Dunántúli Protestáns Lap, 1939 (50. évfolyam, 1-53. szám)
1939-11-05 / 45. szám
228. oldal. dunántúli protestáns lap. 1939. takarított fillért kapjanak a szent célra, hogy a hajdani nagy horvát település (Velika-Atadü, később Horvát Átád, szemben a másik, Kaposvár feletti Magyaratáddal) helyén, hirdesse a magyar élmiakarást a református templom a fejlődő fürdővároskában. A nagyatádi egyház hívei a templomépítést irányító néhány buzgó uron kívül igen szegények. Munkások és napszámosok, kik mind máshonnét kerültek Atádra. A templom azonban nemcsak ezeknek a számára épül, hanem a kora tavasztól késő őszig itt megforduló fürdővendégek számára is, mert mint ahhogy ők mondják, ha télen is olyan sokan volnánk mi reformátusok Atádon, mint nyáron, akkor könynyebben építenénk templomot. Testi és szellemi üdülés közben, mintha könynyebb volna a lélek belső békéjét is megtalálni. Ezért alakulnak olyan sok helyen a szezon-gyülkeezetek a fürdőzők között s épülnek az új ref. templomok. Nagyatádon kétszeres jelentősége lesz tehát az épülő ref. templomnak, nem helyi jellegű tehát az a buzS góság sem, ami eltölti iránta a lelkeket, ezért kívánkoznak e sorok az egyházi sajtó nyilvánosságán keresztül az áldozatkész lelkekhez, kiknek a számára ideirom az építtető egyház csekkszámát is azzal, hogy »Cselekedjünk jót mindenekkel, kiváltképen a mi bitünknek cselédeivel«. 42.205. Ref. Fiókegyház, Nagyatád. Táncos Dezső.------------' Ü* KÖNYVISMERTETÉS IV ■■ GJ Mályusz Elemér: A türelmi rendelet. II. József és a magyar protestantizmus. Budapest, 1939. Kiadja a Magyar Protestáns irodalmi Társaság. 8-r. VIII -j- 739 l.-f-ll kép. Ára 20 P. Néhány nappal ezelőtt hagyta el a sajtót Mályusz Elemér több mint 700 oldalas munkája, mely közelebbről a Türelmi rendelettel, tágabb értelemben pedig a XVIII. sz. magyar egyházpolitika történetével foglalkozik. E nagyarányú munka különös figyelemre méltó nem csupán terjedelme^ hanem főleg belső értéke szempontjából. Mályusz vérbeli történész és ez munkájának minden sorából tükröződik. Megállapításai tárgyilagosak, sohasem elfogultak, okfejtése logikus és mindvégig érdekes. Jóllehet a szerző saját bevallása szerint 10 évig dolgozott a művön, de még így is csodálatra méltó, hogyan tudta hatalmas forrásanyagát ennyi idő alatt összehordani, és ily mesteri! módon elrendezve formába önteni. Ami pedig különösen meglepő, adatai közül oly frappánsan válogatta ki a legalkalmasabbakat... hogy az általa tárgyalt kor és gondolat lényege annyira .kristálytiszta lesz az olvasó előtt, hogy maradék nélkül bele élheti magát az elmondottakba. A munka négy részre tagolódik. Az egésszel a szokottnál rendszeresebben fogunk foglalkozni, főleg azért is, hogy fölkeltsük iránta az érdeklődést. Hisszük ugyanis, hogy a protestantizmus szenvedése és felemelkedése egyházakat és egyeseket egyaránt {érdekel s az alábbi sorokkal rá akarjuk irányítani mindenkinek a figyelmét erre a Mátyusz szakavatott tollából kikerült történelmi munkára. Az első rész a régi rendszert, a XVIII. sz. első felének egyházpolitikai helyzetét vázolja. Mályusz munkájában abból indul ki, hogy a XVIII. századra sikerült a vezető köröknek a nemzeti gondolatot annyira elerőtleníteni, hogy a magyar