a volt nagy­­gyimóti ref. kántortanító özvegye 86 éves korában nov. 1-én Pápán elhunyt. A megboldogultban Horváth Lajos mihályházai lelkipásztor atyánkfia édesanyját gyászolja. Szabó Antal gyógyszerész, a környei ref. egyház buzgó gondnoka életének 52-ik és házasságának 17-ik évében nov. 3-án Környén elhunyt. A megboldogult­ban Baráth József gyermelyi lelkipásztor atyánkfia sógorát gyászolja. Az igazak emlékezete áldott. — Templomszentelés Somogyvisontán. Somogy­­visonta október hó 20-án, ragyogó verőfényben tartotta megújított temploma felszentelését. A környékbeli és helybeli hívek zsúfolásig megtöltötték a nagyméretű tem­plomot a 10 órakor kezdődő istentiszteleten, amelyen Kájel István faddi lelkipásztor olvasott lectiót és mon­dott előimát, majd Kovács Károly görgetegi lelkipász­tor, egyházmegyei tanácsbíró prédikált Zsolt. 84:5/a alapján. Beszéde mélyen meghatotta a nagy anyagi áldozatokat hozott gyülekezetét, rámutatva azokra az áldásokra, amelyeket a templom nyújt a benne lakozók­­nak. A templomszentelő imádságot az egyházmegye esperese: Halka Sándor mondotta és kérte Isten áldá­sát a gyülekezet minden rendű-rangú tagjára. A Himnusz eléneklése után Tánczos Dezső helybeli lelkipásztor tartott történelmi felolvasást, amelynek a végén átadta az egyházmegyei építészeti szakértőnek, hernádvécsei Vécsey Barnabás nagykanizsai műszaki tanácsosnak a kálvinista templomoknak kicsinyített emblémáját az aranyozott csillagot az egyházközség hálájaként azért a munkáért, amelyet a megújított templom műszaki mun­kálatai körül végzett. Beszédében többek között a kö­vetkezőket mondotta: „Ahhoz, hogy egy templom meg­épüljön, sok minden szükséges, de mégis két fontos dolog kell hozzá: anyag és alkotó erő. Ez utóbbi még a mai világban is van olyan fontos, mint az a pénz, amit a legszentebb buzgóság és áldozatkészség hoz össze. Az Ótestamentumban azt olvassuk, hogy a vá­lasztott nép fiai közül külön adományt kapnak Istentől azok, akik a szent sátort, mint a templom előképét megalkotják, mert ott Istennel találkoznak, ott hitük szerint a magasságos Isten lakozik. Isten úgy akarta, hogy mi ezzel a munkával is megismerkedjünk. Jel­képezze ez a kis csillag hajlékában a műszaki gond­jaira bízott, fehérfalú, somogyi templomokat. Minthogy pedig minden dicsőség egyedül Istené, Neki legyen hála, hogy ma is ad ennek a munkának elhívott embereket, hogy ezzel is ügyét, országa eljövetelét szolgálja.“ Isten­­tisztelet után a temetőbe vonult a gyülekezet és ott megkoszorúzta néhai Horváth József lelkész sírját, ki annak idején toronyórát ajándékozott, cintériumot épít­tetett és 5000 koronát hagyományozott. A helybeli lel­kész mutatott rá itt is a jótett értékére, amit a gonosz idő csak még jobban kidomborít. A nagy hagyományt megemésztette a világégés tüze, de Horváth József em­léke élni fog gyülekezete lelkében. — Templomszentelés Madáron. A madari 1681 lelket számláló ref. egyház évszázados, hegyen épí­tett, hatalmas temp'omát a nyár és ősz folyamán kívül­­belül renováltatta. Ünnepélyes felavatása okt. 27-én ment végbe. Gyönyörű, napsugaras őszi vasárnapon zászlódíszbe öltözött a község, s úgy varta vendégéit közelről, távolról. A testvér péceli