Dunántúli Protestáns Lap, 1940 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1940-08-18 / 33. szám

156. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1940. Váry Szabó Elemér 1864—1940. Irta és a kollégiumi napon 1940 június 1-én felolvasta dr. Pongrácz József theol. tanár, főiskolai könyvtárnok. A kollégiumi napnak egyik legelső célja, hogy megemlékezzünk azokról, akik kitűnnek a főiskola iránt érzett szeretetük gyakorlati megmutatásában. Ezt a célt akarom most megvalósítani, amikor rövid em­lékezésben felidézem az egybegyűltek előtt Váry Szabó Elemér nemesveretü egyéniségét, aki ez év február 22-én Budapesten hunyt el 75 éves korában és aki valóra váltotta végrendeletében azt az akaratát, amiről bizalmas barátainak régóta beszélt, hogy intézetünk­nek hagyja évtizedek során át nagy szorgalommal, szakértelemmel és jelentős anyagi áldozattal gyűjtött régipénzeit és érmeit. A pápai főiskola már több mint egy évszázad óta rendelkezik régipénzgyűjteménnyel. Egykori tu­dós és széleslátókörű tanárunk, Tóth Ferenc, a törté­nész érzékével meglátta, hogy a numizmatika nem csupán a vagyonosok kedvtelése, nem is csak a szépet kedvelők egyik gyűjtési ága, hanem komoly tudomány, mely ha.kellő alapossággal művelik, a történeti isme­reteket jelentősen előbbre viheti. Különösen hazánk területe alkalmas arra, hogy itt a régipénzkereskedők nagyszerű leletekre akadja­nak, mert hiszen az egykori Pannónia bőven ontja az értékesebbnél értékesebb régipénzeket. A hozzáértő tudósok ä Dunántúl található, sok­szor kopott bronzpénzekből meglepő következtetéseket tudnak levonni a római császári kor művelődési, val­lási, gazdasági viszonyaira nézve és a budapesti egye­tem egyik világhírű tanára, Alföldi András, világ­hírét ;ép annak a gazdag és jól gyümölcsöztetett isme­retnek köszönheti, amelyet a budapesti Magyar Nem­zeti Múzeum Éremtárában szerzett a római érmészet körében. Alapvető munkája, A római uralom bukása Pannóniában, mellyel hírét megalapozta, úgyszólván egészen a régipénzek adatainak éleselméjű összeszedé­­séből áll és azok nélkül aligha lett volna megírható. Főiskolánk régipérizgyüjteménye megalapítójának, Tóth Ferencnek volt a leányági leszármazottja Váry Szabó Elemér, akinek régipénzgyüjteménye tetemesen gyarapítja főiskolánk hasonló gyűjteményét. Váry Szabó Elemér 1864 december 30-án, Buda­pesten született régi, nemesi családból.1 Édesantyja Váry Szabó János Pest vármegye tiszteletbeli főor­vosa és a Sárosfürdő orvosa volt.1 2 Édesanyja Tóth 1 A család nemességét 1655 május 29-én nyerte. A címer kék mezőben zöld dombon féllábon álló gémet ábrázol. A ne­mességet adományozó királyi oklevél Péntekné Saáry Leóna ezredesné szíves közlése szerint Budapesten, Liszkay Jenő kir. táblabírónál, Tóth Ferenc másik leszármazottjánál van 2 Irodalmilag is működött, megjelent „A budai Sárosfürdőu cimű müve, Pest, 1871. Szinnyei Magyar írók Élete és Munkái, Budapest, 1909. XIII. kötet 216 hasáb szerint 1825-ben született és Bécsben szerzett 1858-ban orvosdoktori oklevelet, meghalt 1882 május 9-én Budapesten, 57 éves korában. A Komáromi Lapok 1933 dec. 23-iki számában olvashatni, hogy Váry Szabó János Jókai Mór barátja és iskolatársa volt Kecskeméten és Jókait megkérte „írjon neki is emléklapot, amely emlékeztetni fog“, mint mondá, „engem reád“. Jókai ezt irta : „Mind rossz körösz­­tény az, akit a köröszt emlékeztet Krisztusra. Mind rossz barát az, kit emléklap emlékeztet a barátjára.