Dunántúli Protestáns Lap, 1940 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1940-09-22 / 38. szám

1940. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 181. oldal. kedésre alakult (felerészben Debrecen város, felerész­ben a tiszántúli egyházkerület tulajdonát tevő) nyomda­­vállalattól sem lehet kívánni, hogy vállalkozására rá­fizessen. Az énekeskönyv előállítására már volt nyilvános pályázat nem is egy ízben. A debreceni nyomdán kí­vül csak egyetlen versenyző volt és a debreceni nyomda volt olcsóbb. Most pedig, amikor már az új énekes­­könyv készítése elrendeltetett, bajos volna a csak néhány évig forgalomban maradható mostani énekeskönyvek kiadására új vállalkozót találni. Ez mindenesetre meg­drágítaná az énekeskönyvet. Ezért hosszabbította meg a konvent — nem ad Graecas calendas, hanem leg­későbben 1945 végéig — az énekeskönyv nyomatási és forgalombahozási szerződését. Az új énekeskönyv ennél előbb is elkészülhet, .azt már nem ez a bizott­ság intézi. A kottanélküli vagy kivonatos énekeskönyveknek forgalombahozatala ellen a bizottság igenis több alka­lommal tiltakozott és ezt a tiltakozást az egyetemes konvent is minden alkalommal helyeselte. A zsinat úgy állapította meg az énekeskönyv szövegét, ahogy azt a konvent megbízásából a debreceni nyomda adja. A ki­vonatolás vagy a hangjegyek mellőzése arra vezet, hogy gyülekezeteink énekelni tudása csak a kivonatokra kor­­látolódjék és zenei tekintetben megbízhatatlanná legyen. A zsinat állapíthat meg kisebb terjedelmű, kevesebb verset tartalmazó énekeskönyvet, az majd olcsóbb lesz, de a bizottság ennek az énekeskönyvnek kiadására és forgalomban tartására kapott utasítást, más énekesköny­vet tehát el nem ismerhet. Az énekeskönyvi és tankönyvbizottságoknak egyet­len tagja (elnöke, előadója, jegyzője) nem részesül semmiféle tiszteletdíjban. Csak a gyűlések tartása alkal­mával térítik meg költségüket, de ez is a nyomdavál­lalat, nem pedig az egyház terhére megy. A debreceni nyomdavállalat volt igazgatója negy­venévi, csakugyan értékes szolgálat után vonult nyu­galomba. Az új igazgató pedig tizenhét év óta áll a nyomdavállalat szolgálatában, tizenhárom év óta mint igazgatóhelyettes. t KÖNYVISMERTETÉS H IV - ■ .................—^ A Bakony-Balatonvidéki Református Népfő­iskola 1939—40. évi értesítője. Összeállította Boda József lelkipásztor, 44 1. Budapest, Bethánia Nyomda. Bevezetőül erőteljes felhívást olvashatunk Népfő­iskolát! címen. A Bakony-Balatonvidéki Református Népfőiskola rövid története beszámol e hézagpótló in­tézmény létrejöttéről. Az első évfolyam gárdája 7 vár­megyéből, 3 egyházkerületből, 6 egyházmegyéből, 12 egyházközségből jött össze. Az előadók „falusi tanítótól az egyetemi professzorig, kisgazdától a grófig, helybe­liek és vidékiek a legnagyobb készséggel vállalkoztak munkára. Minden osztályfelekezeti különbség nélkül, áldozatos szeretettel, ingyen siettek az ügy szolgálatára.