ref. egyház kül­döttsége élén Deme László lelkipásztorral 25 egyház­taggal már szombaton este megérkeztek, kiket a ma­dari ref. családok láttak vendégül, magyaros vendég­­szeretettel. Sós Károly egyházmegyei esperes autója 9 órakor gördült be a madari parochiára, vahol Mátyás­föld számos lelkésze várta érkezését. A LXXXIV. zs. 1. versének éneklésével vonult fel a templomhoz az iskola udvarán gyülekező hatalmas tömeg. A templom előtt az esperes urat Szűcs Margit hajadon szívből jövő szavakkal köszöntötte. Szűri Dezső egyházi fő­gondnok a templom nemzeti szalaggal feldíszített' kulcsát átadta az esperesnek, ki azt kinyitván, »Örül mi szivünk, mikor ezt halljuk« kezdetű énekkel elfog­lalta helyét a gyülekezet. A zsúfolásig megtelt temp­lomban, az Ürasztala mellett, Sós Károly esperes meg­tartotta felszentelő beszédét, melyben lelkeket meg­­rázóan ecsetelte a magyar ref. templom jelentőségét, annak a cseh megszállás alatt a magyarságot megtartó (erejét, s könnyeket megindítóan mutatta be a templo­mot, mint a vígasztalódás és megnyugtatás csodalatos kútforrását. A szószéki szolgálatot Galambos Zoltán komáromi lelkipásztor látta el, aki szónoki lendülettel mutatott rá arra a kötelességre, hogy a templom meg­újításával meg kell újulni a lelkieknek is. Jól esett hal­lani ajkáról a madari gyülekezet lelki ébredéséről tett bizonyságtevését, felelevenítését azoknak az áldott al­kalmaknak, amikor minden hónap első csütörtökén Madarra sereglett a környék összes református gyü­lekezetéből a bibliával és a lélek üdvösségével ko­molyan foglalkozó híveknek nagy tömege. Dukon Béla perbetei lelkipásztor, egyházmegyei tanácsbíró keresztelt, Zsemlye Lajos hetényi lelkész pedig Er­délyi Gáspár kántortanítónak adta át az egyházkerü­let püspöke által adományozott »igazgató-kinevezés« okmányát. Rámutatott a magyar református tanító eléggé meg nem hálálható nagy szolgálataira, úgy egyházi, mint magyar nemzeti vonatkozásban. Ezután Erdélyi Gáspár igazgató-tanító válaszolt, megkö­szönve a kitüntetést, amely őt nagyon is fiatalon érte, s ígéretet tett, hogy eme kinevezés még inkább ösz­tönző lesz rá nézve, hogy lelkiismeretesen végezze to­vább is kötelességét, úgy is mint magyar, úgy is mint ref. felekezeti tanító. Ürvacsorai beszédet és ágendát mondott és Tárnok Gvula marcelházai lelkész segítsé­gével úrvacsorát osztott Deme László néceli ref. lelki­­pásztor. A Himnusz eléneklésével ért véget a temp­lomszentelési ünnepély. Az ünnepély végeztével a pa­­' roch ián Mokos Kálmán helybeli lelkipásztor látta vendégül a szép számban megjelenteket, a rektórián pedig Erdélyi Gáspár igazgató-tanító fogadta ünnepi ebéden a meghívottakat. A renoválás több mint 6000 pengő összegét a madari hívek önkéntes adomáitok­ból hozták össze. Illesse őket a hálának és köszönet­nek szava a mai korban szinte páratlanul álló áldozat­­készségükért. A renoválás llekiismeretes munkáját Urbán Ferenc párkányi építész végezte, az építtető egyház és a felülvizsgáló egyházi főhatóság legna­gyobb megelégedésére. — Olvassa a magyar misszionáriusok leveleit rendszeresen a Hajnal című külmissziói folyóiratban. Kiadóhivatal: Budapest, IX., Kálvin-tér 8. II. 17.

Next

/
Oldalképek
Tartalom