Dunántúli Protestáns Lap, 1939 (50. évfolyam, 1-53. szám)

1939-02-12 / 7. szám

32. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1939. vári egyházközség presbitériumával karöltve megren­dezett. A nagy egyházmegye munkaterve, mely szerint nemcsak a KIE-ben tömörült serdülő fiúk csoportjai­val kell az egyház nevelőinek törőd'niök*. hanem az ifjúsági mozgalom szárnyait épp olyan rendszeresen ki kell bontani párhuzamosan, vagy függetlenül a fiúk szervezeteitől — a gyülekezetek leányifjúságának csoportjai között is, mivel ez a munkaterület talán még több lelki erővel gyümölcsözik a református éb­­redési mozgalom kiterjesztésében — céltudatosan in­dul és igyekszik lassan, de fokozatosan és szivósan, Isten kegyelme által a leányszivekben is tért hódí­tani. Erről győzött meg minden illetékes tényezőt a mostani konferencia is. A kaposvárvidéki körzet gyü­lekezeteiből ott láttuk lelkipásztorok, tanítók, espe­­resné, papnék és tanítanék vezetése mellett leányaink és asszonyaink csoportjait is Homokszentgyöfgy, Hédrehely, Kadarkút, Kaposszentbencdck, Kaposmérő, Gige, Kisasszond, Kiskorpád, Jákó, Nagybajom, Szo­­tnajom, Hetes, Mezőcsokonya, Somogyjád, Magyar­­egres, Somogy,aszaló, O'ci és Magy araiád egyházköz­ségekből. Kaposvárral együtt összesen 19 gyüleke­zet. A körzeten kívül a buzgóságban nemes példát adott Erdöcsokonya, Csurgó, Nemesdéd, Ötvöskónyi, Alsósegesd, Somogyszob, Nagykorpád, Alsók, Bá­rány, Szigetvár, Istvándi és Merenye, valamint a külső­somogyi egyházmegyéből Dombóvár, Felsömocsolád leánycsoportjainak elküldésével. Együtt az érdekelt egyházmegyéből 31 és máshonnan 2 egyházközség. Az összes jelenvolt leányok és asszonyok száma vi­dékről 395, Kaposvárról 150 és intézetekből 30 diák­leány, együtt 575. A gyülekezeti ház nagytermében egymást szorí­totta a nagy sokaság, amikor az emelvényen megje­lent a vendéglátó egyház presbitériumának tisztelgő csoportja s szárnyalt a buzgóság áhitatos dicsérete: Jövel Szent Lélek Úristen s utána Halka Sándor es­peres könyörgő imája. Könyörgés után Matolcsy Sán­dor dr. főgondnok, a városi gyülekezet és belmisz­­sziói szervei nevében mint vendégfogadó gazda üd­vözölte a konferencia vezetőségét, a missziói mun­kásokat és a vidék több százra menő leány- és asszony­táborát meghatottsága és szeretete melegéből fakadt Isten hozott-al, majd Halka Sándor esperes, mint az egyházmegyei belmissziói bizottság elnöke, hasonlóan emelkedett szellemben mondott válaszával és áldás­­kivánatával a hitmélyítő konferenciát megnyitotta és felkérte a belmissziói előadót és mellette az előké­szítésben segítő Farkas Béla dr. kaposvári lelkipász­tort a programon szereplő munkák előre megállapí­tott vezetésére. A megalakított bibliakörök 8 helyiségbe vonultak tanulmányozni Jairus leánya feltámadásának történe­tét és elmélyedni a jézusi csoda erejébe. Csoport­­vezetők voltak: Barakonyi Erzsébet, Dizsery Sán­­dorné, Farkas Béla dr., Fábián Mihályné, Julianna­­testvér, Kiss B. Julia, Kovács Klára, Orsós Erzsé­bet. A körök tanulmányozását a vezetők beszámolója követte. D. e. i/2ll—12 óráig Ismerd meg magad címen (Milyennek ismerem magamat én? — Milyennek is­mernek mások? — Milyennek ismer Isten?) előadás. Előadók: a) Asszonyok csoportjánál: Orsós Erzsé­bet, a Lorántffy Zs. Egylet főtitkára, Budapest; b) Leányok csoportjánál: