Dunántúli Protestáns Lap, 1939 (50. évfolyam, 1-53. szám)
1939-08-20 / 34. szám
1939. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 169. oldal. nekünk ezekre gondolni, amig nem késő, »mert eljő az éjszaka«, amikor már többé senki sem vigyázhat, senki sem mnnkálkodhatik. Az őrségen leváltanak, a munkámezőn megszámoltatnak. »Azért mondom és mindenkinek mondom: Vigyázzatok !« Magyarlad. Papp István. Prédikálásunk tervszerűsége. 3. Több'éves terv. Aki egyszer megkísérelte csak egy éves tervnek a kidolgozását, önkéntelenül is észre fogja venni, hogy nem kell bevárnia az év végét, máris jelentkeznek olyan gondolatai, amelyek valósággal megkívánják azt, hogy az első év tervének kivitele közben már előre készítse a második év tervét is. Legokosabb azonban ha ugyanakkor, amikor az első év prédikálásának tervszerűségével foglalkozunk, máris előre legalább három esztendőre, megkíséreljük elkészíteni munkatervünket. Ha így évekkel előbbre átgondoljuk munkatervünket és ebben prédikálásunk főbb vezérgondolatait is, bizonyára tudatosabb és megfelelőbb lesz az első évi munkatervünk és prédikálási tervünk. Alapul véve az előadásunkban említett gyülekezetét, amelyre nézve azt állapítottuk meg, hogy az első évben Istennek hozzánk hajló nagy szeretetéről szólunk és egész évi munkánkat, prédikálásunkat arra a gondolatra építjük fel, hogy Istennek ezt a szerepeiét mind a három működés síkjában minél erősebben érzékeltessük és ezáltal a gyülekezet és Isten között minél állandóbb összeköttetést hívjunk elő, — a második évben arra fogunk rámutatni, hogy az az ember, aki Isten szeretetét elfogadta és maga is szereti Istenét, világosságban járó ember lesz, tehát a második évi prédikálásunk vezérgondolata elénk szabja azt a feladatot, hogy az előző évi munkánkat és prédikálásunkat értelmi és akarati síkban elmélyítsük, hogy azután majd a harmadik esztendőben ismét mélyebbre hatolhassunk azáltal, hogy Istennek a megváltói munkáját tesszük egész évi prédikálásunk központjává. Az egyéves terv keretében szólottunk a Kátéprédikációról is. A Káténak szokás szerint a vasárnap délutáni istentiszteletek keretében jut 'hely. A Kátéprédikálásra nézve is azt ajánljuk, hogy ha felolvassuk is a Kátét a gyülekezet előtt, ami megtörténhet prédikálás közben is, mindig vegyünk fel megfelelő textust és a textus scopusa irányítsa prédikálásunkat, tehát amikor Kátét magyarázunk, akkor is Igét hirdessünk. Csaknem lehetetlenség a Káté egyes űrnapjainak a teljes kimerítése. Ezért is jó a textusfelvétel, mert megadja a kereteket prédikációnk számára. Általában jegyezzük meg, hogy nem kell — mert nem is lehet — egyszerre mindent elmondani. Már most ha az első évben Kátét magyaráztunk és azt vesszük észre, hogy egy évi munkánk megfelelő leredménnyel járt, akkor a következő évben tanítói prédikációk céljából felhasználhatjuk a II. Helvét Hitvallást is. Bőséges anyagot találunk ebben is egy egész esztendőre. A vasárnap délutáni igehirdetésekkel kapcsolatban igen jó példát szolgáltatott a »Református Igehirdető 1938/1939. évi számaiban B. Major János, aki »A mindenek felett való név« cím, illetve gondolat alatt Jézusnak a Szentírásban található nevei alatt írt sorozatos prédikációkat. Természetes kérdésként vetheti fel valaki, hogy