Dunántúli Protestáns Lap, 1940 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1940-09-08 / 36. szám
1940. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 171. oldal. sek, a magyar városi polgárok is, sőt a végvári vitézek is. A Dunántúl a XVII. században megindul egy csendes forradalom, már akkor sok egyházban működik az igazi kálvini presbitérium. Az elnyomatás kora után bekövetkezett a belső válság és bár a lehetőség megvolt reá, mégsem alakult ki az igazi kálvini presbitérium. A legutóbbi húsz év a református ébredés kora volt. Kialakulása is az igazi presbitériumoknak. A magyar ref. presbiter azért jó közéleti személyiség, mert jó református, bibliás, hívő lélek, mint ilyen tölti be a következő 400 esztendőben a hivatását. Szilassy Béla dr. ny. államtitkár: A magyar presbiter nemzeti és egyházi felapatairól szólt. Abból indult ki, hogy mindenki hatással van a környezetére, egyben felelős is mindenki ezekért a hatásokért. A ref. presbiternek is vannak ilyen feladatai: a magyarok közt szolgálni Isten akaratát. A nemzeti problémákkal foglalkoznia kell. A trianoni ref. egyház feladata volt, az igazságtalanságokra felhívni a világ figyelmét, az elnemzetleniesitéssel szembenállói. Ma a feladata, megszüntetni minden olyan jelenséget, amely társadalmi elkülönülés felé vezet A bizalmon felépülő magyar egység megteremtése a cél. Ez biztosítja a magyarság vezető szerepét a Kárpátok medencéjében. Ez fogja megoldani a szociális ellentéteket. De a szociális viszonyok nem rendezhetők lelki átalakulás nélkül. A keresztyén szolgálatnak a nemzet életében vezető szerephez kell jutni, cél a nemzeti közösséget szolgáló magyarság kialakítása. Olyan életfeltételeket kell teremteni, hogy ide vonzuk azokat a magyarokat, akik hazánk területén kívül élnek. A nemzeti felelősségérzés magasabb fokára kell eljutni. Minden magyar a nemzet jövőjének munkása, a presbiterek felelősek érte, hogy hazánk a boldog magyarok országává épülhessen! Szabó Imre főtitkári jelentése után Farkas István püspök mondott zárszót, Medgyasszay Vince püspök imádkozott A délutáni templomi hangversenyen Ravasz László püspök mondott megnyitó beszédet s beszélt az ünnepnapok és a hétköznapok viszonyáról. A munkához pihenés kell — mondotta —, a pihenésnek a munkából kell származnia, a pihenésnélküli robot felőrli az életet, a munkanélküli pihenés az emberből felszabadítja a legsötétebb szenvedélyeket, elsorvasztja világépítő képességeit. Dolgozunk, hogy ünnepeljünk és ünnepelünk, hogy dolgozhassunk. Dr. Szabó Zoltán orszgy. képviselő Nemzet és egyház címen a nemzeti és egyházi élet kölcsönhatásairól szólt és a felekezeti béke szükségességére mutatott rá. Bódás János verseiből adott elő. Ákom Lajos művészi orgonaszámai és Kóréh Endre énekszáma után Fáji Fáy István államtitkár mondott zárószót. Rámutatott arra, hogy a magyar nemzetnek és a keresztyénségnek új ellensége támadt: a vallástalanság és a nemzetköziség. Ez irányzattal a presbitereknek fel kell venni a harcot. Lássák meg a szenvedők tömegét — mondott — köztük talál talajra a hitetlenség, öleljük magunkhoz a védtelen, szegény testvéreinket, szeretettel, mint lélekben jó reformátusok és jó magyarok. Neveljük rá társadalmunkat a szociális megértésre és az igazi áldozatos magyarságra egyaránt, akkor meg fogjuk tartani alsóbb néprétegünket a vallásos hit és a hazafias