Dunántúli Protestáns Lap, 1939 (50. évfolyam, 1-53. szám)
1939-08-27 / 35. szám
174. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1939. keresik már a megdöbbentő eredménytelenség okát. Egyik ebben látja az okot, másik abban. Gergely Ferenc segíteni akar. Mint a többi tantárgynál, a vallásnál is eredményesebbé tehetjük a tanítást szemléltetéssel. Rajzzal. Az Isten szolgálatába állított beszélő krétával. Aztán a szem számára. Rajzolás. Egyszerű és gyors mint a tünemény. Én tanítom elmerülve, lelkesen Jónást, az Isten szavának nem engedelmeskedőt s nem is nagyon veszem észre, hogy, míg a szám beszél, jobb kezemben a kréta is beszél: a tenger, a hajó, a hajósok, Jónás, a cethal pillanatok alatt, kedves . és könnyű egyszerűséggel s a gyermek szeme fölismer és ért... Azaz, hogy: dehogyis én csinálom ezt —, Gergely Ferenc, a pedagógus, a művész. Munkáját, melyet azóta kiadott, püspököknek mutatta be. Azok szerették, ajánlották. Mert annyira előre nyomult a pedagógiában a szemléltetés, itt sem lehet föltartóztatni. Voltak, akik azzal jöttek, hogy őket nem lehet meggyőzni. Vájjon mivel mentek el? Nem diadalmaskodott-é ellenállásukon az egyházát szerető pedagógus-művész? Dr. Tóth Endre hozzászólt. De a dogmatikus megítélést az utánna szólóra hagyta. És ilyen nem volt. Olyanok szólották inkább hozzá, akik örültek a beszélő krétának, mert bizonyára eddig is mesterei voltak a szemléltetésnek. Egy-két ellenvetésre Baksy Andor, a pápai tanítóképző szintén református pedagógusa azt felelte, hogy náluk a kép nem cél, hanem eszköz, melyet a vallástanítás eredményességének szolgálatába állítanak. Akkor a szeminárium elnöke felelt: mi megértjük, hogy nem cél, hfanem í eszköz, de hogyan érti meg ugyanezt a gyermek, kinek azt tanítjuk: »Ne csinálj semmi hasonlatosságot azoknak formájára, akik az égben vannak...«? Erre a kérdésre a szeminárium adós maradt a felelettel. Végül Ólé Sándor szólt. Nehéz volt neki. Hiszen a pedagógia jót akart. Eredményt a vallásoktatásban. Diadalt, mint a többi tantárgynál... Bevégeztük. Azzal, hogy — »de Jézust nem szabad ábrázolni«. Tévedtünk, mikor azt hittük, hogy bevégeztük ezt a tárgyat. A junius 7-iki tanítógyűlésen, Tapolcaion Gáti Samu szerecsenyi preorans a beszélő krétát megtámadta. Vallási és pedagógiai érveken kívül még művészcttani érvvel is. A képek fejlődnek, nőnek!... Megtámadta helyettesítő érvvel is: az ő növendékei írnak egy füzetet, melynek »Vallástani Fogalmazások« a címe. íme: eszköz az eredmény szolgálatában, amely nem bibliaellenes. Eszközről lévén szó, fölemlítem itt Györgydeák Dánielt, aki, mint vallástanító lelkész a továbbképzősöknek sok szenvedésen átment pázmándfalu-»— hegy—sági gyülekezete történetét tanítja. De aztán csak hallani kellett volna az állami tanítóképző református igazgatójának az illusztrálás melletti nyolc-kilenc érvét... És mi lett a dolog vége? Nem lett vége. Szeptemberben újra lesz valláspedagógiai szeminárium, melynek az illusztrálás megvitatása a tárgya. 