Dunántúli Protestáns Lap, 1940 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1940-08-18 / 33. szám
1940. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 157. oldal. gaszkodása, legnagyobb biztosíték arra, hogy az egyházmegye kormánya ismét edzetten erős kezekben van. Az új munkatársaknak, Lampérth Lajos főjegyzőnek, Nagy András tanácsbirónak ügybuzgalma, lelkesedése, az eddig rájukbizottak gondos elvégzése minden reményt megad arra, hogy a többrebizatás folytán rájuk háruló feladat mindig a legjobb megoldáshoz jut. Elnök indítványára az egyháztagok lelki életének összejövetelek által történő elmélyítése céljából megalakulnak a kiskörök s megválasztatnak azok elnökei. Marcalvidéki kör elnöke: Parragh Árpád, pápai köré Ólé Sándor, bakonyi köré Madar Zoltán. Konventi utasításnak megfelelően, az ifjúság lelkigondozásának hathatósabbá tétele érdekében Varga Kálmán egyházmegyei ifjúsági vezetővé választatott. Körzetgazdák lettek Császár Lajos kupi, Kovács Sándor pápadereskei és Ácsai József dudari lelkipásztorok. Császár Károly é. jegyző titkár lett. Vizsolyi biblia jubileumát őszi értekezlet fogja méltó keretek közt ünnepelni. A lelkészek OTBA-tagságáról és népünk háziiparáról szóló előadások az előadók katonáskodása miatt elmaradtak. Elnöki előterjesztések után Varga Kálmán ajkai lelkipásztor tartott előadást „Apostol Elek Konfirmációi Kátéjának bírálata a következő kiadás szempontjából“ címen. Bevezetőül elvileg fejtegette a kérdést és kiemelte, hogy az igazi konfirmációhoz nemcsak a könyv, hanem a konfirmáció egyéb mozzanatainak reformálására is szükség van. Így kívánatos többek közt a magasabb életkorban történő konfirmáció. A nyolc osztály bevezetése az elemiben ajkaimul szolgál arra, hogy legalább 14 éveseket konfirmáljunk és arra is, hogy a kibővítést jelentő két év konfirmációi előkészítésre legyen felhasználható. Apostol Elek kátéjában kifogásolja annak terjededelmes voltát, kifejezésbeli nehézkességét és az apologetikus jelleg teljes hiányát. Értekezlet a bírálatot felküldi a konvent tankönyvügyi bizottságához, hogy a következő kiadás szerkesztésénél ott felhasználható legyen. Császár Károly padragi lelkipásztor „Református közoktatásügyünk viszonylagos autonómiája és súlyosbodó terheink“ címen értekezett. Szólt arról, hogy az állam irányított harcot folytat az egyház ellen. Megköti egyház kezét az igazgatásban. Rólunk nélkülünk jönnek ki miniszteri rendeletek. Esperes mellett túlméretezett hatásköre van a tanfelügyelőnek. Szólt a súlyosbodó terhektől: a magas tanítói nyugdíjjárulékról, a személyi illetmények emelkedéséről és az állami támogatás csökkenéséről. A felekezeti tanító hátrányosabb anyagi helyzetben van az államinál. Nem élvez hadipótlékot, nincs akkora arányban képviselve a VII. fiz. osztályban, tanítói fizetésért kántorizál. De hibáztatni lehet az egyházat is. Tanügyi rendszerünk kikezdhetővé tette iskoláinkat. Tankönyveink rosszak és drágák. Nincs tantervűnk. Katolikus és evangélikus van, mi az államtól vettük át. Felügyeletünk is alatta marad a körzeti iskolafelügyeletnek. Legyen iskoláinknak jobb könyve, tanterve, felügyelete, magasabb színvonala, akkor szükség lesz rájuk, a szükségesség pedig életet követel. Lampérth Lajos rédei lelkipásztor az egységes egyházfegyelem gyakorlása f tekintetében kibocsátandó utasítás tervezetét bírálta. Általánosságban elfogadható szerinte a tervezet, a