Dunántúli Protestáns Lap, 1940 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1940-03-24 / 12. szám
1940. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 5 1. oldal. szegődik is mellénk, kialakul egy hatalmas olvasótábor, aminek következtében a politikai életben egy csapásra olyan tényezők leszünk, akikkel az országunkat kormányzó hatalomnak mindenkor számolnia kell. Hozzátok fordulok elsősorban lelkipásztor testvéreim, kik velem együtt érzitek, hogy mily nehéz a szegénység nincstelenségéből a minden irányú fizetési kötelezettségnek eleget téve egyházainkat fenntartani, mily szívet-lelket gyötrő a sok esetben 2—300 0/°-os pótadóval agyonterhelt híveinktől újabb és újabb áldozatokat kívánni, hozzátok fordulok: jöjjetek, álljatok sorompóba, sürgessétek ti is a nagyszerű lehetőségeket magában rejtő protestáns politikai napilap mielőbbi megteremtését. Rinyakovácsi, március 6. Szabó József lelkipásztor. Irta és a magyar református theologiai tanárok országos értekezletén felolvasta : Dr. Pongrácz József. Többünknek felejthetetlen emlékű tanára, Dods M.árk, amikor 1889-ben elfoglalta a New Collegeban tanári székét, székfoglalójában azt mondotta: »A haladás a theologia területén sehol sem volt oly nyilvánvaló és gyümölcsöző, mint az újszövetségi tudományokban. Azt lehet mondani, hogy az elmúlt ötven 'esztendő többet tett az Úiszövetség megértésének az előmozdítására, mint az összes más keresztyén Télévszázadok együttvéve«.1 Pár évvel ezelőtt meg egy vezető brit újszövetségi tudós, röviddel halála előtt, azt mondotta, hogy az újszövetségi kutatásnak nincs fontos jövendője. A kérdéseket*. amelyek ifjúságában lekötötték a figyelmet: már megoldották és azt hitte*, hqgy már kevés tenni való vár az új* fiatalabb nemzedékre.1 2 Ezek, nagyon ellentétes álláspontok, de mindkettőben sok igazság van. Docls Márk beszámolt arról, hogy milyen lendítő, ösztönző hatással volt az újszövetségi tudományokra a Baur-féle történet-kritikai irányzat. Mindenfelé alapos munka indult meg, hogy a Bibliát igazolják és megvédjék Baur túlzásaival szemben. Az öregedő brit tudósnak meg abban van igaza, hogy a mostantól számított utolsó ötven esztendő alatt nem történt semmi nagyobb forradalmi újítás, nyugodt, csendes vizsgálódások következtében lassanként igazolódik, amit Hamack mondott, hogy »a hagyománynak lényegileg igaza van«.3 Én Rendeli Harris véleményét fogadom el, aki most 86 éves és nemrégiben azt mondotta: »az újszövetségi tanulmányokban ép most új fejezet kezdődik«.4 Engedje meg a mélyen tisztelt értekezlet, hogy ennek igazolására rövid áttekintést nyújtsak a legújabb régészeti leletekről, amelyek magukban véve nem szenzációsak, de mindenesetre érdekesek és hitünk alapjainak a szilárdsága mellett tesznek tanúbizonyságot.. 1 Recent Progress in Theology. Edinburgh, 1889, 18 1. 2 The Haverford Symposion on Archaeology and the Bible. New Haven, 1938: Cadbury The Present State of New Testament Studies. 79 1. — E hasznos könyvre dr. Papp László budapesti theol. akad. tanártársam hívta fel figyelmemet és ő volt szives azt használatra kölcsönadni, amiért neki e helyen is őszinte köszönetemet fejezem ki. 3 Chronologie d. altchristlichen Literatur. I. 1897. X. 1. 