Dunántúli Protestáns Lap, 1940 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1940-11-10 / 45. szám
220. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1940. ® ® 8 VEGYESEK 1 ©a®®©®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®*®® — Dr. Császár Elemért, aki pályáját pápai gimnáziumunkban kezdette meg, a Kormányzó úr őfőméltósága a pécsi m. kir. Erzsébet-Tudományegyetomhez nevezte ki nyilvános rendes tanárrá. Amidőn a hírt örömmel regisztráljuk, szeretettel üdvözöljük az európaihírű Röntgen-tudóst. Gyászhírek. Részvéttel értesültünk, hogy özv. Horváth Pál né szül. Csajtay Krisztina, a volt nagygyimóti ref. kántortanító özvegye 86 éves korában nov. 1-én Pápán elhunyt. A megboldogultban Horváth Lajos mihályházai lelkipásztor atyánkfia édesanyját gyászolja. Szabó Antal gyógyszerész, a környei ref. egyház buzgó gondnoka életének 52-ik és házasságának 17-ik évében nov. 3-án Környén elhunyt. A megboldogultban Baráth József gyermelyi lelkipásztor atyánkfia sógorát gyászolja. Az igazak emlékezete áldott. — Templomszentelés Somogyvisontán. Somogyvisonta október hó 20-án, ragyogó verőfényben tartotta megújított temploma felszentelését. A környékbeli és helybeli hívek zsúfolásig megtöltötték a nagyméretű templomot a 10 órakor kezdődő istentiszteleten, amelyen Kájel István faddi lelkipásztor olvasott lectiót és mondott előimát, majd Kovács Károly görgetegi lelkipásztor, egyházmegyei tanácsbíró prédikált Zsolt. 84:5/a alapján. Beszéde mélyen meghatotta a nagy anyagi áldozatokat hozott gyülekezetét, rámutatva azokra az áldásokra, amelyeket a templom nyújt a benne lakozóknak. A templomszentelő imádságot az egyházmegye esperese: Halka Sándor mondotta és kérte Isten áldását a gyülekezet minden rendű-rangú tagjára. A Himnusz eléneklése után Tánczos Dezső helybeli lelkipásztor tartott történelmi felolvasást, amelynek a végén átadta az egyházmegyei építészeti szakértőnek, hernádvécsei Vécsey Barnabás nagykanizsai műszaki tanácsosnak a kálvinista templomoknak kicsinyített emblémáját az aranyozott csillagot az egyházközség hálájaként azért a munkáért, amelyet a megújított templom műszaki munkálatai körül végzett. Beszédében többek között a következőket mondotta: „Ahhoz, hogy egy templom megépüljön, sok minden szükséges, de mégis két fontos dolog kell hozzá: anyag és alkotó erő. Ez utóbbi még a mai világban is van olyan fontos, mint az a pénz, amit a legszentebb buzgóság és áldozatkészség hoz össze. Az Ótestamentumban azt olvassuk, hogy a választott nép fiai közül külön adományt kapnak Istentől azok, akik a szent sátort, mint a templom előképét megalkotják, mert ott Istennel találkoznak, ott hitük szerint a magasságos Isten lakozik. Isten úgy akarta, hogy mi ezzel a munkával is megismerkedjünk. Jelképezze ez a kis csillag hajlékában a műszaki gondjaira bízott, fehérfalú, somogyi templomokat. Minthogy pedig minden dicsőség egyedül Istené, Neki legyen hála, hogy ma is ad ennek a munkának elhívott embereket, hogy ezzel is ügyét, országa eljövetelét szolgálja.