Dunántúli Protestáns Lap, 1939 (50. évfolyam, 1-53. szám)

1939-08-06 / 32. szám

158. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1939. 5. Újkenyérre feleletet keresünk arra, hogy: Mire tanít a kenyér? Vagy központi gondolatunk lehet ez: Átok kenyeréből áldás kenyere lesz. 6. Ugyanígy tehetjük ezt újborra: Mire tanít a bor ? Vagy: Átok italából áldás itala lesz. Marcelháza. (Folyt. köv. Tárnok Gyula. A tatai egyházmegye közgyűlése. Július hó 19-én, az előző napon megtartott lelkész­­értekezleti és különféle bizottsági gyűlések és előkészítő értekezletek után, reggel 9 órbkor vette kezdetét a tatai ref. egyházmegye közgyűlése a tatai hittestvéreink tem­plomában. Jelen volt az egyházmegye lelkészi kara, a gondnokok s az egyházmegye tisztikara Löké Károly esperes és Thaly Dezső egyházmegyei gondnok elnök­lete alatt. Sajnálattal nélkülöztük Fáy István világi fő­jegyző és dr. Lázár Andor tanácsbiró urakat, kiket másnemű elfoglaltságuk tartott távol a gyűléstől. A 63. dics. 1. versének eléneklése után Lőke Ká­roly esperes felolvasta a CXXVI. zsoltárt, majd buzgó imádságban adott hálát a múlt évi közgyűlés óta tör­tént eseményekért és áldásért könyörgött a gyűlés vég­zendő munkájára. Az imádság elhangzása után Thaly Dezső egyházmegyei gondnok tartotta meg gyűlési meg­nyitó beszédét, melynek bevezető részében, mint igaz, jó magyar hazafi, lelkesült öröm hangján emlékezett meg az ősszel és tavasszal hazatért területeinkről s üd­vözölte 20 évi szolgaságból való felszabadulásuk után azokat a magyarokat, azokat a reformátusokat, kik most már velünk együtt a magyar hazának és az egyetemes magyar református egyháznak a fiai. Reménység csillant meg szavaiban, mikor arról beszélt, hogy az igazság folyamai megindulván, addig meg nem állhatnak, míg az ezeréves magyar haza egy darabja is idegen uralom alatt van. Kitért a megnyitó minden személyi változásra, mely egy év leforgása alatt történt. A kitüntetésekben részesült vezetőink felé a jóleső örömtől sugalt köszön­tés meleg szavait küldte, a gyászesetek miatt lesujtot­­takat az együttérző részvét szavaival vigasztalta. Megemlékezett a debreceni ref. világgyűlésről; a debreceni kollégium 400 éves fennállásáról. Szólott a múlt év őszén Dunaalmáson tartott ifjúsági konferen­ciáról, majd a hazatért területeken élő ref. testvéreink ügyeinek rendezésére szükségessé vált zsinattartásról. Hadseregünknek a visszanyert területeinkre való bevo­nulásával kapcsolatban sajnálattal említi meg azt a szomorú tényt, mely szerint Magyarország hercegprímásá­nak rendelkezése értelmében papjainak nem szabad nem katolikusokkal vegyes istenitiszteletet tartani. Pedig, ha valaha, ezekben a történelmi napokban lett volna rá szükség, hogy az egész ország minden fia — épen a rabságból hazatértek előtt, akik ott nemzeti kisebbség­ben éltek — azt mutatta volna meg, hogy itt, ebben a hazában egység van, amelyre támaszkodva bízunk és remélünk nagy magyar feltámadást! A fájó felekezeties­­kedés gyógyszeréül türelmet, törvényeink pontos betar­tását, kötelességeink lelkiismeretes teljesítését ajánlva, az élen állókat éber figyelemre intve, a gyűlést meg­nyitotta. A tetszéssel és általános helyesléssel fogadott gondnoki megnyitó után következett a tárgysorozat egyes pontjainak elintézése, melynek kapcsán tudomásul vette a közgyűlés azokat a leveleket, melyek a múlt ülésről küldött üdvözlésekért, vagy részvétnyilvánításokért kerültek az egyházmegyei közgyűlés asztalára. Meg­erősítést