Dunántúli Protestáns Lap, 1940 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1940-08-11 / 32. szám
150. oldal. DUNÄNTOLI PROTESTÁNS LAP 1940. A veszprémi ref. egyhmegye lelkészegyesülete július hó 19-én tartotta évi rendes értekezletét Veszprémben, az egyházmegye lelkipásztori karának élénk érdeklődése mellett. Csak azok hiányoztak, akiket a katonai szolgálat, illetve a megszorított vasúti közlekedés gátolt a megjelenésben. A 23. zsoltár 1. versének eléneklése után Boda József áhítatot vezetett a Róm. VIII. 28—29. versek alapján. Irányította a lelkeket a bizonytalanság világából az egyetlen bizonyosság, Isten felé, a csődöt mondó tudományok világából a biztos tudás vl!áj igába: »Akik az Istent szeretik, azoknak .mindenek egyformán javukra vannak.« ^Kérdésére: ott vagyunk-e azok között, akik az Istent szeretik, megvan-e bennünk a minden javunkra történés feltétele, mindenki megalázkodott az élő Isten tekintete előtt, akit nem szeretünk úgy, mint kellene. Ezért nem tudjuk a csapást is áldásként fogadni atyai kezéből. Nem vagyunk az ő fiai, akikre »vár sóvárogva a világ«, akik tudják, bizonyítják, hogy minden szenvedés azért van, hogy az »0 Fia ábrázatához legyünk hasonlatosak«, akiknek számára nincs egyéb hatalom, amely előtt megalázkodnak, mint az Isten hatalma. Az Isten fiainak megjelenését váró világra, az új égre és új földre hivatkozott megnyitó beszédében Szűcs József elnöklő esperes is. A világ — mondotta — nagy átalakulás előtt áll. De hogy milyen lesz ez a világ, talán még azok se tudnák megmondani, akik tervezik. És mi lesz egyházunk sorsa ebben az új világban? Erről is sokat beszélnek, és sok gyógyító jelentkezik. De ebből csak egy bizonyos: ahol sok az orvos, ott nagy baj van. Ref. egyházunkban sokat emlegetett csoda-orvosság a belmisszió, amelynek sokat emlegetése azt bizonyítja, hogy a magyar ref. egyházban nincs bélmisszió, vagy legalább is nagyon hiányzik. Krisztus nem beszélt soha misszióról, de egész munkájának tökéletes alkateleme volt, amit missziónak nevezhetünk. Az apostolok sem beszéltek róla, hanem teljesítették és élték az evangéliomot. Kálvin se beszélt beimisszióról, mint olyanról, de nagy' gondja volt Isten igéjének tisztaságára, az erkölcsre, szenvedőkre, betegekre, mindenre, ami Isten dicsőségét szolgálja. Magyar ref. eleink se beszéltek róla annyit, mint mi, mert ő náluk is meg volt és azt egész természetesnek tartották. Szóval mindaz, amit helyes értelemben missziónak nevezhetünk, nem új dolog. Ott van a Bibliában, a kér. egyházban, mint szerves alkotó rész. Hova lett? Elsiklott, elsorvadt, mint elsorvadt és visszaesett az egész hitélet. De csalódnánk, ha azt hinnénk, hogy most meg •elég a belmissziót hajtani az egyházi élet egyéb fontos szerveinek figyelmen kívül hagyásával. A belmissziót nem szabad, mint valami külön álló dolgot kezelni. Nem egyház az egyházban; nem is az egyházat feleslegessé tevő pótlék. Belmisszió: minden néven nevezendő egyházi munka és kötelesség. Belmisszió a templomi igehirdetés, ha az »lélek és élet«, de nem belmisszió a bibliakör ße, ha abban hozzászólás címén tücsköt-bogarat összehordanak. Belmisszió volna a példaadás, az egyházi «adminisztráció pontos elvégzése, az egyház külső belső ügyeinek rendbentartása. Az egyházi élet sivársága tehát befelé nézésre is kényszerít, s nem szabad minden hibát a hívekre hárítani. Köves