milyen segédeszközökhöz fordulhat a lelkipásztor ilyen prédikációtervek elkészítésénél? Segédeszközök? a konkordanciák, bibliai indexek, bibliai szótárak — mint pl. a Csizmadia-féle, vagy a Hol van megírva —, kommentárok, bibliai lexikonok és kézikönyvek. Nagyon eredményesen felhasználható e célból az ú. n. Teachers Bible, amely magában foglalja a konkordanciát is és a bibliai indexet is. Prédikálásunk tervszerűsége mindenesetre jogos reménységet biztosít arra nézve, hogy gyülekezeti munkánk és prédikálásunk rendszeressége és szervezettsége előbbre viszi gyülekezetünk életének a fejlődését a növekedés felé, — inig a rendszertelenség, a tervnélküliség minden erőlködésünk ellenére is csak leronthatja a gyülekezet életét és akadálya lehet az egységes épülésnek és fejlődésnek. Marcelháza. (Vége.) Tárnok Gyula. @S@®®í«5®@®®®®®®®@®®®®®®®®®®®®®®S)®@Sí§@®@® ® (e) 1 VEGYESEK I (?) ® @®®3®®@S®®®®®®S)®®®®®®©®®®®®©©©@®®®®@®®® — Kitüntetés. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr Kntcissy Mária pápai ref. tanítónőképző-intézeti igazgatónak nyugalomba vonulása alkalmából, a tanítóképzés terén hosszú időn át kifejtett buzgó és eredményes működéséért elismerését fejezte ki. Gratulálunk! — Előlépés című múlt heti hírünk sajtóhiba helyreigazításaképen közöljük, hogy Fejes Zsigmond tanügyi főtanácsos, gimn. igazgatót a m. kir. vallásos közoktatásügyi miniszter az V. fizetési osztálv 2. fokozatába léptette iélő. — Gyászhírek. Mély részvéttel értesültünk, hogy Hatvani Lajos nyug. állami tanítőképzőintézeti tanár életének 63-ik, házasságának 38-ik évében, augusztus 12-én, Pápán elhunyt. A megboldogultban a magyar dal hivatott művelőjét, az egyházi zene értékes munkását, a mindig hű barátot, a kiváló ének- és zenepedagógust veszítettük el, akinek szakavatott, önzetlen és fáradhatatlan munkássága tette lehetővé pápai theol. akadémiánkon a lelkésztanítói képzés sikeres megvalósítását. Hosszú éveken át volt a harmonium és az ének óraadó tanára theologiánkon. Tevékeny tagja volt a pápai gyülekezet presbitériumának, ahoi mindig szívesen vállalt megbízatásokat és azokat készséggel teljesítette. Közismert volt ügybuzgósága, hogy ének- és zenei tudását bármikor rendelkezésre bocsátotta hazafias és egyházi ünnepélyek rendezésénél. Orosz hadifogságban szervezett ének- ás zenekarát áldva emlegetik ma is mindazok a fogolytársak, akik abban résztvehettek. Egyházkerületünk számos gyülekezetében ő vette át és vizsgálta meg a cégektől leszállított orgonát és harmoniumot. Siratják feleségén, szül. Bordács Rózán kívül gyermekei: Rózsa Gáty Ferenc felsőőri lelkipásztor felesége, Erzsébet Csizmadia Dániel neszmélyi lelkipásztor felesége, Margit a neszmélyi árvaház megteremtője és igazgatója, Irén nádudvari gazdasági szaktanár, a leánycserkészet pápai megszervezője és Lajos becefai lelkipásztor, valamint ezek családjai és a kiterjedt rokonság. Temetése raug. 14-én volt Pápán, a feltámadás vigasztaló igéit Ólé Sándor ref. lelkész hirdette. Az igazak emlékezete áldott. Jónás Elemér dr. az Országos Magyar Történeti Múzeum éremtárának őre, a római és görög pénzek kiváló művelője, Budapesten 40 éves korában elhunyt. Mint református egyházunk hűséges tagja mindig nagy szeretettel viseltetett a kollégiumok nemzetnevelő mun