nyert a szőnyi lelkipásztorválasztás. Szabó György csépi és Ványi Gyula bokodi tanító letették a a hivatali esküt. Majd Besse Lajos lelkészi főjegyző előadásában tárgyalásra került a nagy gonddal elkészí­tett, az egyházmegye minden mozzanatát figyelembe vevő esperesi és egyházlátogatási jelentés. Ezen jelen­tés kapcsán együttérző örömünket fejeztük ki a cseh uralom alól hazatért testvéreinknek s imádkozó lélek­kel gondolunk azokra, akik még nem térhettek haza, kérve az Egek Úrát, minél előbb szabadítsa meg őket fogságukból. Köszönetét mondtunk a kultuszminiszter urnák azért, hogy csökkentett segélyeinket megkaptuk és egyeg arra rászorult lelkipásztorok és gyülekezetek rendkívüli segélyben részesültek, de kértük egyszersmint a kor­mányt, hogy a gyülekezetek és lelkipásztorok segélyeit, kongrua, korpótlék, 100 °/0-ig valorizálja, mert a meg-. növekedett terheket — lelkészi nyugdíjjárulék és tanítói nyugdíjintézeti járulék — másként nem lehet rendezni, s a lelkipásztorok életszínvonala a kívánatosnál alább sülyed, az egyházak pedig nem tudnak magasztos fel­adataiknak megfelelni. Mé.ly tiszteletünk és őszinte köszöntésünk szava hangzott el az egyszerű jelentés kapcsán dr. Balogh Jenő egyh. kér. főgondnok úr felé 75. életévének be­töltése és a szegedi tudományegyetemen a jogtudomá­nyok tiszteletbeli doktorává avatása alkalmából. Dr. Zsindely Ferenc tanácsbiránk felé miniszterelnökésgi államtitkárrá történt kinevezése alkalmából. Dr. Jókai- Isász Miklós felé abból az alkalamból, hogy a felsőház tagja lett. Fáy István vil. főjegyzőnk felé titkos taná­csosi méltóságra emelése alkalmából. . Az esperesi jelentésnek a felekezetközi helyzetről szóló részével kapcsolatban felhívta a közgyűlés a ve­zetőket, hogy mi, reformátusok hazánk és egyházunk érdekében folytatandó lankadatlan munkánkkal és ha­gyományos türelmünkkel mutassuk meg, hogy Istenért és Hazáért tudunk tűrni, tenni s ha kell, áldozatokat is hozni. Megállapította a közgyűlés, hogy az istentisztele­tek látogatottsága és az úrvacsorával élés az előző évi­vel szemben ismét némi javulást mutat, de a délutáni istentiszteletek sok helyütt nem elég látogatottak, épen azért lankadatlan munkára van szükség a lelkipásztorok és presbiterek részéről. A leánykörök szervezését, a szervezések fölötti éber őrködést a lelkészi kar figyel­mébe ajánlottuk. Jóleső érzéssel vettünk tudomásul az egyes gyülekezetekben végzett karitatív munkákat, a 27.000 pengőt tevő önkéntes adakozást, a moson­magyaróvári lelkészlak felépülését, templomának alapkő­­letételét, a bánhidai templom és iskola építésének a megvalósulás stádiumába jutását. Meleg szeretettel adó­zott a közgyűlés Várady Lajos szőnyi lelkipásztor em­lékének és a halálával megüresedett tanácsbirói állás, valamint a tanítóképviselők mandátumának lejártával ezen állások betöltését elrendelte. Dr. Márkus Jenő tatai lelkipásztort köszöntöttük azon alkalomból, hogy doktori diplomát szerzett. Bor­bély Lajos kisbéri és Kovács Béla tarjáni tanítókat azon alkalomból, hogy püspök úr igazgatói címmel tüntette ki, Szilágyi Gyula banai igazgató-tanítót körzeti iskola­felügyelővé kinevezése alkalmából. Az egyházmegyei tanács tagjai lettek: Besse La­jos, Győry Elemér, Süvegh István, Baráth József, Ba­lázs József, Fáy István, dr. Szőke Lajos és Tarcsy Zol­tán. A lelkészjeíölő bizottság tagjai: Besse Lajos és Galambos János. Póttagjai: Nagy Kornél Szulacsik Lajos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom