Dunántúli Protestáns Lap, 1940 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1940-03-10 / 10. szám
Ötvenegyedik évfolyam. 10. szám. Pápa, 1940 március 10. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ____________________________MEGJELENIK MINDEN VASARNAP.______________________________------------------------------------------ FŐSZERKESZTŐ: MEDGYASSZAY VINCE PÜSPÖK------------------------------------------FELELŐS SZERKESZTŐ DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA I FÖMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THEOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ I TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK Szolgálat, vagy versengés? A szabadságról fogunk beszélni és hallani a ránk következő héten. Március 15-ike szívünkhöz nőtt, mert érezzük, hogy a nemzet szabadságvágya a vallás mélyéből fakad. Isten szabadságra teremtette az embert. Ez azt jelenti, hogy a legfőbb Urnák a Teremtőt valljuk és irtózunk mindentől, ami elvon bennünket Istentől. Gyűlöljük a hamisságot, a zsarnokságot, a rabságot, mert ezek mind akadályai annak, hogy a lélek kifejthesse Istentől adott képességeit. A magyar nemzet szabadságharcai egyúttal a lélek harcai is voltak. A finnek nemcsak földi hazájukért vívják hősi háborújukat, de vallásuk is kockán forog. Pál apostol jól látta az igazságot : a legnagyobb szabadsághős Krisztus és minden szabadság alapja az a szabadság, melyre minket Krisztus megszabadított (Gál. 5: 1). Ez a gondolat többször is foglalkoztatta az apostolt. Ezért írta híres tételét: „ahol az Urnák Lelke, ott a szabadság“ (2 Kor. 3: 17). Csodálatos távlatok, a nemzetek, az országok számára ! Igazi szabadság csak ott és akkor lesz, ahol és amikor a Szent Lélek újjászüli az embereket. Magyar református egyházunk azzal járul hozzá legnagyobb mértékben a magyar haza szabadságához, hogy prédikálja az igét alkalmas és alkalmatlan időben. Felhívja az embereket, kicsinyeket és nagyokat, szegényeket és gazdagokat, tudósokat és tudatlanokat, férfiakat és nőket egyaránt: fogadjátok be Istent és az Ö Krisztusát! Engedjétek munkálni szívetekben a Szent Lelket, mert csak így támadhat kívül és belül új élet, az Isten gyermekeinek átalakult, egymásban testvértlátó, közös célok lelkes szolgálatára összefogó, áldozatoktól vissza nem riadó sőt azokat készséggel önként vállaló élete. Kérjük Istent, hogy e napokban különös mértékben töltse ki reánk szabaddá tevő Szent Lelkét. Újítson meg mindnyájunkat a bűnbánat tűzében, hogy megértsük akaratát, hogy e nehéz időkben erősek lehessünk, és tudjuk teljesíteni kötelességünket édes magyar hazánk javára és üdvére. p i — A sólyi ref. ifjúsági- és leányegyesület Szabó Árpád s -lelkész és Szabó Katalin tanítónő vezetésével jól sikerült teaestélyt rendezett. Elismerést érdemlően szerepelt az ifjúsági vegyeskar és műkedvelő gárda, A tiszta jövedelem a förmeteges idő ellenére is 201 P 85 f volt. A szép sikerhez hozzájárult a csekély lélekszámú gyülekezet megértő áldozatkészsége és a vezetők, valamint az ifjúság fáradságot nem ismerő munkája. Az ifjúsági- és leányegyesület tagjai a tiszta jövedelemből a ref. egyházat keresztelő kúttal és keresztelő korsóval ajándékozzák meg. Az ember, mint a közösség tagja, nem élhet ielszigetelten. A körülöttünk történő eseményekről tudomást kell vennünk, amelyek alakító, formáló hatást gyakorolnak reánk. Ugyanez áll a nemzetek közötti életre is. Ma különösen megragadó esemény: a nemzetek versengése. A múltban sem volt ez a jelenség ismeretlen. A babilon, asszír, perzsa népek, az egyptomiak, a görögök és a rómaiak harca, versengése nagy nyugtalanságot okozott az akkori népek életben. Az érdeklődésünk középpontjában a nemzetek mostani versengése áll. A napilapok és a rádiónak a jelentése a háborús pusztításokról, rombolásokról, hajók elsülyesztéséről egyrészt már megszokottá váltak, másrészt pedig megrendítenek bennünket. A [nemes versenytől ez a versengés messze áll, azzal homlokegyenest ellenkezik. Máért folyik ma a nemzetek versengése? A hatalom megszerzése, a másik nemzet felett való uralkodás, leigázás a cél, amelyért a versengés folyik. A [nemzetek versengése nemcsak harci eszközökkel történik, hanem gazdasági téren is. A gzdasági háború a termények, élelmiszerek, fogyasztási cikkek árának emelkedését eredményezi, sőt sok árunak a beszerzését, megvásárolását is lehetetlenné teszi. A versengő országoknak a hadsereg élelmezésére, fenntartására is hatalmas összeget kell fordítaniok, amit a nemzet minden polgára megérez. Ebben a versengésben az eszközök mellékesek, egyedül a cél fontos. , A .nemzeteknek ez a versengése nyugtalanságot is támaszt. A nagy bizonytalanság, melyben a versengő nemzetek és a körülöttük levők élnek, meg? akadályozza a fejlődés útján való haladást; a nemzetek építő munkáját késlelteti, mert ezeknek szakadatlan védekezésre, készenlétre kell berendezkedniök. Az ilyen versengés esztendőkik eltarthat. Váratlan fordulat új irányt ád a versengőknek. A lényeg azí, hogy az ilyen állapot beteg. Az egymás leigázására, a másik felett való zsarnoki uralkodásra törekvő nemzetek olyanok, mint a rossz szomszédok, akik örülnek, ha a másikat baj, szerencsétlenség, veszedelem éri, ha árthatnak egymásnak. A versengésnek ez a fajtája, melyet napjainkban látunk a nemzetek között, pusztulásba, romlásba és veszedelembe sodorja a versengőket, de békét és igazságos megoldást nem hoz. Egyéneknek és nemzeteknek meg kell tanulniok az igazi uralkodás lényegét. Az ember azt gondolja és azt hirdeti, ho^gy az uralkodás: leigázás, elnyomás, zsarnoki kormányzás. A versengők elfelejtik, hogy járt Valaki a földön, Aki akkor is és most is ezt üzeni mindenkinek: aki közür-