talaj ugyan mindig akad, de ne felejtsük, hogy mi csak munkások vagyunk és az eredmény, ha van, nem a mi érdemünk, ha nincsen, nem a mi kárhoztassunk, ha mindent megtettünk. Munkálkodjunk híven. A többit, egyházunk sorsát is, bízzuk az Istenre, A Karolt bibliafordítás népünk lelkiválágában című előadást Bakos Lajos katonai szolgálata miatt nem tarthatta meg. Helyette Szilassy Sándor emlé[kezett meg lelkes szavakkal és hálás szívvel a bibliafordítás nagy jelentőségéről, őseinknek a Bibliához fűződő sok szenvedéséről és belőle merített, szenvedésen, szorongattatáson diadalmaskodó erejéről. Trombitás Dezső »Programm vagy Hit« c. előadásában érdekes képet festett a lelkipásztori munkába állás mikéntjéről: programmal-e vagy hittel? Programmot csinálni annyi, mint álmokat szőni. A legszebb Programm is semmivé válik és Lön utána a nagy eredménytelenség. Akkor kezdődik minden, amikor a programm összetörik és az Isten szól. A hit nem csinál programmot, mert hinni annyi, mint engedelmeskedni. Nem a programm által látjuk meg a hitet, hanem a hit juttat el a programmhoz és láttatja meg velünk a teendőket. Ravasz László: Miért n&m hisznek nékünk c. cikkét, illetve az e feletti megbeszélést Bakos Dezső vezette be. Előadása alapján az a nézet alakult ki^ hogy a hibát visszamenőleg kell keresnünk, a lelkészképzés hiányaiban, ezeket kell megszüntetni erőteljesebb szelekció és lelkiekre való nevelés által. Somogyi Zoltán: Az egyházfegyelem gyakorlása tekintetében kibocsátandó egységes utasítás tervezetét bírálta s javaslata alapján értekezlet a tervezetet elfogadta. Vámos Géza a COETUS Theologorum célját ismertette, s ajánlotta a Közösségbe való belépést. Ugyancsak ő terjesztette elő az ORLE elnökének s az ORSZ igazgatójának kérését, hogy a lelkészegyesületi, illetve szeretetszövetségi tagdíjak beszedését az egyházmegye vállalja s küldje be egy összegben az illetékes pénztárba. Az értekezhet egyik kérést se tartja teljesíthetőnek, mivel az említett tagdíjakat az egyházmegyei pénztárnak be kellene szolgáltatni tekintet nélkül arra, hogy azok befolytak-e vagy nem s megtörténhetik.. hogy éppen nem érdekelt., esetleg szükséget látó egyházak szenvednek rövidséget a díjaknak az adócsökkentési segélyből való levonása, következtében. Az ORSZ minden támogatsára érdemes munkáját azonban újra figyelmébe ajánlja a Lelkipásztoroknak s azt 3, xavaslat°t terjeszti az egyházmegyei közgyűlés elé, hogy az ORLE-Lnek minden egyházmegyebeli lelkipásztor kötelező tagja legyen s a tagsági díjakat pontosan fizesse. A 233/1939. sz. egyházkerületi határozatra vonatkozólag a használatba kerülő vallástani könyvek tárgyában Szilassy Sándor javaslatára az értekezlet megállapította, hogy ezekről a könyvekről véleményt nem mondhatunk, mert azokat nem ismerjük. Gondoskodjék a Konvent, hogy minden egyházmegye kapjon 1—1 példányt, hogy a kívánság (teljesíthető legyen. A vallástani könyvek tárgyában álláspontunkat teljes egészében fedi a 118/1938. sz. egyházkerületi határozat s annak szellemében kérjük a Konvent intézkedését, megtoldva azzal, hogy az Apostol Elek-féle konfirmációs kézi könyv is vonassék ki a használatból s engedtessék meg helyette a Halmi János-féle konfirmációs káté. Egerházy Lajos írásban benyújtott indítványának elfogadását, hogy a rizikó biztosítás emeltessék fel fejenként 1000 P-re, értekezlet a fizetendő évi díj