“ A Munka c. részben beszámol az értesítő a népfőisko­lában folyó testi, szellemi, nemzeti, népi, gazdasági, lelki nevelésről, a közösségi életről. Felemelő, amit az Anyagi élet c. fejezetben olvashatni: A zárszámadás szerint az ^ összes bevétel 4357-67 P volt, a kiadás 2914-54. Érdekes vallomások vannak a Tanulságok, tervek c. fejezetben. A Bizonyságok c. fejezetben négy főiskolás ifjú beszédéből közöl az értesítő figyelemre­méltó részleteket A Tudnivalókból megtudjuk, hogy az iskola má­sodik éve november 1-én kezdődik és március 15-én fejeződik be. Tandíj nincs. Internátusi bentlakás (fűtés, világítás,) és ellátás (napi háromszori bőséges étkezés), valamint a tanfolyammal kapcsolatos egyéb kiadások (kirándulások) fejében minden növendék 150 P-t fizet a tanfolyam egész idejére. Sze^énysorsú, vagy nehéz anyagi körülmények között élő alkalmas jelentkezők kedvezményért, vagy ingyenes felvételért folyamodhatnak. A népfőiskolára felvesznek minden egészséges, tanulnivágyó, lehetőség szerint ifjúsági munkában már résztvett 18—25 éves magyar földmíves ifjút. Felvételre való saját írású jelentkezéseket október hó 15-ig (de helyszűke miatt kívánatos minél előbb) Boda József ref. lelkipásztorhoz Veszprém, Gömbös Gyula u. 24. sz. kell küldeni., Lelkészi ajánlólevél mel­lékelendő. A füzet méltó a minél szélesebb körben való el­terjedésre, a népfőiskola ügye pedig az áldozatos szívű, hűséges támogatásra. Szent Pál apostol élete. James Stalker D. D. | Glasgow nyomán, angolból átdolgozta: Lukácsy Imre I ny. ref. lelkipásztor Dunavecsén. Sylvester kiadás. ; Budapest, 1940. 8-r. 124 1. Ára fűzve 3 P, kötve 4 P. Lukácsy már eddig is értékes művekkel .gyarapí­totta a magyar református lelkipásztor könyvtárát. A négy evangéliom angolból átdolgozott magyarázatai sokat forgatott müvei a lelkipásztori dolgozószobá­nak. A János evangéliomáról írt Dods-féle magyarázat­ból már új kiadás is szükségessé vált. A nyugalom éveinek áldott csendjében figyelme most a keresztyénség legnagyobb apostolának élet­története felé fordult. A híres skót theologus. Stalker, közismert könyvét vette műve alapjául és azt szaba­don átdolgozta a magyar igényeknek és szellemnek megfelelőleg. Ugyanaz a Stalker ez, akinek müveiből több tanulmány jelent meg fordításban lapunk hasáb­jain is, a b. e. Csizmadia Lajos tollából. A Magyar Ev. Keresztyén Diákszövetség pedig A fájdalom em­bere c. kötetét adta ki Victor János fordításában. Stalker könyve már régen jelent meg, de a nagy tudással, nem közönséges írásművészettel és égő evan­­géliomi hittel megírt mű ma is időszerű és bárki „ha­szonnal olvashatja. Lukácsy annyival is közelebb hozza a könyvet korunkhoz, hogy beledolgozza a Pál apos­tol életét tárgyaló újabb külföldi és magyar irodal­mat is. Valódi léleképítő olvasmány e könyv. Az apostol életét a következő fejezetekben tárgyalja: I. Pál após­ától helye a történelemben. II. Önkéntelen előkészülete jövő feladatára. III. Megtérése. IV. Evangéliuma. V. A munkást váró feladat. VI. Pál térítői utazásai;. VII. Pál írásai és jelleme. VIII. Pál egyik egyházának képe. IX. A nagy vitáskérdés. X. A vég. A Függelék kiegészítő jegyzeteket tartalmaz és beszámol a feb használható forrásmunkákról. Átdolgozó hálás kegyelettel emlékezik meg a budapesti ref. theol. akadémiáról, ahol félszáz eszten­dővel ezelőtt tanult tanárai közül ma már csak dr. Szabó Aladár él. Szeretettel gondol Edinburghira, Ut­­rechtre és M.arburgra, amely városokban tanulmányait folytatta, az Előszóban pedig a debreceni, sárospataki és pápai főiskolákat említi meg, amelyek szerző iro­dalmi munkásságát mindig jóindulattal kísérték. A jelen munka és szerző többi 15 munkája is kapható a szerzőnél Dunavecsén, valamint az Egyház­kerületi Iratterjesztésben, Pápán. Melegen ajánljuk megszerzésre. Gyakorló lelki­

Next

/
Oldalképek
Tartalom