Dunántúli Protestáns Lap, 1939 (50. évfolyam, 1-53. szám)
1939-11-05 / 45. szám
Ötvenedik évfolyam. 45. szám. Pápa, 1939 november 5. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ______________________________ MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.________________________________------------------------------------------ FŐSZERKESZTŐ: MEDGYASSZAY VINCE PÜSPÖK------------------------------------------FELELŐS SZERKESZTŐ DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA I FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THEOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ I TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK A magyar nemzet mély gyászába belehangzik a dunántúli egyházkerület külön siráma. Tudjuk, hogy ő oszlopként az egész ország terhét hordozta, de boldogan teszünk bizonyságot, hogy hozzánk közel állt a szíve és pápai főiskolánk sokszor megtapasztalta hűségét, kitartó és fáradhatatlan munkássága áldott eredményeit. A Darányi családban régi, szent hagyomány volt cselekvőleg foglalkozni az egyház ügyeivel. A megboldogult is szívesen dolgozott ifjúságától fogva az anyaszentegyházért. Megfordult az ország legkülönbözőbb részeiben, de Erdélyben épúgy mint a Felvidéken, .Budapesten úgy, mint Győrben a református egyház mindig számíthatott Darányi Kálmán szolgálataira. 1921-ben egyházkerületünk világi tanácsbirává választotta. 1922-ben pedig Beöthy Zsolt főiskolai gondnok elhalálozása után drágakincsét,, szemeién vét, a pápai főiskolát bizta rá egyhangúlag az egyházkerület közönsége. Tagja volt az egyetemes konventnek, az országos zsinatnak. A vértesaljai és a budapesti egyházmegyéknek tanácsbirája, a budapest-józsefvárosi j gyülekezetnek főgondnoka volt. Mint boldogemlékü nagybátyja Darányi Ignác, i ő is azok közé tartozott, akik egyházi tisztségeiket nem üres dísznek, hanem felelősségteljes megbízatásnak tekintik. Tizenhét éven át elnöke volt a főiskolai igazgatótanácsnak, melynek gyűlésein mindenkor az intézmények és a tanárok iránt érzett őszinte meleg szeretettel és az ügyek részletes ismeretével vezette és irányította a tanácskozásokat. Mint főiskolai gondnoki székfoglalójában előre megmondotta, főcélja az volt, hogy a meglevő intézményeket átsegítse a válságos idők viharain. Hogy mennyit tett e cél megvalósításáért, azt mindnyájan tudjuk,, hogy minő eredményeket ért el, azt majd az idő fogja igazolni. Minél magasabb polcra juttatta őt Isten kegyelme a politikai életben, annál mélyebben érezte az emberi erő korlátáit és kereste Isten láthatatlan erőforrásait. Református hitét mindig bátran megvallotta. Tudta, hogy »csak az az örökkévaló alkotás, amellyel az Isten ajándékozott meg bennünket s nem az. aipii ( REFORMÁTUS emberek teremtettek«. Nyílt szemmel járt a világban, látta, „hogy »mindenkinek megvan egyéni életében a maga keresztje«. Ő is mindent elkövetett »az életküzdelemben vergődők gondjainak megkönnyítésére és a segítésre a szociális terhek hordozásában«. Mint minden igazán nagy lélek, megértette Jézus keresztjének titkát: »Áldott vígasztalás, hogy valamennyiünk keresztjének elviselésében Krisztus urunk mellettünk áll«.* 4 Akit a külső szem a csend, a munka emberének ismert, az valójában a látások embere volt. Látta a magyar nemzet múltját és azért hitt rendíthetetlen hittel jövőjében. Ezért alkotott olyan fontos reformokat, amelyek hosszú időre irányt szabnak a nemzet életének. Hív volt mindhalálig. Nemzete és református egyháza legjobbjai között fogja nevét emlegetni évkönyveiben. * Dr. Pongrácz József. Darányi Kálmán haláláról a család a következő gyászjelentést adta ki: Bánatos szivünk mélységes fájdalmával jelentjük magunk' s a jó barátok és rokonok nevében, hogy Pusztaszentgyörgyi és Tetétleni Darányi Kálmán hazájának és családjának szentelt munkás élete ötvenne gyedik esztendejében hosszú betegség után csendesen elhunyt. Nemes szíve nem dobog többé. Szép lelke visszatért Teremtőjéhez. De a hűséges férj és gondos édesapa, a szerető testvér és jóságos redeon, a bölcs ember és igaz barát szelleme tovább él közöttünk, akik szerettük és akiket ő oly nagyon szeretett. Testi maradványait az 1939. év november havának 7. napján délelőtt 11 órakor a református egyház püspöke fogja az Országház kupolacsarnokában megáldani és ugyanaznap délután fél 4 órakor kisérjük végső nyugvóhelyére, a tassi családi sirkertbe. Uram! Adj néki békés nyugodalmat, nekünk megnyugvást a Te akaratodban! Darányi Kálmánná Szemere Márta és gyermekei: Márta, Mária, Anna, Darányi Gyula, felesége és Erzsébet leányuk, özv. Szemere Hubáné és családja. Egyházkerületünk gyászj'elentésének szövege a következő : „A B. F. R. A. A Dunántúli Református Egyházkerület és Pápai Főiskolája mély megrendüléssel, de Istenbe vetett erős hittel jelenti, hogy nagyméltóságú pusztaszentgyörgyi és tetétleni Dr. Darányi Kálmán m. * Az idézetek Darányi Kálmán budapest-józsefvárosi főgondnoki székfoglalójából valók. ftaíiu 1