“ Ez emléklap 1933-ban még Váry Szabó Elemér birtokában volt, hogy a hagyatékból hova került, nem tudom. — A Pesti Hírlap 1893 április 23-iki számának tárcájában Jókai megírta Az első temetkezés s az első feltámadás címen, hogyan húzta ki az ő fogát Halason Váry Szabó János járási orvos és halasi kálvinista főkurátor, amikor kecskeméti diák korában átrándult Kecskemétről Halasra pün­kösdi szünidőre. Ez a János bizonyára Váry Szabó Elemér atyai nagyatyja volt. Vilma, aki Tóth Lajos pápai ügyvédnek, a .gróf Ester­házy uradalom jogtanácsosának, Tóth Ferenc püspök fiának volt a leánya, meghalt 1903 ápr. 27-én.3 A ked­ves családi légkörben szívta magába azokat az érzése­ket, amelyek irányították azután egész életén át. Iskolánk birtokában megvan az első levele, mely így hangzik: Hőn dobog ma kis szívem, Mely ti értetek ég híven, S ez újévnek reggelén Jó szüleim így köszöntlek én. Ő valóban mindig a szív embere volt. A középiskolát Budapesten kezdte meg és Pápán fejezte be. Pápán tett érettségi vizsgát is 1883-ban. A Vili. osztályban 60 tanuló közül az lérdemsorban 16-ik volt. Tanárai voltak Vikár Kálmán, Szilágyi Jó­zsef, Szabó Károly, Kis József, Kapossy Lucián, Bo­­csor István, Tóth Dániel. Osztálytársai közül meg­említem a imég élők közül Eőry Szabó Jenő nyug. kir. kúriai bírót, Bállá Endre nyug. ref. lelkészt, az el­hunytak közül László Dávid, Csomasz Gyula és Szűcs Zoltán lelkészeket. ___________ (Folyt, köv.) 3 Tóth Lajos másik leányát, Lujzát, Harczy Károly győri másodalispán vette el s ennek leánya Harczy Leóna lett Saáry Lajosné, Saáry Lajos pápai ügyvéd és református főgondnok felesége, akinek gyermekei Péntekné Saáry Leóna és vitéz Saáry Lajos iparügyi miniszteri osztálytanácsos, okleveles gépészmérnök, lekötelező, nagy előzékenységgel jártak el a régipénzgyűjtemény­­nek a főiskola számára való átadásánál. A pápai ref. egyházmegyei lelkészértekezlet augusztus hó 7-én tartotta ülését a főiskolai díszterem­ben. Jelen volt az egyházmegyei elnökség, a lelkészi kar a katonai szolgálatra behívottak kivételével. Mint kedves vendéget körünkben üdvözölhettük Bakó Lajos urat, a mezőföldi egyházmegye kiváló és népszerű esperesét. Közének és Nagy András buzgó imádsága után biblia­kör nyitotta meg a tulajdonképeni tárgysorozatot. A bibliakört, mely „A lelkipásztor csüggedése“ témát tar­totta az Ige tükre elé, Ólé Sándor vezette. Hatására csüggedőkből bizakodókká lettünk. Kiss Zoltán é. elnök szívből jövő és szívhez szóló színes és magvas megnyitójában megemlékezett Jakab Áron nagypiriti lelkipásztorról, az igazság, szeretet és hűség jegyében szolgált esperesről, aki e tisztétől meg­rendült egészségi állapotára hivatkozással megvált. Lel­késztársainak még a törvény szigorával is javát szol­gáló vezér hagyta el benne eredményes esperesi műkö­dés után az őrhelyet. Örömünkre szolgál, hogy mint tb. esperes és megválasztott tanácsbíró tevékeny mun­kása marad egyházmegyénknek. Szólt elnök Bállá De­zsőről, a most nyúgalombavonult kupi lelkipásztorról. Hosszú évtizedek lelkiismeretes munkájával épített lel­kiekben, alkotott anyagiakban. Rendezett gyülekezetei adott át az utódnak. Névszerint említette a régebbi nyugdíjas kartársakat, Kelemen Zsigmondot, Fodor Gyulát, Bállá Endrét, Győry Jánost, mintegy jelezve, hogy a testvéri szeretet szálai nem szakadtak el közöt­tünk és közöttük. Kegyelettel emlékezett Jakab János győrszemerei kartársról, akit Isten hazahívott. Kedves, udvarias, szelíd lélek volt. Jó szolgálatokat végzett az egyházmegye többirányú munkájában. Szeretettel és tisztelettel köszöntötte az egyházmegye új tiszt­viselőit. Elsősorban Végh Jánost, az új esperest, akinek eddigi egyházi közéleti munkássága, egyházjogi és egyházpolitikai tudása és tapasztalata, az egyházi jusshoz, ha kicsiny is az, de törvényes, törhetetlen ra-

Next

/
Oldalképek
Tartalom