Kiss B. Júlia országos kon­­venti titkár, Budapest, c) Középiskolás leányok cso­portjánál: Kovács Klára oki. tanítónő, Kaposszent­­benedek. i/212—12 óráig hozzászólások. Délben 1 órakor közös ebéd volt, melye a vidéki résztvevőket magyar református vendégszeretettel az tegyház, a L. Zs. E. és Leányköre látta vendégül. i/23 órakor a templom meglátogatására és alkalmi istentiszteletre vonultak a jelenvoltak. Igét hirdetett itt a helybeli lelkipásztor és az orgonán az éneklést vezette Kun Ede szomajomi ig.-tanító. 3 órakor asszony és leányköri vezetők részére külön megbeszélést vezettek be Orsós Erzsébet és Kiss B. Julia, mely után hozzászólások következtek. Délután 4—i/25 óráig Ismerd meg Istent Krisz­tusban címen ismét előadás. Előiadók: a) Asszonyok csoportjánál: Dizsery Sándorné és Farkas Béla dr. lelkipásztor, b) Leányok csoportjánál: Orsós Erzsébet. Az előadások után hozzászólások mélyítették a hatá­sokat. 5—i/26 óráig zárógyűlés Farkas Béta dr. veze­tésével. A konferenciát az elmélyedések, előadások, bi­zonyságtevések lényegének és jelentőségének össze­foglalásával Kovács József belmissziói előadó bib­liaolvasással kapcsolatban tartott buzdítása és Halka Sándor esperesnek a nők eszményi hivatását meg­jelölő záróbeszéde és áldó imádsága zárta be, mely után utoljára szállt az Ige fényében s a lelkeket mosó szép zsoltárok és dicséretek hullámaiban többször tisztálkodó közösségi lélek szájáról a hálaadás éneke: Dicséret, dicsőség, tisztesség és hálaadás ... És azután szétrebbent a sok fehér-lelkű leány és igáját felvéve hazament a sóhajokban és könnyes pa­naszokban kicsorduló sok asszonyszív. Hazatértek — hinni, remélni, szeretni s a Krisztus útján keresztet hordva alázatosan szolgálni. Bizonyára fénylik út­jukra a kaposvári Gyülekezeti Ház falára vésett ige: Kegyelemből hit által! Vagy a Jézus vigasztalása: »Ne félj, csak higyj!« Strasbourgi levél. Elzász romantikus fővárosában a diákélet is olyan, mint minden más a városban: kicsit német, kicsit francia, szóval elzászi. Ez egy új, külön foga­lom, amit mi otthon inem ismerünk. Helyesen mondotta egyszer az egyik fiú, hogy itt nincs sem Franciaor­szág, sem Németország, itt Elzász van. Valóban, any­­nyira jellegzetes itt minden, annyira különbözik a szomszédos területektől, hogy egész kis államot alkot. Barátom fenti kijelentését elsősorban politikai érté­lemben értette, lévén tősgyökeres elzászi és autono­­mista. Mert ilyenek is vannak. De hagyjuk e politikát., ne fejtegessük, mi lenne ElzásszaL ha nem magaslana ki a város ódon favázas német házikói és kocka stí­lusú bérpalotái közül az egytornyú, gyönyörű, gó­tikus dóm. Gondoliunk Hitler szeptemberi nürnbergi beszédére. A felelet kétségtelen. Ennyit azonban tudnunk kell, mielőtt a Tile folyó partjáról belépnénk a kétemeletes, nagy egyházi épü­let Seminair Protestant feliratú kapuján. Az E alakú épület keleti szárnyán van a Collegium Wilhelmita­­num, az elzászi prot. egyház teológus internátusa. Köz­inyelven: a Stift. Semmi különös jel nem mutatja, hogy itt teológusok laknak. Köröskörül a falhoz támasztva kerékpárok, mint minden más, nagy ház udvarán, — és még a katolikus szeminárium udvarán is, csakhogy ott célszerűség okából női gépek vannak. Itt mindenki kerékpáron jár. Felfelé haladva a zöld növényekkel

Next

/
Oldalképek
Tartalom