Dunántúli Protestáns Lap, 1939 (50. évfolyam, 1-53. szám)
1939-12-24 / 52. szám
266. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1939. irányt a tanulók lelki tevékenységének, tartja ébren érdeklődésüket, köti le figyelmüket. Az új anyag átadása a legritkább esetben történik egyszerű közlés^ elmondás útján, sokkal helyesebb, ha szemléltetés, kérdések és természetes beszélgetés útján rávezetjük a tanulókat arra, hogy saját maguk szerezzenek új tapasztalatokat. Az összetűzés fokán az űj tapasztalatokat kapcsolatba hozzuk a tanulók régi ismereteivel. Az összefoglalás fokán a több hasonló esetben talált közös vonás kiemelése révén kialakul az igazság, szabály vagy törvény. Az alkalmazás fokán az új ismeretet magunkra vonatkoztatjuk; begyakoroljuk. Ez általános elvek szem előtt tartása mellett, megjegyezve, hogy a tanítás menete sohasem lehet sablonos, a továbbképző vallástanításban a következő módszert alkalmazhatjuk. (Folyt, köv.) B. Major János. Finn testvéreink. E napokban a szeretettől aggódó szívvel várjuk az Északról érkező híreket. Sokszor száll gondolatunk és imádságunk a hősiesen harcoló rokon nemzethez és hisszük, a Finn Vöröskereszt részére indított gyűjtés jelentős összeget fog eredményezni. Helyesen mutatott rá egyik egyházi lapunk, hogy a szívós kitartással és bátor hősiességgel folyó védekezés titka a finn nép mély vallásossága. Ez a nép niegismerte az evangéíiomot, neki valóban élet a Krisztus, ezért tud szembeszállni minden vésszel. Pár évvel ezelőtt karácsonyi ajándékul kaptam dr. Lehionen Elek, jelenleg tamperei finn püspök, régi, kedves barátomtól egy angol nyelvű könyvecskét, melyben az akkor még helsinki egyetemi magántanár röviden összefoglalta a finn evangélikus egyház történetét. Úgy gondoltam, nem lesz érdektelen, ha e lélekkel megírt könyv alapján röviden bemutatom lapunk olvasóinak a testvén finnek egyháztörténetét. A keresztyénség — érdekes, akár csak nálunk magyaroknál — két oldalról próbálta a finneket megtéríteni. Nyugatról a svédek útján a római egyház, keletről a görögkeleti egyház kísérletezett. Henrik upsalai püspök 1156-ban Turku (Abo) környékén járt és az ország nyugati felében dolgozva, rövid idő múlva vértanúhalált halt. Az első finn püspököt 1291- ben szentelték fel és 1300-ban lett készen a turkui székesegyház, mely ma is a finn nép múltjának leggazdagabb tárháza. Kiváló püspökeik voltak. A 14. és 15. század a finn egyházban az áldott haladás és fejlődés korszaka, de azért Lehtonen szerint a reformáció juttatta el a finn népet a keresztyénség mélyebb megértésére. Az első finn, aki Luther tanait hirdette, Särkilahti Péter volt, aki 1523-ban Turkuban kezdte az evangéíiomot hirdetni. A reformáció mindén nagyobb forrongás nélkül győzedelmeskedett. 1527-ben a Vesterási országgyűlés kimondotta, hogy Isten Igéjét kell hirdetni, a Bibliával megegyezően. A finn egyház tulajdonképeni reformátora Agricola Mihály volt, akinek irodalmi tevékenysége évszázadokra kihat, mert ő írta az első finn Abc-s könyvet, az első Kátét, Imádságos könyvet (1544) és ő fordította le először az Újszövetséget fiírarí nyelvre (1548). Agricola buzgó imádkozó és a lelkek szakavatott gondozója volt. Kegyessége a finnek befelé tekintő és misztikus vallásossága, de a mellett rendkívül kitartó és meg nem alkuvó. Az 1593-iki upsalai zsinaton a finn egyház hitvallásául a Confessio Angustanat fogadják el. Az első finn énekeskönyv 1580-ban jelent meg és a papság prédikálására nagy hatással volt Erid püspök (1583— 1625) Finn Posztillák című hatalmas kötete. J A 17. század Finnorszságban is a lutheránus orthodoxia korszaka. Különösen nevelésügyi szempontból fontos ez a korszak. 1640-ben megalapították a turkui egyetemet, 1642-ben jelent meg az első teljes finn bibliafordítás és az 1686-ban elfogadott egyházi törvények kimondották, hogy mindenkinek meg kell tanulnia olvasni. A kátétanítás következménye volt, hogy Finnországban csekély kivétellel mindenki tudott írni és olvasni. A 30 éves háborúban Gusztáv Adolf csapatainak egyharmada finnekből állt, akiket finn tisztek vezényeltek. A finn egyház életében nagy szerepet játszottak az ébredések. Isten kegyelme volt, hogy ezek nem vezettek kiválásokra, hanem az egyház belső életét termékenyítették meg. Ez ébredések ma is hatnák, nyaranként tízezres tömegek szoktak összejönni Isten igéjének hallgatására és tanulmányozására. Ezek az ébredések tették a finn evangélikus egyházat valóban a finn nép nemzeti egyházává. Az utóbbi esztendőkben teljes erővel dolgozott az egyház minden téren. A turkui érsek vezetése mellett öt püspökségre osztva, egy-egy gyülekezetre 5850 lélek esik. Az egyházi lélekszám 3,426.000, azaz az ország lakosságának 98o/0-a. A lelkészek száma valamivel felül van az ezeren. Képzésüket a helsinki egyetemen — itt 6 rendes tanár és több előadó tanít, a theologusok száma 100 és 260 között változik — és az aboi akadémia theologiai fakultásán nyerik, ez utóbbi svéd nyelvű és a rendes tanárok száma négy, a diákoké 30. Az egyháztagoknak. ha 40 évesek elmúlnak, két szavazatuk van, valamint két szavazattal rendelkeznek a házas emberek is, 10 évvel a házasságkötés után. A püspöknek öt évenként minden gyülekezetét meg kell látogatnia. Karácsony reggelén reggel hat órakor van országszerte istentisztelet. Vájjon az idén hogy tudnak összejönni?! * * * A múlt évben meglátogatott egy kedves magyar barátunk, aki ép Finnországból jött haza. Elmondta, hogy a legelső finn mondat, amit finnül tanulása közben a magyar nyelv alapján megértett, ez volt: kastet\tu kyynelitlä ja verelld — vérrel és könnyel áztatott. Mennyire igaz! Mennyire megkapó. Magyarok és finnek valóban testvérek vagyunk, mert a vér és köny is azokká avatott bennünket.___________P. J. Ifjúsági tanács Veszprémben. Közel s távoli vidékről gyűltek össze azok Veszprémben, akik megbízatásuknál, vagy érdeklődésüknél fogva az ifjúsági munkát előbbre ’óhajtják vinni a dunántúli egyházkerület területén. Jelen volt az őrségi egyházmegye részéről Fejes Gábor esperes, Vörös Lajos egyházm. missziói előadó, Pataky László egyházm. ifjúsági megbízott lelkész, ott volt továbbá: Kovács Bálint konventi ifjúsági lelkész, Pógyor István KIÉ nemzeti titkár, Biró György főmérnök. KIÉ elnöki tanácstag, Bolla József pápai egyházm. missziói előadó, Fülöp László mezőföldi egyházm. missziói előadó, ifj. Nyáry Pál belsőso-