protestáns j obbágyok szétszórását a katholikus urak rend jénlévő eljárásnak találták. Ott volt p. o. Padányi Biró Márton veszprémi püspök, aki pern bánta, ha uradalmai kevesebbet jövedelmeznek., csak szélnek ereszthesse protestáns jobbágyait. Az elveket természetesen Becsben állapították meg. Itt, protestánsmentes légkörben, láttak napvilágot azok a rendeletek, amelyek a korábbi vallásügyi törvényeket magyarázták. A cél: mindenütt és minden lehetséges eszközzel visszaszorítani a protestantizmust. Mária Terézia uralma végén — folytatja tovább Mályusz — a protestánsok helyzete országrészenként különbözött: 11 megyében csak az aríikuláris helyeken lehetett templomuk, 19 megyében általában mindenütt,. aljol 1681 előtt már volt vallásgyakprlatuk, Erdélyben azonban csak kivételképpen veszítettek el egyes imaházakat. Az egyes egyházaknak a jogi helyzetük is különbözött: a keleti országrészekben p. o. a filiákat a lelkészek zavartalanul látogathatták. Az 1687. országgyűlés a soproni cikkeket érvényben levőknek nyilvánította ugyan, de csak amig (adhuc) az uralkodónak tetszik. Protestánsok ellen tehát az intézkedések oly végeláthatatlan tömegét indították, melyek sorsukat egyre nehezebbé tették. A filiát felkereső papot, ha nemes származású volt, pénzbírsággal sújtották, egyébként pedig bebörtönözték. Lehetetlenné tették a püspökök felügyeleti jogát, 1768-ban kiadott rendelet szerint vegyesházasságot csak úgy köthettek, ha a ^protestáns fél reverzálist ad. Nem a jog uralmát jelentette ez a rendszer, hanem ,az éber türelmességét. (Folyt, köv.) Dr. Soós Adorján kollégiumi tanár. § VEGYESEK 1 0 ® — Az Országos Protestáns Napok gyűlései és ünnepélyei a lapunkban közölt műsorral folytak le. Isten kegyelméből sok ezren jöttek össze az ország minden részéből. Az ez alkalomra rendezett kiállítások iránt oly nagy az érdeklődés, hogy azok látogatási idejét meghosszabbították. — Kerületi tanintézeteink tanárikarai és ifjúsága testületileg jelent meg a reformáció napján a református templomban, ahol az igét dr. Török István theol. tanár hirdette. A theologia Tóth Ferenc körének Akadémiai estjén dr. Tóth Endre theol. tanár tartott előadást a Pátens ellen folyó küzdelemről, különösen kiemelve a harc dunántúli vezető egyéniségeinek munkásságát. Dr. Török István tanár-elnök megnyitóbeszéddel, Csapó Gyula IV. é. th. imádsággal, Nagy Ernő IV. é. th. szavalattal, a Főiskolai Énekkar ■ Szabó Sándor ének- és zenetanár vezényletével, Kiss Sándor főisk. szenior, theol. m. tanár ifj. elnök Bibliamiagyaríázattal járult hozzá az ünnepély sikeréhez. A nőnevelő-intézetben a reformáció tanítása címen Kiss Sándor theol. magántanár tartott előadást, a növendékek közül Szabó Sári I. lie. o. t. heggdűjátékkaK Gvörke Irma IV. k. o. n.. Eőrv Szabó Lenke V. iic. jö. t. szavalattal, Németh Sári V. k. o. n. és Deák Ildikó V. k. o. n. zongoraszámmal, a tanítónőképző-líceumi énekkar Ritoók István jfcanítónőképző int. tanár vezetésével karénekkel működött hatásosan közre. — Nyilvános nyugtázás. B. e. Antal Géza püspök arcképének megfestésére az elmúlt héten a Pápai Hitelbankhoz a következő adományok érkeztek: Thaly Dezső Tóváros 20 P, Eötvös Sándor Mezőszentgyörgy 5*10 P, Balázs József Győr 5 P, Domokos
