Dunántúli Protestáns Lap, 1939 (50. évfolyam, 1-53. szám)

1939-02-19 / 8. szám

1939.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

39. oldal.

Isten gazdag áldását kérjük a kiváló tudósra, aki Utrechtben tanuló magyar diákjainknak mindig atyai barátja volt. Ad multos annosl

— A volt losonci theologia fenntartó testületének, első sorban Sörös Béla püspök úrnak, a losonci theologia volt igazgatójának hálás elismerését és köszönetét fejezte ki a kerületi közgyűlés azért a kiválóan értékes szolgálatért és sok áldozatért, mellyel közel két évtizeden át lelkipásztorokat neveltek a cseh megszállás alá került egyházközségeink számára.

— Gyászhír. Részvéttel értesültünk, hogy néhai 'Mészáros János volt tótszentgyörgvi lelkipásztor özvegye: Mezői Irma 72-ik életévében, Gödöllőn hirtelen elhunyt. Az igazak emlékezete áldott.

— A Főiskolai Igazgató-tanács f. hó 16-án teljes ülést tartott Ólé Sándor főiskolai lelkészi gondnok és dr. Jókay-Ihász -Miklós egyházmegyei gondnok együttes elnöklésével. A gyűlésen megjelent dr. Balogh Jenő főgondnok úr is, aki napirend előtti felszólalásában örömmel közölte a gyűlés tagjaival, hogy a főiskola építkezési állámsegélyének ügyében megkezdett tárgyalások kedvező mederben haladnak. A gyűlés a kerületi közgyűlés elé terjesztendő tárgyakkal foglalkozott dr. Tóth Lajos theologiai és Fejes Zsigmond tanügyi főtanácsos, gimn. igazgató előterjesztései alapján. Jóváhagyták az I. o. gimn. tanulók tandíjmentességi és köztartási segélyeit.

— Dr. Szentpéteri Kun Béla, a debreceni ref. ' egyházmegye új gondnoka, székfoglaló beszédében széles látókörrel mutatta be az egyházmegyei gondnok feladatát. A nagyértékű, tanulmányszámba menő beszédből idézzük a következőket: »Hova inkább elénk mered a feladat, hogy egyedül a magunk lábán kell megáUnunk. Ennek előfeltétele pedig nem az anyagi nagy jólét, hanem a lelki élet megújulása és megerősödése. A római katholikus egyháznak egy fillérrel sem volt kevesebb vagyona ötven évvel ezelőtt, mint most, mégsem volt képes felényi eredményre sem, mint most. Mi ellenben ötven év előtt — a különböző fizetéskiegészítések előtt — jóval szegényebbek voltunk és mégis erősebbek, mint ma. Az egyházban az anyagi megerősödés is a szellemi erőnek, a hit erejének következése. Azért ma, amikor komoly aggodalommal tekinthetünk egyházunk anyagi szükségleteinek miként fedezése elé, elsősorban szellemi megújulásra, hitbeli megerősödésre kell törekednünk és a nem lelkészek segítő munkája is mindenek felett arra irányuljon. Ehhez pedig nincs szükségünk semmiféle útbaigazításra. Minden komoly megújulás, kivált egyházi téren, valójában nem egyéb, mint a jelen bűneitől megtisztulás és a régi jó idők igazságainak korszerű helyreállítása. Csak ki kell nyitni a szemünket és már látjuk, amit követnünk kell: az elődeink vallásos buzgóságát, erkölcsi tisztaságát, egyszerűségét, áldozatkészségét, tiszta keresztyénségét és lelkes magyarságát, a szükséges újítások befogadására alkalmasságát«.

— A pozsonyi református gyülekezet a Balogh Elemér elhunytával üresedésben levő lelkipásztori állásra Szabó Béla huszti lelkészt hivta meg, akit február 12-én iktatott be állásába Izsák Imre püspökhelyettes. Az új lelkipásztort szeretettel köszöntjük.