“ Istentisztelet után a temetőbe vonult a gyülekezet és ott megkoszorúzta néhai Horváth József lelkész sírját, ki annak idején toronyórát ajándékozott, cintériumot építtetett és 5000 koronát hagyományozott. A helybeli lelkész mutatott rá itt is a jótett értékére, amit a gonosz idő csak még jobban kidomborít. A nagy hagyományt megemésztette a világégés tüze, de Horváth József emléke élni fog gyülekezete lelkében. — Templomszentelés Madáron. A madari 1681 lelket számláló ref. egyház évszázados, hegyen épített, hatalmas temp'omát a nyár és ősz folyamán kívülbelül renováltatta. Ünnepélyes felavatása okt. 27-én ment végbe. Gyönyörű, napsugaras őszi vasárnapon zászlódíszbe öltözött a község, s úgy varta vendégéit közelről, távolról. A testvér péceli ref. egyház küldöttsége élén Deme László lelkipásztorral 25 egyháztaggal már szombaton este megérkeztek, kiket a madari ref. családok láttak vendégül, magyaros vendégszeretettel. Sós Károly egyházmegyei esperes autója 9 órakor gördült be a madari parochiára, vahol Mátyásföld számos lelkésze várta érkezését. A LXXXIV. zs. 1. versének éneklésével vonult fel a templomhoz az iskola udvarán gyülekező hatalmas tömeg. A templom előtt az esperes urat Szűcs Margit hajadon szívből jövő szavakkal köszöntötte. Szűri Dezső egyházi főgondnok a templom nemzeti szalaggal feldíszített' kulcsát átadta az esperesnek, ki azt kinyitván, »Örül mi szivünk, mikor ezt halljuk« kezdetű énekkel elfoglalta helyét a gyülekezet. A zsúfolásig megtelt templomban, az Ürasztala mellett, Sós Károly esperes megtartotta felszentelő beszédét, melyben lelkeket megrázóan ecsetelte a magyar ref. templom jelentőségét, annak a cseh megszállás alatt a magyarságot megtartó (erejét, s könnyeket megindítóan mutatta be a templomot, mint a vígasztalódás és megnyugtatás csodalatos kútforrását. A szószéki szolgálatot Galambos Zoltán komáromi lelkipásztor látta el, aki szónoki lendülettel mutatott rá arra a kötelességre, hogy a templom megújításával meg kell újulni a lelkieknek is. Jól esett hallani ajkáról a madari gyülekezet lelki ébredéséről tett bizonyságtevését, felelevenítését azoknak az áldott alkalmaknak, amikor minden hónap első csütörtökén Madarra sereglett a környék összes református gyülekezetéből a bibliával és a lélek üdvösségével komolyan foglalkozó híveknek nagy tömege. Dukon Béla perbetei lelkipásztor, egyházmegyei tanácsbíró keresztelt, Zsemlye Lajos hetényi lelkész pedig Erdélyi Gáspár kántortanítónak adta át az egyházkerület püspöke által adományozott »igazgató-kinevezés« okmányát. Rámutatott a magyar református tanító eléggé meg nem hálálható nagy szolgálataira, úgy egyházi, mint magyar nemzeti vonatkozásban. Ezután Erdélyi Gáspár igazgató-tanító válaszolt, megköszönve a kitüntetést, amely őt nagyon is fiatalon érte, s ígéretet tett, hogy eme kinevezés még inkább ösztönző lesz rá nézve, hogy lelkiismeretesen végezze tovább is kötelességét, úgy is mint magyar, úgy is mint ref. felekezeti tanító. Ürvacsorai beszédet és ágendát mondott és Tárnok Gvula marcelházai lelkész segítségével úrvacsorát osztott Deme László néceli ref. lelkipásztor. A Himnusz eléneklésével ért véget a templomszentelési ünnepély. Az ünnepély végeztével a pa' roch ián Mokos Kálmán helybeli lelkipásztor látta vendégül a szép számban megjelenteket, a rektórián pedig Erdélyi Gáspár igazgató-tanító fogadta ünnepi ebéden a meghívottakat. A renoválás több mint 6000 pengő összegét a madari hívek önkéntes adomáitokból hozták össze. Illesse őket a hálának és köszönetnek szava a mai korban szinte páratlanul álló áldozatkészségükért. A renoválás llekiismeretes munkáját Urbán Ferenc párkányi építész végezte, az építtető egyház és a felülvizsgáló egyházi főhatóság legnagyobb megelégedésére. — Olvassa a magyar misszionáriusok leveleit rendszeresen a Hajnal című külmissziói folyóiratban. Kiadóhivatal: Budapest, IX., Kálvin-tér 8. II. 17.
