Dunántúli Protestáns Lap, 1940 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1940-04-14 / 15. szám
1940. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 73. oldal. ff KÖNYVISMERTETÉS A ■ - — - — ■ - • Bódás János versei: Útifű. Második kiadás. Vasi Szemle kiadása. Szombathely, 1939. 8-r. 80 1. Ára 2 P 40 f. Jeles poétánkat mindig jobban megismerik és megszeretik. Irodalmi társaságok szívesen kérik szereplésre, verseit gyakran szavalják egyházi és hazafias összejöveteleken, alig van református egyházi újság nemcsak a hazában, hanem Amerikában is, mely ne közölt volna verseiből. Országos megmozdulások és seregszemlék rendezői szívesen kérik fel Bódást alkalmi költemények írására, amely kéréseknek ő szívesen és igazi ihlettel tesz eleget. Közismertté levéséről tanúskodik a tény, hogy Útifű című verses kötete az első kiadásban három esztendő alatt teljesen elfogyott é;S a Vasi Szemle, ez a kitűnően szerkesztett, tartalmas negyedévi folyóirat érdemesnek és szükségesnek látta a kötet új kiadásban megjelentetését. A valódi költészet kedvelői jól teszik, ha a kötetet mielőbb megszerzik könyvtáruk számára. A versek értékelésére nézve felhívjuk olvasóink figyelmét arra az elismerő méltatásra, melyet munkatársunk dr. Szabadi Béla írt a mű első kiadásáról lapunkban. Sárospataki Füzetek. A sárospataki református főiskola kiadványai. 1. szám: A hit. Tizenegy előadás. Sajtó alá rendezte dr. Mátyás Ernő. Sárospatak, 1938. 8-r. 84 i. E füzet egy három napos közös lelkipásztori, tanári és tanítói konferencia anyagát tartalmazza. Az előadások általában tudományos igénnyel készültek, a gyakorlati jellegű konferencia igényeire tekintettel azonban népszerű formát kaptak. A füzet a következő 11 előadást tartalmazza: Farkas István : A mi hitünk. Dr. Mátyás Ernő: A hit a Bibliában. Dr. Marton János: A hit a katholicizmusban. Dr. Nagy Barna: A hit a református egyházban. Szabó Lajos: A szekták hite. Darányi Lajos: A gyermek hite. Dr. Szabó Zoltán: Az ifjúság hite. Gyülvészi István : A felnőtt ember hite. Svingor Jenő: Hit és tudás. Dr. Enyedy Andor: A személyes hit szerepe mai egyházi életünkben. Kiss József: A hit kölcsönös építő szerepe a mai református egyházban. Az anyaszentegyház építésének munkájában hasznos szolgálatot tesz a szép kiállítású füzet, melynek előadásai az egyház leglényegesebb kérdését világítják meg igen érdekesen. Trócsányi László dr.: A német protestantizmus a harmadik birodalomban. Budapest, 1939. 8-r. 106 1. Helyesen mondja a szerző, hogy „alig van kérdés, amely annyi ellentétes megvilágítást nyert volna, mint a protestántizmus helyzete a mai Németországban“. Ennek szerinte az az oka, hogy a bírálók legnagyobb része theológiai szempontból ítélte meg ezt a kérdést, s „így theológiai beállítottságához képest“ „más-más eredményre jutott“. Szerzőt elsősorban mint jogászt érdekelte a kérdés, mert jogi szempontból a német evangélikus egyház sorsdöntő napjai összefüggő feldolgozást eddig még nem nyertek, aminek oka részben az, hogy a még állandóan fejlődésben levő rendszert egységes keretbe foglalni mindezideig alig lehetett. Trócsányi munkája, mely közel másfélesztendős németországi tanulmányútja kapcsán érlelődött meg benne és különösen történeti részében, a német egyházi hatóságoknál eszközölt személyes kutatás eredménye, ezt a hiányt akarja pótolni. A jogi kereteken kívül azonban mindenütt az események hátterében álló eszmei rugókat kereste, s így különösen az egyház és állam viszonya tekintetében az eseményeket az általános szellemtörténeti összefüggésbe állította bele. A mű tartalma a következő három részre oszlik: 1. Történeti rész: 1. A „német keresztyén“ mozgalom; 2. A birodalmi püspök személye körüli harcok; 3. A biztosok kora. II. Problematika: 1. Szervezeti egység, felekezeti megosztottság; 2. Politika és egyházalkotmány ; a) Elvi meggondolások; b) Az alkotmány kerete ; c) Az alkotmány szerkezete; d) Az alkotmány sorsa ; 3. Hitvallás, jog, valóság. III. Az egyház és az állam : 1. Szellemtörténeti visszapillantás; 2. A jelen helyzet; 3. A jövő kérdései. A munka alapos utánjárással készült, forrásait mindenütt lelkiismeretesen idézi. Hogy végleges ítéletet ő sem tud adni, az természetes, hisz még nem befejezett dolgokról van szó. Megállapításai józanok, mindkét félben meglátja a hibákat A theológus, különösen a református, egyet és mást másként mondana, de ez kikerülhetetlen. A nagy szorgalomról, a lényegest meglátni tudás képességéről tanúskodó műnek számos olvasót kívánunk. (ÄS®®®®®®®®®®®®®©®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®® 1 VEGYESEK 1 _________________ ® — Dr. Szilassy Béla egyházkerületi főgondnokot, egyházkerületünk tanácsbíráját Horthy Miklós Magyarország kormányzója saját kérelmére felmentette államtitkári állásától, de tekintettel arra, hogy dr. Szilassy Béla államtitkárnak a visszacsatolt területeken különleges megbízatása és feladatköre volt és e munkája még folyamatban van, dr. Szilassy Béla mint kormánybiztos tovább folytatja működését. — Tormay Cécile-ről festett mesteri jellemképet dr. Ravasz László püspök a Vigadóban tartott országos Tormay-ünnepéiyen, melyet Fáji Fáy István vallás- és közoktatásügyi államtitkár, főiskolánk világi gondnoka rendezett. Dr. Ravasz a következőkép méltatta Tormay Cécile hazafias munkásságát az összeomlás után : Micsoda elszánt undorral tölthette el lelkét a tiszta és megszentelt életformák papnőjének az az oesmány csatornaár, amely akkor elözönlötte egész világunkat és iszapjával be akarta lepni édesanyánk fejkötőjét, leányunk menyasszonyi fátyolát, fiaink kardbojtját, oltárainkat és úrvacsoraosztó kelyheinket! S mert nem volt férfi Tormay Cécile: tehát nem tanácskozott, nem gondolkozott, nem végzett előzetes tanulmányokat, nem kellett pártszempontokat érvényesíteni, vagy leszámolnia, — örök aszszonyi ösztönnel megérezte azt, hogy életről, becsületről, emberi méltóságról van szó és inkább a halál, semhogy egy asszony ne lehessen magyar, keresztyén és ne lehessen tiszta, mint amilyen az édesanyja volt. Felsikoltott, mint egy vészmadár, szárnyait kiterjesztve átrepült az ország felett, átrepült a sziveken — ébresztő, vádoló, csodálatos sirály. Megérezte, hogy ebben a teljes pusztulásban vissza kell térni az ősi, egyszerű igazságokhoz, fel kell ébreszteni az élet ősi, egyszerű ösztöneit, új szeretet, új áldozat, új hit, új akarat kell. Nem a politikusok előszobájába ült be, a női lelket ragadta meg, kereste a magyar hitvest, ke-
