Dunántúli Protestáns Lap, 1940 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1940-09-15 / 37. szám
Ötvenegyedik évfolyam. 37. szám. Pápa, 1940 szeptember 15. DDMNTULI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ________________________MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ____________________-------------------------------------------FŐSZERKESZTŐ: MEDGYASSZAY VINCE PÜSPÖK -------”---------------------------------FELELŐS SZERKESZTŐ DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA I FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THÉOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ 1 TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK I A nagyatádi templomszentelésre. Zsolt.: 126. Szeptember 22-én szenteli fel, Isten segítségével, Püspök Urunk az újonnan épült nagyatádi ref. templomot. Ez a templomszentelés, nemcsak a kis fürdővároska ünnepi eseménye, hanem fel kell figyelnie az egész kerületnek arra, hogyan született meg legújabb gyülekezete, a nagyatádi missziói egyház. A belsősomogyi egyházmegye a fogyó gyülekezetek egyházmegyéje. Az'egyházmegye lélekszáma 1920— 1930-ig 1478 lélekkel fogyott s ez a fogyás az utolsó évtizedben még növekedett. Ezekből a megfogyatkozott lelkekből térült meg mintegy háromszáz az új nagyatádi egyház képében. Ez a gyülekezet ugyanis nem városi tisztviselőkből áll, kiknek számát a járási, megyei, vagy városi intézmények számának növelésével egyre szaporítják, hanem a környékből betelepednek a kisiparosok, a falujukban elszegényedő kisexisztenciák. Somogyiak ezek nagyrészben, kiknek puszta léte bizonyság amellett, hogy meg lehet és meg kell élni föld nélkül is a magyarnak. Helytelen dolog tehát az egyke, vagyis a minden áron nagyobb darab föld után való törtetés, még saját fajtánk pusztulása árán is. Erdély részleges visszatérésének idején jó nékünk erre a visszatérésre is gondolnunk. Oh, ha a somogyi magyarság megtérne ebből a szörnyű bűnből, hogy odaillene ajkunkra a 126. zsoltár szavai: »Mikor visszahozta az Úr Sionnak foglyait, olyanok voltunk mint az álmodok. Akkor megtelt a szánk nevetéssel, nyelvünk pedig vjgadozással. Akkor így szóltak a pogányok: Hatalmasan cselekedett ezekkel az Úr! Hatalmasan cselekedett velünk az Úr, azért örvendezünk«. Isten országáért folytatott harcunkban a templomokat váraknak tekintjük. Somogybán a török a templomokból épített magának várat, úgy, hogy a lakosságot sorba állíttatta és kézről-kézre kellett adogatniok a téglákat. Ekkor ritkultak meg itt a templomok, mert helyükbe legfeljebb sárból tákolhatták Össze a szentegyházakat, amiket ha föl is váltott azóta sok helyütt megint a kőtemplom, a belejárók fogyatkoztak meg nagyon. De mintha egy új »téglaadogatás« indult volna meg Somogybán, hiszen az ptolsó tíz év alatt épült az egyházmegyében Keszthely, Szigetvár, Tapolca, Sümeg, Nagykanizsa s most Nagyatád ref. temploma. A 126. zsoltár a pusztai búvó patakok hasonlatával fejezi ki a visszatérés feletti örömét. A puszta homokja látszólag elnyeli, de később visszaadja .Kelet fontos éltető elemét, a vizet. Vajha így kapnánk1 vissza mi is, amit itt ezen ja téren elveszettnek hittünk. »Hozd vissza Uram a mi foglyainkat, mint patakokat a déli földön!« Isten áldja az új téglaadogatókat, néhai jó Szalóky Dánielt haló poraiban ott a csokonyai temetőben, az utána munkába állottakat életükbenv mert >>akik könnyhullatással vetnek, vigadozással aratnak majd, aki vetőmagját sírva emelve megy tova, vigadozással jő elő kévéit emelve«. Tánczos Dezső. A mezőíöldi ref. egyházmegye közgyűlése. Folyó évi július hó 31-én tartotta a mezőföldi egyházmegye rendes közgyűlését, miután az előző napi bizottsági üléseken a ^gyűlés tárgyai gondosan előkészíttettek. A gyűlés énekléssel, Bakó Lajos esperes bibliaolvasásával és buzgó imádságával kezdődött. Majd esperes elnöktársa dr. Kovács Gyula egyházmegyei gondnok nevében is meleg szeretettel üdvözölvén a gyűlés alkotó tagjait és az összes jelenlevőket, a gyűlést megnyitotta. A törvényszerű formaságok elintézése után Bakó Béla lelkészi tanácsbíróvá választását a közgyűlés megerősítette s tudomásul yette, hogy tőle a törvényes bírói eskü kivétetett. Tudomásul vette az egyházmegyei közgyűlés azt is, hogy a Benedek József elhalálozásával megüresedett tanügyi bizottsági elnöki tiszt vitelével Bózsa Sándor bizatott meg. Ezután az esperesi jelentés tárgyalására került a sor. Egyházmegyei közgyűlés az esperesi jelentést, mivel az minden közgyűlési tagnak nyomtatásban megküldetett, felolvasottnak tekintette, tudomásul vette és elrendelte azt, hogy az egyházmegye minden gyülekezetében presbiteri gyűlésben felolvastassék. Esperes úrnak gondos és az egész egyházi életet áttekintő jelentésének elkészítéséért köszönetét mondott. Az^esperesi jelentésben foglaltakkal kapcsolatban az egyházmegyei (közgyűlés hazánk, nemzetünk jövőjét illetőleg Istenben való bizalommal tekint a jövő elé s igazságos ügyünk diadalát a nagy baráti nemzetek! megértő jóindulata mellett elsősorban az igazán ítélő Istentől kéri és várja. A leghódolóbb tisztelettel és legnagyobb hálával emlékezik meg az egyházmegyei közgyűlés arról a férfiúról, akinek húsz éves országlása lelkileg fölemelte a nemzetet, területileg gyarapította az országot, Nagybányai vitéz Horthy Miklósról. Mély gyászában is együtt érez vele és fájdalmára gyógyító balzsamot a Mindenható Istentől kér. Esperesi jelentéssel kapcsolatban a veszteség fájdalmával emlékezett meg egyházmegyei közgyűlés Darányi Kálmán volt miniszterelnök és képviselőházi elnök, főiskolánk világi gondnoka-, valamint Sörös Béla püspök, a felvidéki magyarok egyik legkiválóbb vezéralakja elhunytáról. — Fájdalommal emlékezett meg Benedek József polgárdi lelkipásztor, tanácsbíró és tanügyi bizottsági elnök, Simon Sándor volt világi fő