érzés biztos talaján. A nagygyűlés előadásait és művészi számait nagy érdeklődéssel és figyelemmel hallgatta végig a presbiterek hatalmas tömege. Hisszük, hogy nem jöttek hiába! Mindnyájan magunkkal vittük Ravasz László püspöknek a nagygyűlés folyamán elhangzott egyik kijelentését : Az idők változhatnak, a magyar népnek mindig szüksége lesz Krisztusra és Krisztusnak is szüksége lesz a magyar népre! Zsemlye Lajos. ® ä ® @ Sí & ® «í ?J®®®®®S@ S®S®®®®®® (a'®®®® ® ®S£Üi @© S ® ® Cél | VEGYESEK ss@®®@@®®®®®®®®®®®®®®®a®®®®®®®®@®®a!@®si — Lelkészképesítő vizsgálatok. Dunántúli egyházkerületünkben szeptember 2—7. napjain Pápán voltak a lelkészképesítő vizsgák. A bizottság elnöke Medgyasszay Vince püspök, helyettes elnöke Győry Elemér egyházkerületi lelkészi főjegyző volt; tagjai közül megjelentek: Ólé Sándor főiskolai gondnok, dr. Jókay-Ihász Miklós egyházmegyei gondnok, dr. Molnár Imre egyházkerületi ügyész és dr. Németh Bálint ügyvéd, valamint a theologiai tanárok. A második lelkészképesítő vizsgálatra 16-an jelentkeztek. Kitüntetéssel vizsgázott: Pethe Kálmán, Pécsvárady Béla; jelesen: Ábrahám Kornél, Nádasdy Gábor, Szíj Rezső, Virágh Vince ; jól: Bognár Károly, Böszörményi László, Kiss Károly, Nagy István, Nagy Zoltán, Rácz László, Temesváry Kálmán, Tóth Mihály; képesíttetett: Fekets Emil, Herczegh Vilmos. Az első lelkészképesítő vizsgálatra 8-an jelentkeztek. Jelesen vizsgázott Csapó Gyula, Vörös József; jól: Csepeli Ödön, Nagy Ernő, Vörös Béla, Végli Dániel; képesíttetett Tar Tamás. Egy-egy tárgyból javító vizsgára utasított a bizottság két jejöltet. Ketten jelentkeztek különbözeti vizsgára. Közülük Gálos Alajos jó eredménnyel vizsgázott, Ferenczi Ernő képesítést nyert. — Lelkészbeiktatás. A Polgárdi ref. egyház szeptember hó 8-án, vasárnap d. e. 10 órakor kezdődő templomi ünnepély keretében tartja megválasztott lelkipásztorának Antal Gyula lelkipásztornak beiktatását, melyet Bakó Lajos esperes fog végezni. — Az Országos Református Tanáregyesületnek augusztus hó 28—29-ére Debrecenbe összehívott közgyűlése közbejött akadályok miatt bizonytalan időre elmaradt. — Alvinczi Péter emléktábla Kassán. Bocskai és Bethlen Gábor kiváló munkatársának, a Magyarország panasza c. munka szerzőjének, a kassai dóm protestáns papjának épúgy, mint általában a kassai protestáns múltnak nincsen Kassán semmi emléke,. A református templom falára díszes emléktáblát helyeznek a budapesti ref. vallásoktatók október elején, amely hirdetni fogja A veres kő alatt nyugvó Alvinczi Péter emlékét. A hagyomány szerint ugyanis Alvinczi a dómban fekszik egy piros márvány kő alatt, a követ azonban sehol sem találni már. — A felszabadult Kolozsvár imádkozó és az örök isteni igazsága vetett hitében meg nem szégyenült, örömkönnyeket síró magyarjainak ajánlva jelent meg harmadik kiadásban az a 264 esztendős imádságos könyvecske Az űrért és hazájokért elszéledett és számkivetett bujdosó magyarok füstölgő csepüje, amely először 1676-ban jelent meg Kolozsváron. Akkor az I Lipót üldöztetései elől Erdélybe menekült magyarok számára irta Szőllősi Mihály, most az Erdély felszabadult részeit megszálló nemzeti hadsereg viszi ajándékul a sok üldöztetésében derekül megállóit magyar reformátusoknak. A könyvecske ára portóköltséggel együtt 90 fillér. Kapható a kiadónál. A csekklap címe és száma: „Ince Gábor Budapest, 33. 451.“.