gyakorlati életben való keresztülvitele azonban most még nem ajánlatos, mert a lelki erőtlenség nem bírja elhordozni. Á fegyelmezéshez készíteni kell előbb a gyülekezetek lelki talaját, megerősítve azt az evangélium szellemében. Nagy András acsádi lelkipásztor az egyházmegye jelenbeni anyagi helyzetét tárta fel utalással a jövőre is. Rendezett anyagi viszonyokról számolhatott be. Az egyházmegye a hivatalos kötelességen kívül szociális tevékenységet is fejt ki. Méltó ebben a dicső múlthoz, melyben tekintélyes alapok szolgálták a lelkészek, tanítók s ezek özvegyeinek és árváinak megsegítését. A jövőre nézve is nem a pénzintézetekben heverő tőkék gyűjtését tartja szükségesnek, hanam a rendelkezésre álló összegeknek cselekvő szolgálatát, mert a rendezett anyagi viszonyok között élő egyházak és egyházi vezetők a legjobb tőke a jövőre nézve. Szó esett a régi alapok refundálásáról, s mint nemes kezdeményező, Lampérth Lajos főjegyző a Szabó Mária-alapra 20 P-t adományozott Az ülés az esti órákban ért véget. Császár Károly. ff^............. " — í> KÖNYVISMERTETÉS ú Hodossy Béla: A magyar nemzeti ritmus. (A magyar vers és a magyar zene ritmusa.) Sárospatak, 1940. 96 1. 8. r. Hodossy Béla, a sárospataki tanítóképző ny. igazgatója, aki különböző egyházi lapokban az elmúlt években több cikket irt zsoltáréneklésünk készülő reformjával kapcsolatban s azokban uralkodó elvnek a magyar nemzeti ritmust jelölte meg, ebben a könyvben fejti ki a magyar vers és zene ritmusáról való gondolatait. Foglalkozik benne a ritmus, az ütem, a hangsúly, a verssorok és versszakaszok kérdéseivel, a szöveg és a dallam ritmusának viszonyával és megállításainak alátámasztására bőséges szemelvényt közöl a magyar költői m unkák és a zsoltárok szövegéből és dallamából. Érinti az ó-klasszikai és a nyugati verselésmódot s közli e kérdéssel foglalkozó irodalmat is. Énekeskönyvünk reformjának előestéjén jó szolgálatot tesz ez a könyv mindazoknak, akik ez ügyet szívükön viselik. ® ®siAä ® ax«,- -van ®®sís, s @ 1 VEGYESEK 1 — Az Orsz. Ref. Lelkészegyesület ez évi konferenciáját augusztus 21—24. napjain tartja Komáromban, 25-én ugyanott lesz az Orsz. Presbiteri Nagygyűlés, A Leikészegyesület legutóbbi számában közölt programm szerint egyházkerületünkből a következő lelkipásztorok működnek közre előadásokkal, vagy igehirdetéssel : Medgyasszay Vince püspök, Antal Zoltán (Balassagyarmat), dr. Benedek Sándor (Pápa), Bódás János (Székesfehérvár), Fekete Károly (Zalaegerszeg), Győry Elemér (Győr), Kúr Géza (Csicsó), Madar Zoltán (Mezőőrs), Maller Kálmán (Sopron), Ólé Sándor (Pápa), Szabó Dezső (Kálóz) Tóth Kálmán (Komárom). A lelkésznék konferenciáján előadást tart özv. Sörös Béláné is. — A Csurgóvidéki Lelkészi kör aug. 6-án Keszthelyen tartott értekezletet. Az Igét Beck Gergely kutasi lelkipásztor hirdette I. Kir. 19:11., 12, 13. vk. alapján. Nagy József somogyszobi lelkipásztor. „Utasítás az egyházközségi fegyelem gyakorlásának módjára“ c. tervezetet ismertette. Szikszay László belegi lelkipásztor az ORSz tagdíjaknak az egyházmegye útján való beszedéséről készült javaslatot, Kovács Károly elnök az ORLE tagdíjak egyházmegye útján való beszedésről készült javaslatot ismertette. Tóth Mihály lábodi lelkipásztor Tóth Kálmán csurgói lelkipásztor indítványát ismertette a Csurgón felállítandó Népfőiskoláról. Az értekezlet elhatározta a rizikó-biztosításba való belépést,
