Dunántúli Protestáns Lap, 1939 (50. évfolyam, 1-53. szám)

1939-11-19 / 47. szám

1939. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 239. oldal. az általános műveltség elemeihez. Innen van, hogy iskoláikhoz végsőkig ragaszkodnak és a papságot e téren a világi társadalom lelkesen támogatta. A rom­boló katholikus akciókkal szemben a védekezés való­ságos guerilla háborúhoz hasonlított,, sőt a megveszte­getésektől sem riadtak vissza, ami azonban nem min­dig járt kellő eredménnyel. Tudták, hogy az üldözésekkel szemben egységes fellépésre lett volna szükség, de az 1731. rendelet megtiltotta, hogy az összesség nevében terjesszenek fel folyamodványokat. Egy templom elvételét nem lehetett közös üggyé tenni. Mindent elkövettek ugyan, hogy tömörüljenek, de csak az 1770-es években sike­rült a reformátusoknak Beleznay elnöklete alatt kiépí­teni a főkonzisztóriumot, amikor is Mária Terézia megengedte, hogy panaszaikat ezen szerv útján adhas­sák be. Ennek az intézkedésnek indokai a következők voltak: Mária Terézia kedvelte Beleznay tábornokot és Beleznay ügyesen a királyné másik kedveltjét, Bessenyeyt tette meg a konzisztórium titkárának, aki­nek érdekében Grasse báróné, a komorna is szívesen mondott pár jó szót őfelsége előtt. Sőt Mária Terézia megüzente az evangélikusoknak is, hogy hasonló mó­don csoportosuljanak. Ilyen módon II. József trónra lépte előtt nyerte el a két protestáns egyház azt az alakulatot, amely a magyar protestantizmus képvise­lője gyanánt léphet majd fel. Jelentős munkát végeztek protestáns főuraink az­zal is, hogy állandóan számontartották az egyház ügyeit. Több kastély és kúria független urai pontosan tudták, hogy milyen katasztrófák érték egyházunkat, a fennmaradt számtalan összeírás beszédes bizony­ságtevője komoly érdeklődésüknek. Végül fontos szerepet töltött be az a négy bécsi ágens, akik rendesen informálták a vezetőket a felme­rült ügyekről és így a protestáns vallásügyek spe­cialistáivá lettek. De megemlékezik Mályusz arról is, hogy a ma­gyar protestánsság szűkös viszonyai ellenére milyen segítséget nyújtott cseh-morva-tót és lengyel hitsorso­­sainak. Nemcsak anyagi támogtaásban részesítette kis gyülekezeteiket, hanem azok rendesen innen, a sáros­pataki főiskoláról kapták papjaikat és tanítóikat is. M.ig tehát a katholicizmus a XVIII. században lehetővé tette, hogy nem-magyar származásúak lép­jenek fel a orotestánsok ellem, amiből a magyarságra mérhetetlen károk származtak^ ugyanakkor a protestan­tizmus magyar származású képviselői a nem-magyarok mellé állanak anélkül,, hogy eljárásuk a magyarság érdekeit veszélyeztetné. »E tervszerű cselekedetek szö­vevénye alatt egyik részen a humánum és a nemzeti gondolat találkozását, a másikon a fanatizmus és nemzetköziség szövetkezését vesszük észre«, (Folyt, köv.) Dr. Soós Adorján kollégiumi tanár. ®®3®@3®8®®®®®®®@®®®®®®®®®®®®®:«i®®®S:siei®@® ® tej I VEGYESEK I © © ®®®®®@@®®®®®®®®®®©®®®®®®®®®®®®(S®®®®®®®® — A zsinati II. t.-c. jóváhagyása és életbe­léptetése. A Kormányzó Úr Ő Főméltósága 1939. évi október hó 28. napján, Budapesten kelt legfelsőbb el­határozásával a magyarországi református egyház 1939. évi március hó 1. napján megnyílt zsinata második ülésszakában alkotott: „A Magyarországhoz visszacsa­tolt területeken lévő református egyházi önkormányzati testületeknek a magyarországi református egyház többi részével való egyesülése végrehajtásáról“ szóló II. t.