4 Haverford Symposion, 106 1. Hogy a régészetnek mit köszönhetnek általában a bibliai tudományok, arra csak hivatkozom Barton inagy művére,5 melyhez hasonló más nyelveken is található. Tekintettel a rendelkezésre álló idő kevés voltára, korlátoznom kell magamat. Bármennyire csábít is a részben dr. Erdős Károly barátom szívességéből rendelkezésemre álló irodalom és az ilyen fajta tanulmányokkal eltöltött hosszú esztendők sora* hogy sétára vigyem igen tisztelt barátaimat a romjaiból kiásott Efezusba, melyet az angolok és az osztrákok írtak le, vagy Korinthusba, amelyet az amerikaiak ástak ki és ísmerjtettek meg a tudós világgal nagy értékű drága kiadványokban, — Isten segítségévei nemsokára talán megírhatom a Filemon levelével kapcsolatban újabb, enemű tanulmányaim eredményét, — most e kedvenc témámat mellőzve, először néhány újabb régészeti leletről szólok, azután pedig az utolsó évek papirusz-felfedezéseit óhajtom vázolni az újszövetséggel kapcsolatban. Erdős Károllyal írt újszövetségi bevezetésünkben0 említettük az ú. n. Názáreti feliratot, amelyet Cumont tett közzé 1930-ban7 és amely körül tekintekintélyes irodalom fejlődött ki. E felirat Cumont szerint Tiberius császár korából származik és talán épen Pontius Pilátus kapta feleletül a császárhoz intézett kérdésére, hogy mit csináljon a sírháborítókkai, azokkal, akik a sírokból a holttestet ellopják* rvpßaipvyíct, 1. Máté 28:12—15. Liatzniann ígérte, hogy kifejti ezzel ellentétes felfogását, de a rendelkezésemre álló irodalom szerint ez a kifejtés még nem történt meg. Szerintünk ez az épen Názáret környékén talált felirat egyik történeti bizonyítéka a Jézus feltámadásának. Nagyon érdekes az az adat, amelyet egy Indiából hazatért misszionárius talált. Dr. Stewart8 elmondja, hogy a Shen Hsien Kang Chien című, jól ismert taoista könyv IX. kötetének 26—28. lapjain olvashatni jézus életét, amelyről a taoista iró azt állítja, hogy Nyugatról hozták Kínába bizonyos törzsek, amelyek Kuang Wu Ti császár uralkodása idejében megtáímadták Kínát, de a császár egyik tábornoka által visszaverettek. Ez a császár Kr. u. 25—28-ig uralkodott és Stewart számítása szerint a mi időszámításunk szerint 24-ben történt jézus megfeszíttetése és feltámadása. Tehát a nevezetes esemény híre négy év aiatt már eljutott Kínába. — Tekintettel arra, hogy iezt a munkát 1701-ben írták, az adatot némi kételkedéssel fogadja az ejnber, bár alapjában véve semmi lehetetlenség sincs abban, hogy az idők teljessége alatt történt események hírét oly gyorsan szétvitték a távoli Kínába is. Ez csak megerősíti Pál apostol állítását Róm. 10:18-ban. Egy másik* mostanában sokat vitatott lelet ugyancsak az evangéliorn korai .elterjedésével áll kapcsolatban. Mi, mai nyugati keresztyének meg vagyunk győződve, hogy a világban az evangéliorn lassan terjedt el, niintahogy lassan fejlődik nálunk is. Pedig ez csak azt bizonyítja, hogy belőlünk hiányzik a Lélek lereje és az élet helyén tulajdonképen tespedés van csupán. Sokkal inkább igaza van annak az Indiában dolgozó, modem misszionáriusnak, aki szerint a ke-5 Archaeology and the Bible. Philadelphia, 19377. 6 Pápa, 1934 (Theologiai Kézikönyvek: 4), 52 1. 7 Un rescrit impérial sur la violation de sépulture. Revue Historique, 1930, 241—266 11. 3 When Did Our Lord Actually Live ? Edinburgh, 1935, 164-5 11. A legújabb régészeti leletek és az Újszövetség.