— Nagy Béla sárospataki nyug. theol. tanárról közöl sok, drága megemlékezést laptársunk, a Sárospataki Református Lapok. Jól jellemzi a megboldogultat tanártársa és barátja, dr. Marton János a ravatalnál

tartott beszédében: »a látások embere volt«. »Az iskolában övé az ismeret látása.« »Övé lett a hit látása.« »Jan. 17-én hajnalban megnyerte a dicsőség Urától a teljességet, a színről-színre látást.«

A debreceni ref. lelkészi kar kimondotta, hogy a keresztelésért stóladíjat nem szed.

— A tiszántúli ref. egyházkerület közgyűlése kimondotta, hogy a debreceni kollégium 400 éves jubileumi ünnepélyét június 30-án tartja meg.

— A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság február hó 23—24. napjain Budapesten, a református theologiai akadémia dísztermében (IX., Ráday-utca 28.) konferenciát tart. Első nap (d.u. 4 órától kezdve): Bevezető beszéd. D. Kapi Béla, az Irodalmi Társaság üv. elnöke. Egyház, állam, nemzet viszonya dogmatikai és keresztyén etikai szempontból. Dr. Vasady Béla egyetemi nv. r. tanár. — Felkérve hozzászólásra: Turóczy Zoltán. Egyház és állam jogi kapcsolatai. Dr. Szentpéteri Kun Béla egyetemi ny. r. tanár. — Felkérve hozzászólásra: Dr. Karner Frigyes Károly.

— Második nap (d. u. 4 órától kezdve) : Nemzeti állam és felekezeti iskola» D. Dr. Prőhle Károly egyetemi ny. r. tanár. — Felkérve hozzászólásra: Dr. Imre Sándor egyetemi ny. r. tanár. Keresztyénség és nemzetnevelés. Dr. Makkai Sándor egyetemi ny. r. tanár.

— Felkérve hozzászólásra: Dr. Bencs Zoltán miniszterelnökségi miniszteri tanácsos. Záróbeszéd: Dr. Ravasz László püspök. •

— A szövetkezeti mozgalomról tartott értékes előadást pápai theologiánkon az OKH budapesti központjának kiküldötte, dr. Szilágyi László. Az előadás után élénk megbeszélés következett, melyben résztvettek úgy a tanárkar, mint a theologus ifjúság tagjai. Fontos, hogy a jövendő lelkipásztorok jól ismerjék a falu gazdasági életének korunkban oly fontos tényezőit: a szövetkezeteket.

,■ — A perbetei ref. gyülekezetét a kosdi reformátusok nyolctagú küldöttsége látogatta meg és átadta a kosdiak ajándékát: gyönyörű selyemzászlót. Az istentiszteletet Kovács Szilárd kosdi lelkipásztor tartotta.

— A tárkányi ref. énekkar testvéri szeretete és i hazafias érzelme jeléül nemzeti zászlót ajándékozott

a 20 éves rabságból történt szabadulás emlékére a tiőmesócsai ref. énekkarnak. A zászlót az énekkar vitte Nemesócsára. Az érkező tárkányiakat lelkesen ünneplő tömeg várta az állomáson. Megérkezés után az énekkarok egy-egy tagja üdvözlő beszédet mondott. A zászló átadása a zsúfolásig megtelt templomban történt. A 7-ik dicséret első versének eléneklése után Gyalókay László helybeli lelkész, tb. esperes, korát megcáfoló erővel és lelkesedéssel szólott a hitről, reménységről, szeretetről, kiemelve e három közül a legnagyobbat, a szeretetet. Utána Varga Kálmán tárkányi s. lelkész mélyen szántó beszédet mondott az összetartásról, az egység fontosságáról. Patay János tárkányi kántortanító felolvasta az ajándékozási levelet és a zászlót átadta, a zászlót Végh Jenő ig.-tanító vette át és szép beszédben köszönte meg. Egy tárkányi ifjú elszavalta: »Mit példáz a magyar zászló« című verset. Mindegyik énekkar előadott egyegy szép hazafias dalt. A templomi ünnepély a Himnusz és a XC. zsoltár éneklésével ért véget. Este vacsorán látták vendégül a nemesócsaiak a tárkányiakat, hol az énekkarok Jelvá 11va szép hazafias dalok előadásával gyönyörködhették a megjelenteket.