­cikket jóváhagyni és megerősíteni méltóztatván azt a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 1939. évi október hó 28-án 11.120/11.1939 szám al Itt kelt iratával további intézkedés végett a zsinat elnökségének meg­­küldötte. A zsinati elnökség az említett t.-cikk egy má­solati példányát az életbeléptetés és végrehajtás iránti intézkedések megtétele végett az egyházkerületeknek kiadta és közölte velük, hogy a t.-c. életbelépésének napjául — az ugyanezen t.-c. 17. §-ában nyert felha­talmazás alapján — 1939. évi november hó 2. napját állapította meg. — Mosonmagyaróvári egyház nőszövetsége, melynek fővédnöKe Katalin hercegasszony, november hó 12-én tea-estet rendezett a templomépítés céljára. Meg­nyitóbeszédet mondott Csizmadia Károly lelkipásztor; zeneszámokat adott elő a győri 16. gyalogezred zene­kara; magyar nótákat énekeltek Zámbó István győri s. lelkész és Rigó Pál gazd. akad. hallgató; költeménye­ket adott elő Szabados Vilmos gazd. akad. hallgató; záróbeszédet mondott Szűcs Sándor ev. lelkipásztor. A tea-est bevétele 1150 P volt. — Főgondnokválasztás és beiktatás. Az esz­tergomi ref. egyház folyó hó 5-iki közgyűlésén egyhan­gúlag és nagy lelkesedéssel főgondnokává választotta dr. Juhász Sándor Tokodaltáró-bányatelepi főorvost. Eskütétele a közgyűlés színe előtt a templomban azon­nal megtörtént s a lelkipásztor üdvözlő szavai után mindjárt elmondta sok szép reményre jogosító program­beszédét, amit a közgyűlés nagy lelkesedéssel fogadott. Beiktatása emlékére szeretett egyházának „Isten dicső­ségére“ 100 P-t adományozott. Az egyház jobb jövője reményét érzi felvirradni, hogy ilyen áldozatkész s egy­házához, mint lelkészcsalád gyermeke, magát közelebb­­állónak érző világi vezetőt nyerhetett. — Lelkészválasztás. A magyaratádi református gyülekezet a dr. Benedek Sándor pápai theol tanárrá választásával megüresedett lelkészi állásra egyhangú meghívással Szőke László s. lelkészt választotta meg lelkipásztorává Isten gazdag áldása legyen az egyhan­gúlag választó gyülekezeten és új lelkipásztorán. — Ajándék a Főiskolai Könyvtárnak. Pápai főiskolánk könyvtára értékes ajándékot kapott: László Levente, a hűséges pápai diák, jelenleg pákozdi lelki­­pásztor Félegyházi Tamás: A keresztyén igaz hitnek részeiről való tanítás, Debrecen, 1588 című ritka művet küldte meg könyvtárunknak „hűséges szeretettel és visszaemlékezéssel“. Fogadja a nagylelkű adományozó e helyről is az intézet hálás köszönetét. — Nyilvános nyugtázás. B. e. Antal Géza püspök arcképének megfestésére a legközelebbi kimutatás óta a Páoai Hitelbankhoz a következő adományok érkez­tek: Református egyházközség Komárom 15 P, Ga­lambos László Rété, Szenczi Mihály Komárom 5—5 P, Nagy István Szokolya 4 P, Sarudy György Szend 3.50 P, Saáry Imre Komárom 3 P, összesen 35.50 P. Ez összeget a lapunk 45-ik számában kimutatott 565.10 P-höz hozzáadva az eddigi gyűjtés összege 600.60 P. További szíves adományok a Pápai Hitelbank Pápa, 25.103. számú csekkszámlájára küldendők. — Az esztergomi ref. ifjúsági egyesület nov. 5-én este 6 órai kezdettel az egyház kultúrtermében szeretetvendégséget rendezett. Páli Sándor lelkipásztor közének után megnyitó imát mondott. Farkas Ildikó leányegyleti tag előadta Erdődy Elek: Ha nagy leszek... ha nagy leszel című költeményét. Madar Zoltán mező­örsi lelkipásztor „Az egyház mint o.tthon“ címen tartott az esztergomi hívek számára felejthetetlen élményként

Next

/
Oldalképek
Tartalom