3. A református vallásoktatás dolgához tartozik a vallásoktatási vezérkönyvek kiadásának dolga is. Az egyetemes konvent tankönyvügyi bizottsága a vallásoktatási vezérkönyvek kiadása iránti intézkedésének előkészítése céljából fölhívja az egyházkerületeket, nyilatkozzanak, hogy a kiadandó vallásoktatási vezérkönyvekből hány példány elhelyezését tudják biztosítani. Püspök úr e határozatot nyilatkozattétel végett letette egyházmegyei közgyűlésünkhöz. Fent előadottakból önként következik, hogy e nagyfontosságú tárgyban határozati javaslatom, melynek beterjesztésével Esperes úr megbízott, a következő lesz: A pápai református egyházmegye közgyűlése a vallásoktatási vezérkönyvek kiadásával megvárni óhajtja azt az időt, amikor a vallásoktatás és nevelés egész anyagáról napjainkban folyó eszmecserék, viták és tárgyalások nyugvópontra jutnak. Az azután kiadandó, a kifogásolt tankönyvek helyett újakhoz kapcsolódó, kellően megbírált vallásoktatási vezérkönyvek megrendelésére a beirási díjak terhére részletfizetési kedvezménnyel mind a 42 iskolafenntartó egyházunkat kötelezi. 4 mezőföldi egyházmegye közgyűlése. Folyó évi augusztus hó 3-án tartotta a mezőföldi egyházmegye rendes közgyűlését, miután az előző napi bizottsági üléseken a gyűlés tárgyai kellőképen előkészíttettek. A gyűlés énekléssel, Bakó Lajos esperes bibliaolvasásával és buzgó imádságával kezdődött. Majd, elnöktársa, dr. Kovács Gyula egyházmegyei gondnok nevében is meleg szeretettel üdvözölvén a gyűlés alkotó tagjait és az összes jelenlevőket, a gyűlést megnyitotta. A törvényszerű formaságok elintézése után az újonnan választott tisztviselők választását a közgyűlés megerősítette. A megerősítés után Bózsa Sándor lelkészi-, Kovács Géza világi tanácsbirák, dr. Rá ez Jenő világi főjegyző és dr. Miklós Géza világi jegyző az előírt esküt Bakó Bála lelkészi jegyző előolvasásában letették. Megnyugvással vette tudomásul az egyházmegyei közgyűlés, hogy Benedek József tanügyi bizottsági elnökké választását — mely fellebbezés alatt állott — az egyházkerületi közgyűlés helybenhagyta. Ezután az esperesi jelentés tárgyalására került a sor. Egyházmegyei közgyűlés az esperesi jelentést, mivel az minden közgyűlési tagnak nyomtatásban megküldetett, felolvasottnak tekintette, tudomásul vette és elrendelte azt, hogy ez az egyházmegye minden gyülekezetében presbiteri gyűlésben felolvastassák; Esperes úrnak gondos és az egész egyházi életet áttekintő jelentésének elkészítéséért köszönetét mondott. Az esperesi jelentésben foglaltakkal kapcsolatban egyházmegyei közgyűlés Isten iránti mélységes hálával emlékezett meg arról, hogy visszatért hozzánk az ezeréves Felvidék és a Kárpátalja s hogy közelebb jutottunk az ezeréves történelmi határokhoz, sőt azokat egy szakaszon el is értük. Hódoló tisztelettel gondolt egyházmegyei közgyűlés Kormányzó urunkra, a bölcs államfőre, aki együtt érzett népével, együtt munkálta a magyar feltámadást s akinek bölcs vezetésére ezután is nyugodt szívvel reá bízzuk magunkat: vezérelje nemzetünket boldogabb jövendő felé s mielőbb megláthassa és megláttathassa népével is a boldog, nagy M.agyarországot. Egyházmegyei közgyűlésünk a testvéri szeretet igaz érzésének ad kifejezést a felszabadult területek egész magyarsága-, abban legelső sorban a mi hitünk cselédei iránt. Az egymásratalálás örömével köszönti a vezéreket és a közkatonákat, boldogan nyújt kezet a visszatért testvéreknek, hogy együtt munkálkodjunk Magyarország boldogságáért, Anyaszentegyházunk felvirágzásáért. Az egyházi életnek a Felvidék és Kárpátalja visszanyerésével kapcsolatos kérdéseiben egyházmegyei közgyűlés bizalommal tekint egyetemes egyházunk vezetőire és törvényhozóira, akiknek szeretetteljes és igazságos munkájuk bizonyára megelégedést hoz az egyházi életnek ezen a területén is.
