Dunántúli Protestáns Lap, 1940 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1940-04-21 / 16. szám
Ötvenegyedik évfolyam. 16. szám. Pápa, 1940 április 21. DDNANTDLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ______________________- MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP._____________________________--------*--------------------------------- FŐSZERKESZTŐ: MEDGYASSZAY VINCE PÜSPÖK------------------------------------------FELELŐS SZERKESZTŐ DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA I FÖMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THÉOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ I TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK Az amerikai „Magyar Egyházkerület“. Nemrégiben rövidke hír jelent meg az egyházi hivatalos lapokbajn s ezek a híradások arról számoltak be, hogy az amerikai magyar ref. gyülekezetek —t a »függetlenek« kivételével — a Reformed Cdnirch kebelében egyházkerületté tömörültek. Sokak számára mitsem jelentett a szűkszavú riport, pedig érdemes egy pillanatnyi figyelmet szentelni néki már csak azért is, mert 1939 március 15-én az amerikai magyar ref. életnek megszűnt egy tiszteletreméltó, küzdelmekben gazdag kora: a régi egyházmegyék, azok beosztásai, törvényei, egyházkormányzati eljárásai átadták helyüket az egységes irányításnak, a központosított vezetésnek. És közben ne felejtsük el azt sémi, hogy a kinti egyház ezévben ünnepli fennállása ötvenedik évfordulóját; t. i. az amerikai magyar ref. egyház elindítója^ a Reformed Church 1890-ben vitette ki az első ref. lelkipásztort, Jurányi Gusztávot. A századforduló táján megindult nagyarányú kivándorlás a magyar ref. parasztság, cselédnép, munkanélküli iparosság nagy tömegeit lökte át az Óceánon. A német, francia, angol, holland stb. kivándorlókat1, telepeseket amerikai faj- és hittestvéreik megszerve-, zett egyházi közössége vártaN csak a magyar kubikosok, törpebirtokosok kallódtak, sodródtak az Újvilág új áramában. Szomorúan kell megváltanunk, hogy nem az illetékes hazai egyháznak, hanem az amerikai Reformed Church-mek jutott az eszébe.^ hogy az egyre nagyobb tömegben élő, érkező magyar reformátusságot szervezze, gyülekezetbe mentse, védelmezze és ia közösségi élet által fajilag tudatosítsa. A Refor-! med Church után a Presbyterian Church, majd a Holland és Episcopális Egyház veszi mind lelkileg, mind anyagilag pártfogásba amerikai magyarjainkat, viteti ki az Óhazából a lelkipásztorokat. Az ennyi egyházba tartozás persze elkerülhetetlenné tette a magyar egyházak egymásközti viszálykodását, a beljnissziói kérdésekben való csatákat. Ennek az áldatlan állapotnak! a láttára a Konvent 1905-ben akképen nyúlt bele eme darázsfészekbe, hogy a világháborúig a Konvent fizette a tetemes költségeket és igazgatta kinti egyházaink nagyrészét. Voltak egyházak., melyek függetlenítették magukat mind a KonventtoR mind az amerikai egyházaktól s önfenntartókká nyilvánították magukat: ezek az ú. n, »függetlenek«. A Konvent a világháború folyamán természetesen nem tudott pénzt átutalni az amerikai magyar egyházaknak^ majd azt tanácsolta nékik, hogy kérjék vissza magukat abba az amerikai-angol egyházba, amelynek kebelében már 1905 előtt is működtek, illetve csatlakozzanak be a legtekintélyesebb amerikai egyházba, a Reformed Churchbe. A Tiffinben 1921-ben kötött egyezmény értelmében a Reformed Church átvállalta a Konvent tartozásait, s megtérítette a kinti beruházásokat, mintegy 54.000 dollár összegben. A tiffini egyezmény óta a Reformed Churchbe bekebelezett kb. 80 egyház vallásszabadságát, hazai nyelvét, szokásait töretlenül gyakorolhatta. Az egyházak négy egyházmegyébe tömörültek. A Központi, Tóparti, Sión, Keleti egyházmegyék egymástól függetlenül, különálló jog- és hatáskörrel intézték ügyeiket mindezideig. Az egyházmegyék élén íaz esperes állt. 1939 március 15-én az egyházmegyéknek ez a partiális szabadsága szüntetődött meg, jamikoris megtörtént az egyházkerületben való szervezkedés. »Az új alkotmány szerint az Egyház 34' egyházkerületre oszlik, amelyek közül egy a Magyar Egyházkerület. Éppen olyan jogkörrel és kiváltságokkal, mint a többi 33. A gyülekezeteket földrajzi fekvésük szerint csoportosították ezekbe a kerüle-< tekbe. A magyar gyülekezeteknek megadták azt a kiváltságot, hogy bárhol legyenek is, beléphetnek a Magyar egyházkerületbe... Az egyházkerületnek törvényhozási, bíráskodási és közigazgatási jogköre van. Gyülekezetei felett felügyeletet gyakorol., gondoskodik a lelkészi állások betöltéséről, lelkészjelöltek meg-* vizsgálásárói, általában az egyházi élet fejlesztéséről, Isten országa munkájának építéséről.«1 A kerületi és egyházmegyei beosztás teljesen a zsinat-presbiteri elveket követi. Ami az egyetemes egyházhoz való viszonyt illeti, a Reofrmed Church a saját egyház-) kerületeivel teljesen egyenjogúnak ismerte el a Magyar Egyházkerületet, semmi, magyarságunkat vagy kálvini vallásszabadságunkat sértő, vagy azzal összeegyezhetetlen kikötést nem tett. »Ez új Magyar Egy-? házkerület alakításával — mondotta dr. Schaeffer a közegyház egyik kiküldöttje — bőséges alkalom nyílik arra, hogy megőrizzétek örökségetekből a legjobbat. Anyanyelveteket szabadon használhatjátok és Istent dicsérhetitek olyan módon, ahogy szoktátok. De ugyanakkor ne felejtsék el, hogy élő részei vagytok' egy nagy felekezetnek, amely lelkületét éreztetni akarja Amerikának vallásos és nemzeti életében. Éppen ezért ne idegeneknek és bevándoroltaknak érezzétek magatokat, hanem polgártársaknak. Vegyétek részt lelkesedéssel az Egyház programújában és célkitűzéseit tegyétek magatokévá. Építsétek népetek vallásos életét, de ne öncélúan, hanem úgy, hogy az egész Egyház gazdagodjon általa.2 Tehát sem a gyülekezetek, sem a lelkipásztorok nem állíttattak hitkényszer vagy lelkiismereti szabadságkorlátozás problémája elé az által, hogy az amerikai református egyház egyesült egy olyan egyháztesttel, amelynek hitvallásai között ott volt a Eleidelbergi Káté mellett az Ágostai 1 Dienes Barna : Az evangéliumi és református egyház. 10 1. ^JÚMe£ándulás. Az alakuló gyűlés jegyzőkönyve. 17 1. TXáTx
